Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)

1916-12-15 / 297. szám

(Szeged, 1915. december íé. ML MÁÖYAÉOBMAÍ f és 15 ló. A közvágóhídon, közfogyasztás céljaira leöltek 291 nagymarhát, 46 növendékmarhát,, 95 szopós ,borjait, 3828 sertést, 1767 juhot, vasúton külföldre szállítottak 75 darab szarvasmarhát és 64 darab sertést. • •••••••••••••••••••••••••••••••••••.••••...••dmb* HIREK 0000 A polgári ssolgálat. Németország, a mi nagy szövetségesünk megszervezte a háborús polgári szolgálatot s ebben ujabb bizonyítékát adta energiája kiifogyhatatlanságának. Az antant fegyverrel már nem győzi, hát időre bízza, hogy az porlassza el a németet. Erre felel a polgári szolgálat, mely a csatavonalak mögött uj milliókat sorakoztat fel. Ezeknek a háborús cél elérésére irányuló szilárd elszántsága majd csak ki fogja apasztani ellenségeinknek az időbe vetett kétségbeesett reménykedését is. Az előjelek máris mutatkoznak. Egyik szövetséges kormány a másik után bukik s amelyek még állja ugy, ahogy a helyét, az alatt is inog, indulóban van a föld. iMi lesz majd akkor, Iha a németek háborús polgári szolgálata teljes gőzerővel munkába fog... (Csodálattal adózunk a német erő ez ujabb megnyilvánulásának, egyúttal azonban érezzük azt is, hogy épen csak a csodálat nem elég és különösen nem egyenértékű adó. 'Mi megszoktuk már, hogy nagy szövetségesünk mögött sóba ne maradjunk el egy lépéssel se. A háború egész viharos folyamata erről tanúskodik, amely alatt minden erőkifejtésből megköveteltük ás becsülettel ki is vettük a magunk részét. Most sem állhatunk meg a puszta csodálatnál. Az egész világ várakozásn, de a magyar nemzet háborús múltja is parancsolja, hogy ezúttal se maradjunk hátra. |. Igaz, hogy nálunk a háborús polgári szolgálatot törvény még nem szervezte. De kell-e ehhez törvény? És vájjon idáig való harcunk egész története nem arról tanuskodik-e, hogy a magyar polgári társadalom törvény és szervezet nélkül máig is mindent önként megtett, csakhogy szövetségeseihez és magához méltó maradjon? Emelt ifővel viseltük itthon a mostoha fordulatokat s önmegtagadással, kitartással ás mindenre kész áldozattal •tettük lehetővé, hogy fegyvereink dicsőségét semmi rajtunk mailé akadály meg ne homályosíthassa. Most folyik az ötödik hadikölcsönre az aláírás. Mig törvényben megszabott más teret nem nyitnak számára, íme a háborús polgári szolgálat itt teljes mértékben érvényesüléshez juthat. Négy eredményes kurzusból van is már hozzá való gyakorlatunk, vonuljunk föl tehát mind, akik itthon maradtunk. Jegyezzünk valamennyien az ötödik hadikölcsönre s agitáljunk, serkentsünk lankadatlanul a siker érdekében. Minél nagyobb eredményt mutathatunk fel, a legújabb német példára, annál megfelelőbb visszhangot adtunk, szövetségeseinkhez annál méltóbbaknak bizonyulunk s annál érdemesebbek leszünk az előttünk lebegő nagy célra: a végleges ellenségeinket4 porig alázó győzelemre. lEnnél többre a német polgári szolgálat se törekszik. — Időjárás. Helyenként csapadék és némi hősülyedés várható. PROfíNOZIS: Elvétve csapadék, enyhe. - Előkészületek a koronázásra. Budapestről jelentik: Zita királyné koronázási ruháját legfelsőbb elhatározás folytán Budapesten készítik. A választás a kipróbált Oirardi Józsefre esett. A koronázási ruha és mente fehér'duchesse-selyemből készül, dua és gazdag aranyhímzéssel. A hímzéseket a Magyar Háziipar Szövetség készíti, természetesen magyar motiválásokkal. A ruha készítői már a jövő hét elején (felutaznak iBécsbe próbára és a ruha a kitűzött időre feltétlenül elkészül, bár az anyagbeszerzés igen nehéz. Érdekes és örvendetes, hogy több előkelő osztrák főúri hölgy a koronázáshoz viselendő ruháját szintén Budapesten készítteti. — A koronázást rendező művészi bizottság vezetője, gráf Bánffy Miklós, Jávor Pál festőművészt bízta meg azzal a feladattal, liogy a koronázást a müvésztörténeleni számára ecsetével megörökítse. Jávor Pál, a fiatalok közül minden képességgel rendelkezik, hogy ezt a feladatot is artisztikusan teljesítse. — Az amnesztia-rendelet. Budapestről jelentik: Az amnesztia-rendelet egyidőben jelenik meg Ausztriában és Magyarországon. Az osztrák jgazságügyminiszter legutóbbi budapesti tartózkodása és a. magyar igazságügyminiszterrel való hosszas tanácskozása az amnesztia-kérdésével van összefüggésben. Döntés arról, liogy kikre terjesztik ki az amnesztiát, kiket ér a királyi kegyelem, még nincs. Balog igazságügyminiszter államtitkáraival dolgozik a. rendeleten. Ha elkészül, felküldi a kabinet-irodálioz. Két-három napnál tovább a munka semmiesetre sem tart, A király döntését a koronázás előtt való napokon várja az igazságügyminisztérium és azonnal közhírré teszi. Ugy lehet, nem csalódnak, akik reménykedéssel néznek a kirár lyi döntés elé. — A képviselőház ülése. A képviselőház keddi ülésén az indemnitási javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadták. Gróf Apponyi Albert a következő sürgős interpellációra kért és 'kapott engedélyt: 1. Hajlandó-e a miniszterelnök ur az osztrák kormánnyal folytatót gazdaságii tanácskozásokról tájékoztatni a Házat? 