Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-15 / 268. szám

4 fiiiiáÍA Ö Y A RORSZÁÖ Szerda, 1!)16. novemfcer ÍÍ>. Háborús adótörvények. Ma még csak könyv alakjában ismerjük, de jelentőségüket, a gazdasági élet viszonylataival való kapcsolatukat és azt a hatást, amelyet a háború alatt történt életrehivásuk okozni fog, nem tudjuk, mert nálunk csak akkor ébrednek fel az emberek, ha az állam •már vasmarokkal cibálja iistöküket; előbb, jóval előbb kevesen törődnek ezen nagy fontosságú törvényekkel. Minden esetre nagy és végzetes hiba, hogy e törvényeket most kell életbe léptetni, nehéz gazdasági viszonyok között és a kivetésre hivatott közegek megfogyatkozott munkaerejével. Annál nagyobb ez a hiba, mert olyan törvények életbeléptéről van szó, amelyek egész adórendszerünk átalakítását, egy uj rend létesítését vonják maguk után. Eltekintve a kormányzat egyéb ágaiban a háború tartama alatt lábra kapott nagyobb jövedelemszerzési törekvésektől (dohány, bé Iyeg stb. rendkivüli áremelése), az egyenes adók kategóriájában a háborús adótörvények cime alatt négy uj törvénnyel íaláiko zunk és pedig négy olyan törvénnyel, ame lyek erősen belenyúlnak a magángazdasági élet viszonyai közé. Az első a jövedelemadó, amelyet az 1909 évi X. t.-cikk alkotott meg, amelyet az 1914 évi XLVI. és az 1915 évi XXI. t. c. csak a 20.000 koronát meghaladó jövedelmekre léptettek az 1915 és 1916 évre életbe. Az 1916 évi XXV. t. c. a jövedelemadóról szóló 1909 évi X. t. cikket a 10.000 koronát meghaladó jövedelmekre véglegesen életbe léptette. A második a nyilvános számadásra kö telezett vállalatok kereseti adója, amelye: az 1909 évi VIII. t. c. létesitett és amelv az 1912 évi LM. t. c. és 1916 évi XXXIV. t. c. rendelkezéseivel nyert kiegészítést. Ez alapjában véve nem uj törvény, csupán az 1875 évi XXIV. t.-cikknek a kor követelményeihez simuló átalakítása. A harmadik a hadi nyereségadó az 1916 évi XXIX. t.-cikkben megalkotva, amely egészen uj, a háborús viszonyok által teremtett elveken épiilt fel, abból indulván ki, hogy mindazok, akiknél a hadi üzleti éveknek nevezett 1914. 1915 és 1916 évek jövedelme az 1913 év jövedelmét, esetleg az 1911—1913. évek jövedelmét meghaladta, a fokozott méretű állami szükségletekhez jövedelmük megnagyobbodása arányában járuljanak hozzá, természetesen csak egyszeri rendkívüli szolgáltatással. A negyedik uj adó az 1916 évi XXXII. t.-cikken alapuló vagyonadó, amely szintén egészen uj adónem és a lényege az, hogy tulajdonképen az úgynevezett fundált vagyonból eredő jövedelem intenzivebb megadóztatására törekszik, továbbá, hogy az adókötelezettséget csupán az 50.000 korona értékű tiszta vagyonnál kezdődőleg állapítja meg, amely körülménynek abból a szempontból van jelentősége, hogy a jobbmódu, ennélfogva gazdaságilag előnyös helyzetben lévő alanyokat 'kívánja mintegy kiegyenlitőleg érinteni. Az ötödik törvény tulajdonképen .nem uj adótörvény, csupán az 1916 évi XXXIII. t.-cikkben foglalt ama rendelkezés, amely az 1916 évi III. oszt. kereseti adó érvényének a fenntartásáról szól. Eme rendelkezés folytán az 1875. évi XXIX. t.-cikknek 15—24 §§-ai alapján kivetett III. osztályú kereseti adó ujabb kivetés nélkül az 1917, 1918 és 1919 évekre érvényben marad, azonban ugy az adófizetésre kötelezett, mint pedig a pénzügyi hatóság az érvényben tartott III. oszt. kereseti adónak helyesbítését kérheti abban az esetben, ha hitelt érdemlően igazolja, hogy a fél adóköteles foglalkozásának terjedelme az 1916 évi adómegállapitása idején elért terjedelemmel szemben lényegesen csökkent, illetve emekedett, vagy más hasonló foglalkozásúak adójával arányban nem áll. Ezek tehát az uj adótörvények, amelyek 1917 január elsején életbe lépnek, amelyeknek megtanulása, elsajátítása az adókivetés helyessége szempontjából egyformán fontos az adóköteles felekre és a pénzügyi hatóságra nézve. Dr. Túry Zoltán, a közigazgatási bíróság tanácsjegyzője könyvet irt ezekről a háborús adótörvényekről és ha majd a pénzügyminisztérium ezen háborús adótörvények végrehajtása iránt az utasítást kiadja, alkothatunk a jövőt illetőleg teljesen tiszta képet. Kivánatos volna, hogy a pénzügyi hatóság az érdekelt elemek bevonásával ismertető előadásokat tartson, mert csak igy remélhető, hogy a kivetés eredménye bizonyos megnyugvást fog