Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)
1916-12-15 / 297. szám
Szeged, 1915. december 15. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Az osztrák kormányválság. Bécs, december 14. őfelsége dr. Spitztnüller Sándor desszignált miniszterelnököt k i h al'lgia t áson fog ad t.a. Bécs, december 14. Egy a miniszterelnökhöz közelálló helyről a következőket jelentik: Amikor október végén a Stürgkh•kormány távozott helyéről, gróf Tisza István miniszterelnök dr. Spiizimüllertől igy búcsúzott: — ön voit a tárgyalások alkalmával az én legkeményebb, egyszersmind leglojálisabb, legszakavatottabb éis legtárgyiiagosabb ellenfelem. Bécs, december 14. A tegnapi lemondás meglepett mindenkit és abban, hogy Spitzműller Sándor titkos tanácsos, a kereskedelmi politika és a kiegyezési kérdések legalaposabb ismerője alakítja meg az uj kormányt, lehet talán megtalálni az utalásokat arra, hogy mi volt az oka armak, ihogy Körber annak a feladatnak, amelyet Stürgkh halála után magára vállait, nem tudott eleget tenni. Körber mielőtt a kormányalakításra való megbizást elvállalta, igyekezett tisztába kerülni a reája váró nehézségekkel és főleg azoknak a megállapodásoknak a természetével, amelyek a kiegyezés kérdésében már Stürgkih és Tisza között létrejöttek. Arról, hogy mi volt az osztrák kormányalakítást megelőzőleg a magyar miniszterelnökkel lefolytatott konferenciák eredménye, csak nagyon kevés szivárgott ki a nyilvánosság elé, de abból is kitűnt, ihogy a magyar kormány nem akarta a már létrejött megállapodásokat feladni. Alighanem éppen itt kell keresni a sarkát azoknak a nehézségeknek, amelyek miatt Körber megvált a kormányzás nehéz gondjaitól és .helyét Spitzmüllernek engedte át. aki a kiegyezési kérdésekben igen avatott ember. Kétségtelen, hogy Körber az osztrák parlamentarizmus égetővé vált kérdésével sem tudott ugy megbirkózni, mint ahogy a kormányra lépésekor képzelte. Bécs, december 14. A Zeit az uj 'kormányelnök tevékenységéről és programmjáról hozzá közelálló oldalról a következő információkat kapta: Az uj miniszterelnök első feladata a Magyarországgal való kiegyezés elintézése lesz. Természetes, hogy dr. Spitzmiiller, Körber rel ellentétben, a Stürgkh-/kel létrejött megállapodást, amelyeknek legnagyobb részé az ő személyes közreműködésével jött létre, magáévá tette. A többi függőben levő parlamentáris ügyben; az uj miniszterelnök még nem foglalkozhatott, minthogy a kormány élére való meghívása óta csak órák teltek el. Spitzmüller reméli, hogy három-négy nap múlva összeállíthatja munkatársainak névjegyzékét. jT berlini aranykupola alatt. — Beszélgetés Dr. Paaschéval, a német birodalmi gyűlés alelnökével. — 1R| Bank és Jel ziálog Hitelbank együttes ajánlja szerint a pesti intézetek 91%-adós. árnyam és 5.425 százalékos kamat mellett ''állandók a pénzt folyósítani. A Szegedcsongrádi Takarékpénztár ajánlatot tett a varosnak tizenkét millió koronás kölcsönre, ^-•40 árfolyam és 5.43 annuitás mellett foyósitaná a pénzt és a további nyolc millióra töröm évig opciót biztosit a városnak, ugy, tágy évenkin.t két millió korona kölcsönt íoyósit. Ezt a nyolc milliót már 91.75-ös árnyam és 5.43 annuitással adná az intézet. A várost azonban ez a kölcsön nem köti, a pénzintézetet igen, A tanács javasolja " Szeged-Csongrádi ajánlatának elfogadását. ,. Dr. Becsey Károly nem járul hozzá a bölcsön felvételéhez. Napirendretérést indítványoz. A háború után olyan terhek jelentkeznek, amelyeket csak pótadóemeléssel tud foaid fedezni a város. Bízik, hogv ilyen felételek mellett a háború után is fog tudni kölcsönt találni a városi. Wimmer Fülöp azzal kezdi felszólalást, hogy senkisem láthat a jövőbe. SenikiSe«n tudja biztosan, olcsóbb lesz-e a kölcsön a háború után, vagy drágább. Azt azonban h'djuk, hogy jelenleg nincs anyag, mert min. Bent pénzzé tettek. Nincs áru. csak pénz. kz a pénzbőség most sokakat tévedésbe ejt, '!