Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-17 / 299. szám

Szeged, 1916, december 17, BÉLMAGYÁRORSZÁG 3 Oroszország visszautasltja a békejavaslatot. — A duma határozata. — Pétervár, december 16. A duma tegnap ülést tartott, amelyen először jelent meg Poktovszky, az uj külügyminiszter és nagy beszédet mondott. Bejelentette a dumának, hogy a központi hatalmaktól békejegyzék érkezett. Tudatja, hogy a cár hozzájárulá­sát adta a kormány ama magatartásálhoz, amelyet ellenségeinek kérelmével szemben tanúsít. Hosszasan kifejti, hogy Németor­szág már több Ízben próbált békét kötni az a n tant-hatalmaik egyes államaival; majd hosszan ismerteti a javaslatot, azután a kö­vetkezők eit mondja: — Az orosz kormány már azt a gon­dolatot is, hogy most a harcot megszakítsa, és ez által Németországnak megengedje, hogy kihasználja azt a számára kínálkozó lehetőséget, hogy Európát uralma alá hajt­sa, — felháborodással utasítja vissza. A meghozott összes áldozatok hiábavalók vol­nának, ha az ellenséggel idő előtti békét kötnénk. — Mindnyájunkat egyenlő mértékiben hat át az a tudat, hogy a háborút annak győzelmes befejezéséiig folytassuk és arról az ellenség semmiféle manőverre sem fog minket eltéríteni. Poklovszky beszéde után, amelynek fontosabb részeit hosszantartó tetszés fo­gadta, Sldlovszky a következő határozati javaslatot nyújtotta be: Görögország elfogadta Lugano, december 16. A Stefani-ügy­nökség jelenti Athénből: Félhivatalos jegy­zék szerint a görög király és a kormány a súlyos követelések ellenére elhatározták, az ultimátum elfogadását, hogy őszinte ér­zületüket igazolják. Amsterdam, december 16. A Reuter­iigyönkség jelenti Rómából: A görög kor­mány az antant ultimáutmát teljes egészé­ben elfogadta. Athén, december 16. A Reuter-ügynök­A német élelmezési diktátor Budapesten. Budapestről jelenítik: Batocki, a német élelmezési diktátor, az éjszaka Budapestre érkezett Oveti tábornok és Fischer tanácsos kíséretében. A német urak a Hungária-szálló­ban szállottak meg s ma korán reggel autón kikocsiztak a városba. Reggelire a német fő­konzulátusom voltak hivatalosak. Batocki tna és holnap Budapesten marad s Tisza István A duma meghallgatta a külügymi­niszter fejtegetését s egyhangúlag csat­lakozik a szövetséges kormányok ka­tegorikus visszautasító magatartásuk­hoz abban a tekintetben, hogy a jelen­viszonyok között bármilyen béketár­gyalásofcba is bocsájtkoznék. Azt a né­zetét fejezi ki, hogy a német javaslat uj bizonyítéka az ellenség meggyöngü­lésének és csupán képmutató cseleke­det, amely valójában nem számit siker­re, hanem a felelősséget a háború meg­kezdéseért és folytatásáért másokra igyekszik hárítani, hogy önmagát Né­metország közvéleményének szemében tisztára mossa. A dumának az a véle­ménye, hogy az elsietett béke nemcsak rövid ideig tartó nyugalmat hozna, ha­nem egy uj, véres háború veszedelmét és uj kinos áldozatokat jelentene. A duma azt hiszi, hogy a tartós béke csak akkor lehetséges, ha teljes győzelmet aratunk az ellenség katonai ereje fölött és ha Németország végleg feladja azo­kat a törekvéseit, amelyek őt a világ­háború és az azzal járó veszedelmek okozójává tették. A duma egyhangúlag elfogadta Sld­lovszky javaslatát, amely szerint napirend­re térnek át. az antant ultimátumát. ség jelenti: Abban a jegyzékben, amelyben Görögország a szövetségesek követeléseit elfogadja, a december elsejei események ügyében döntőbirósági ítélkezést javasol. A görög kormány annak a várakozásának ad kifejezést, hogy az antant-hatalmak a blo­kádot beszüntetik, mert az a forgalmat meg­akadályozza és befolyásolja a közvéleményt, jegyzék végül a kormánynak és a népnek azt a kívánságát