2. Hajlandó-e kijelenteni a miniszterelnök ur, hogy a kiegyezés az alkotmánynak megfelelő módon fog életbelépni? Apponyi interpellációjának meg. okolásában kifejti, hogy-a kormány az osztrák kormánnyal hosszú lejáratú kiegyezési akar kötni, Ihogy Németországgal és más (külföldi államokkal megköthetők legyenek a szerződések. Teljesen irreveláns szerinte, hogy Ausztria-Magyarország köti-e a szerződéseiket, vagy Ausztria és Magyarország külön-külön, mert egygforinán kötik a szerződések Ausztriát és Magyarországot. Gróf Tisza István miniszterelnök az interpellációra nyomban válaszolt. — Semmi hozzátenni vagy elvenni valóm nincs abból, — mondta a miniszterelnök — amit eddig mondtam erről a kérdésről. Bármilyen fölfogása is van az ellenzéknek, a kormány ennek a parlamentnek a bizalmát élvezi. Ez a bizalom följogosítja a kormányt, hogy Ausztriával és a külföldi államokkal a szerződést megkösse. Ez a bizaloan nemcsak jogot ad a kormánynak, de kötelebővé Is teszi, hogy ezekben, a kérdésekben diszkrécióval járjon el. A Ház a miniszterelnök válaszát tudó másul vette és az ülés ezzel véget ért. — 13—15 millió métermázsa zsákmányolt román buza. Az Esti Újság közli a Strasser és König cég budapesti diszponensének, Steiner Marcelnek nyilatkozatát arról, bogy mikorar válik érezhetővé közélelmezési viszonyaink javulásában a romániai buzazsákmápy. A nyilatkozat a következő: — Még nincs itt a Romániában zsákmányolt gabona és két, esetleg három hónaing is eltart még, mire rendeltetési helyére jut. Van most is buza uton, de ez még az, amit a romát háború legelején a román dunai kikötőkben horgonyzó uszályhajókon találtunk. A zsákmányolt román buza mennyisége tizenhárom—tizenöt millió métermázsa. A Dunagőzhajózási Társaság, ugy tudom, mozgósította egész hajóparkját és a más irányban le nem kötött hajók már útban is vannak a román Duna felé, hogy magukba fogadják a zsákmányt. Annyi máris bizonyos, liogy az idén nem lesz buzajiiány. Az elosztás kérdése természetesen csak a búzakészletek megérkezése után válik-aktuálissá, elvi megegyezés azonban az elosztásra vonatkozóan már van. Az egész szállítmányon a hadügyminisztérium reifdelkezik, amely alkalmasint leveszi belőle, ami a hadseregé, a töbibt átutalja a 'Haditermény részvénytársaság rendelkezésére. A malmok és a kereskedők a Haditerménytől kapják majd meg a nekik szánt részt. A helyzet az, hogy minden métermázsa, ami a román búzából Magyarországnak jut, tiszta haszon, mert a mi készleteink tökéletesen elegendők az ország szükségletének fedezésére. Nem volna baj az sem, ha a felosztásból kimaradnánk. A fontos az, hogy meglevő készleteink itthon maradjanak. A tőzsdére a hatalmas zsákmány eddig semmi hatással sem volt, mert a tőzsde csak a tényleges helyzetre reagál, már pedig a malmok raktáraiban ez idő szerint meglehetősen kevés a készlet. Nagyon kívánatos volna, hogy decemberben még jégmentes legyen a Duna, mert a vasutak túlterheltsége folytán a szállítás tekintetében csak a dunai bajónt jöhet számításba. — A Délmagyarország gyűjtései. Az erdélyi menekültek javára tudvalevőleg több mint 28.000 koronát gyűjtött a Délmagyarország. Az összegeket annak idején a városi főpénztárba fizettük be. December 13-án Scultéty Sándor főszámvevőtől a következő levelet kaptuk: ,;A Délmagyarország által az erdélyi menekültek javára végzett gyűjtés eredményét felülvizsgáltam, s azt rendben levőnek találtam. Megállapítottam, hogy ,a lap nyilvános nyugtázásai szerint az erdélyi menekültek javára 28.481 kor. 13 fillér a gyűjtött összeg végeredménye. Ebből az összegből ,27.981 korona 13 fillért a kiadóhivatal fizetett be a városi főpénztár kezelése alatt álló erdélyi menekültek segélyalapjára, mig 500 koronát a Winkler-testvérek közvetlenül a város főpénztárába fizettek be, amely utóbbi összeg az 1845/1916. letéti főkönyvi szám alatt vételeztetett be. — A Délmagyarország tudvalevőleg hangversenyciklust rendez, amelynek tiszta jövedelmét a városi szegények támogatására ajánlotta fel. Az első hangverseny tiszta jövedelme 1550 korona, amelyet 2406/1916. főkönyvi szám alatt a városi főpénztárba befizettünk. Scultéty Sándor főszámvevő ugyancsak december 13-án kelt levélben értesít bennünket arról, hogy a hangverseny jövedelmének elszámolását felülvizsgálta és helyesnek találta. Meg kell jegyeznünk, hogy az Ü550 koronában Striegl F. Józsafné nevén 10 korona felülfizetés is szerepel. — A Back-malom ma 100 koronát küldött hozzánk a cigányzenészek számára. Befizettük a városi főpénztárba. Jön"""""""""""" Jő"n""l Othelló és Az uj királyi pár legutóbbi látogatása Budapesten. Jön!!! , Jön!!!