°gy a jövőben is ez lesz a 'helyzet. De ha ;i munka megindult a háború után. ez a helytét rögtön megváltozik. Mindenki anyagot fog keresni és vásárolni akar. Dicséret illeti a tanácsot előrelátásáért, hogy már most biztosítani igyekszik a jövőbeli alkotásokihoz szükséges tökét. Mindenki tudja, milyen •'agy feladatok várnak megvalósításra, amelyekhez óriási összegű pénz kell. Rendkívül kedvezőnek tartja a 'Szeged-Csongrádi ajánlatát; ezt nem szabad elszalasztani. A tanács javaslata -mellett huszonheten, foig Becsey indítványa mellett nyolcan szaráztak. A közgyűlés igy szótöbbséggel elfogadta a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár (lUínlaiát. A közélelmezési üzem 800.000 koronás folyószámlahitelt kért a közgyűléstől, amely meg is adta. Balogh Károly bemutatta a közélelmezési üzem nyersmérlegét november hóról, Egyhangúlag tudomásul vették. Elhatározta még a közgyűlés, hogy megveszi a Kossuth Lajos-sugáruton felkínált 500 négyszögöles telket 150.000 koronáért. Ezután a közgyűlés folytatását az idő előrehaladottságára való tekintettel pénteken délután 4 órára halasztották. *KlaaaBaBaBBigBBaflaBBBBBBE5l3KBII!ll!9fiaBa<BBi;saBa«»SSSa7 Esti német hivatalos jelentés. BERLIN. , A WoMf-iigynökiség jelenti 14-ikén este: A Somme mentén egyes szakaszokon élénk tüz. A Maas keleti ós nyugati partján a franciák részéről előretöréseket kezdtek. Romáit arcvonal: A dunai hadsereg is étkeit a Jaíomttán. Az olasz fronton nlnes esemény. BUDAPEST, december 14. (Közli a mi"iszterelnüki sajtosztály.) Az olasz harctárén a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, B«BBBS»««BaaBBBB»»B«BB£E»»»:«33«S«B®'' Jön!!! Jön!!! Oíheíló és Az uj királyi pár legutóbbi látogatása Budapesten, iÖn!ü Jön üli Azon parlamenti férfiak között, akik Berlinben a magyarságról tartott előadásomat végighallgatták, ott volt a német nemzeti liberálisok egyik vezére: dr. Paasche, a német bi.roda'l'm'i gyűlés egyik alelnöke is. Előadásom után. hosszasabban beszélgetett velem, anélkül azonban, bogy sejtettem volna, hogy a nagy német birodalom parlamenti életének egyik vezénférfiához v.an szerencsém. Csak aimikor eltávozott és azzal búcsúzott, hogy ha van kedvem másnap meghallgatni a reichstag egy ülését, majd a külön karzaton fentart számomra egy helyet, tudtam meg, hogy az a rendkívül szerény külsejű, igény* te,len megjelenésű férfi a a legkiválóbb németek egyike. Másnap aztán meg is jelentem a reichstag épületében, vagy ahogy a németek mondják: Uliter der goldenem Kuppel. (Az arany kupola alatt). Csak kevés ideig kellett a félhomályosán megvilágitott, szinte kriptaszerü, bolthajtásos várócsarnokban várakoznom. Csakhamar értem jött egy szolga Paasche dr. azon üzenetével, hogy szívesen vár. Milyen más szemmel néztem őt most, mikor már tudtam, hogy kicsoda, mint tegnap, mikor még nem sejtettem kilétét. A bevezetés, amivel fogadott, rendkívül kedves volt: — Nagy érdeklődéssel hallgattam az ön tegnapi igazán szép és ügyes előadását, egy hibájára azonban rá kell mutatnom, — úgymond — a magyar vendégszeretet ecsetelésébea ön nagyon is szerény volt. Több izben volt szerencsém a magyar vendégszeretet igénybe venni, először mint Wekerle, akkori magyar miniszterelnök vendége « mondhatom, hogy az mindannyiszor elragadó volt. — A magyar vendégszeret etet kegyelmes uraim, — válaszoltam — mint nemzeti jellc[ műnk egyik kiválóan szép vonását épen osak I érintettem s annak a méltatásába jobban belebocsátkozni, szerénytelenség lett volna. Különben mi magyarok a vendégszeretetről nem szeretünk beszélni, hanem akkor vagyunk 'boldogok, ha vendégei nikkel szemben gyakorolhatjuk azt. S ha most szabad kegyelmes uram, folytattam — engedjen az iránt kérdést intéznem, mi a vezető német körök véleménye a magyarsgról? — A lehető legjobb, — felelte Paasdhe dr. minden gondolkodás nélkül. A magyar nemzet egészéről megvan a kész véleménye, iink s csak ismételhetem, bogy az, a lehető legjobb. Ami pedig a magyar katonát illeti, arról hadijelentéseinkben sokszorosan nyilatkoztak az arra leghlvatottaíbba.k: a mi hadvezéreink. S amint a szövetségünk oly nagyszerűen vált be e rettenetes háború alatt, azon kell lennünk mindkét részről, hogy az a bekövetkezendő béke idején is kölcsönös erőforrásunkká váljék. — Megengedjen, kegyelmes uraim — vetettem itt közbe, — de Magyarországban nem egy körben él az az aggodalom, hogy az annyira fejlett német ipar és kereskedelem majd elnyom bennünket. Szeretnék erre nézve valami megnyugtató nyilatkozatot. — Azzal készségesen szolgálok. Ismerem véleményét a német vezető köröknek, amelyeikhez tartozhatni csekélységemnek is szerencséje van s nekünk mindannyiunknak az a véleményünk, hogy szövetségescink gazdasági ereje ránk nézve ugyanazzal a fontossággal bir, mint a saját magunk gazdasági ereje. Gazdaságilag kiszipolyozott nemzeteknek nincs politikai értékük s igy