fejezi .ki, hogy hagyomá­nyos és kitűnő viszonya az antanttal szem­ben a kölcsönös bizalom alapján megujul. miniszterelnökkel, Harkányi János 'kereske­delmi és Ghyllány Imre földmivelésügyi mi­niszterekkel, valamint Kürthy Lajossal, a Közélelniező Hivatal elnökével tárgyalásokat íolyttat. A tanácskozás főtárgya a romániai zsákmány olyatén elosztása, hogy a szövet­ségesek mindegyikének jusson. Itt emiitjük meg, hogy Kürthy Lajos, aki tegnap reggel Bécsbe utazott, ma délelőttig még nem ér­kezett vissza Budapestre, A képviselőház elfogadta a hitlevél-tervezetet. (Budapesti tudósítónktól.) Szász Károly elnökölt a képviselőház szombati ülésén. Az ülés megnyitása után megkezdték a bitlevél­tervezet tárgyalását. Illés József előadó elfogadásra ajánlja a tervezetet. Gróf Apponyi Albert a király cimére nézve megjegyzi, hogy aiho lőfelsége csak mint magyar király szerepel, ott az osztrák kormánynak semmi beavatkozása ne legyen. Ha nem sikerül megállapítani a nagy, közös cimet, akkor a király a bitlevélben csak mint magyar király szerepeljen. Ezt külön véleményképen is benyújtja. Gróf Károlyi Mihály: A hitlevélben nyo­mának kell lenni a magyar nemzet óriási áldozatának. Követeljük a magyar nemzeti hadsereget. — Látjuk, — mondta — hogy a háborúban minden, ami magyar, az elhomá­lyosodott. A magyar nemzeti hadseregre vonatkozó követelésünket ridegen visszauta­sították, tehát visszafejlődést tapasztálunk. Ezután benyújtotta hitlevél-tervezetét. Gróf Pejacsevich Tivadar elfogadja az előadó által benyújtott tervezetet. Gróf An­drássy Gyula szintén elfogadja ezt, de a cim kérdésében Apponyi álláspontjára he­lyezkedik. Ezután Rakovszky István szólal fel, aki kifogásolja a cimet és osztja András­sy álláspontját. Polónyi Géza kifogásolja, hogy a her­cegprímás küldetett az elnöki székbe, ami­vel visszaállitják a középkori rendiséget. A mikor a magyar vér árán visszaállitják a lengyel hadsereget és a lengyel államot, ak­kor magyar hadseregről nem szabad be­szélni. Ezután a Ház ülését délután 2 órakor berekesztették. 'Délután 4 órakor folytatták az ülést. Polónyi szintén folytatja beszédét. Kijelenti, hogy a Károlyi Mihály hitlevél-tervezetét fogadja el, az Apponyi áltál benyújtott mó­dosítással. Gróf Tisza István miniszterelnök vála­szol a felszólalásra. A hadsereg kérdésében a kilences bizottság álláspontján van ma is. Azt hiszi, 'hogy az akták e téren le vannak zárva. Közbekiáltás: Ne feledkezzen el arról, hogy világháború is van! Tisza: A világháború sem változtatta meg sarkalatos közjogunkat. — Ez nem közjog! — kiáltják. Gróf Tisza István a horvátok kívánságát, hogy a cimben Horvátország az apostoli cim után következzék, pártolja. Gróf Apponyi Albert záróbeszédében ki­jelenti, hogy a hadsereg nemzeti jellegének kérdése nincs lezárva és amig ö él, küzdeni fog érte. A kilences bizottság határozata nem közjog. Gróf Károlyi Mihály szintén a mi­niszterelnök ellen foglal állást. Tisza újból felszólal. A lezárt aktákat a vezérleti és vezényleti nyelvre értette. A hadsereg nemzeti jellegét azért fejleszteni lehet. A többség ezután általánosságban elfo­gadta a tervezetet. » A részleteknél a cimre vonatkozóan Apponyi, Károlyi, Batthyányi és Andrássy. A francia miniszterelnököt meggyilkolták? Budapest, december 16. Berlinből az éj folyamán távirat érkezett, a mely szerint az a hir terjedt el a német fővárosban, hogy Briand francia miniszterelnököt meggyil­kolták. A hir nagy izgialmíat keltett. Bécsben Is elterjedt Briand meg­gyilkolásának hire, ahol szintén nagy feltűnést és Izgalmat keltett. A hírt eddig még sehonnan, semmiféle hivatalos formában nem erősítették meg.

Next

/
Thumbnails
Contents