kelteni. nti^CBBIBasatiaBBIflflllllllliaiRNIIIIBIIIVIIIIBIDBÜ Megkezdődött a hadiárvák felruházása. — A polgármester és a tiszti főorvos jelentése a tífusz terjedésének meggátiásáről. — (Saját tudósítónktól.) .A közigazgatási bizottság kedden délután négy órakor tartotta dr. Cicüí'ricis Lajos főispán elnöklése alatt november havi rendes ülését. Az ülésen előterjesztett egyik-másik jelentés nagy érdeklődésre tarthat számot. A polgármester és a tiszti főorvos például a közegészségügyi viszonyokról és a tífusz terjedésének meggátlása érdekében foganatosított intézkedésekről is beszámolnak. A két jelentés után még kevésbé tudjuk, mint eddig, liogy milyenek is Szegeden a közegészségügyi viszonyok. A pogármester azt jelenti, hogy kedvezőtlenek, a tiszti főorvos, hogy kedvezőek. Kénytelenek vagyunk azzal vigasztalódni, liogy közegészségügyi dolgokban az orvos szava kompetens. Dr. Pálíy József, árvaszéki elnök a szegedi hadiárvák felruházásának komoly munkáijárói tett jelentést, mig Bagáry Kálmán azt jelentette, liogy az elmúlt hónapban az ősziek vetése teljes erővel folyamatban volt. Az ülésről ez a részletes tudósítás számol be: Rack Lipót tanácsjegyző a polgármesteri havi jelentést ismertette, amelyet a bizottság észrevétel nélkül tudomásul vett. A tiíusz terjedésének meggátlása érdekében foganatosított intézkedésekről a polgármester a következőket jelentette: — A közegészségügyi viszonyok általában kedvezőtlenek voltak, a népességi szaporulat ugyanis az előbbi hóhoz viszonyítva 25-t-el csökkent. A ragályos betegségek közül a hasihagymáz különösen a rókusi kerületben lépett fel nagyobb számban és elszórva a város többi kerületeiben is. A fertőzés kiterjedése ellen a leggyorsabb óvintézkedések foganatosíttattak, mint az ujszegedi járványkórház tizembe helyezése, a megbetegedettek hozzátartozóinak, illetve a velük egy házban lakóknak privativ oltása, az elkülönítések és letiltások szigorú foganatosítása, továbbá a fertőzött kerület rossz higiéniájának messzemenő szanálása, a rókusi kerület legfertőzöttebbnek bizonyult részében pedig az összlakosság részesült óvoltásban. A legutóbb megejtett bakteorológiai vizsgálat több esetben a sokkal enyhébb lefolyású fertőzést mutatta ki. Dr. Wolf Ferenc tiszti főorvos a következőket jelentette: A közegészségügyi viszonyok októberben általában kedvezőek voltak, a népesedési szaporulat szeptemberhez képest 25 százalékkal csökkent. A ragályos betegségek közül a rókusi kerületben a hasihagymáz lépett föl nagyobb számban. A járványszerii kiterjedése ellen foganatosított intézkedések eredménnyel jártak. Az ujszegedi járványkórlhdz már üzembe van helyezve. Októberben 88 fin és 86 leánv született, szeptemberben pedig 83 fin és 90 leány. Meghalt 92 fia és 98 leány. (A szegedi hadiár rák ugye.) ":Az ultügyi költségvetés elfogadása után Taschler Endre főjegyző a. szegedi törvényszék vádtanácsának a határozatát közölte, a mely szerint a vádtanács elrendelte a vizsgálatot a vagyonbukott Gazdasági és Iparbank igazgatósága és felügyelő bizolt tisága ellen, csalárd bukás büntette miatt. A határozat annak idején a Délmagyarország révén került nyilvánosságra. Taschler javasolja, hogy addig, amig vád alá helyezés nem történik, ne hozzon határozatot a bizottság, hanem tegye függővé az elhatározását a Itovábbi fejleményektől. A bizottság igy határozott. A bukott bank felügyelő bizottságának tudvalevőleg a városi tanács egyik tagja is tagja volt, ezért foglalkozott a bizottság a vádtanács határozatával. Ezután dr. Pálfy József árvaszéki elnök a következőket jelentette: — A téli idő beálltával a hadiárvák felöltöztetését a legnagyobb körültekintéssel és gondossággal folytatjuk. lAlsótanyán Barmos György, Felsőtanyán Niedermayer Antal plébános urak vezetésével a. városban személyes felügyeletem alatt a már korábban megszervezett páltfogó intézmények munkába léptek. Elsősorban az iskolás badiárvák cipővel és téli ruhával való ellátását tartjuk legsürgősebbnek. E célból az iskolákban összeirattuk a segélyre szorult hadiárvákat. A városhói beérkezett jelentések alapján ezek felöltöztetése már meg is történt. A tanyai iskolá-kból még nem érkeztek be a jelentések, azokat szorgalmazom. Eddig 51 gyermek felni (házátsára körülbelül 5000 koronát- fordítottunk. A segélyre szorultakat kitűnő bőreipővel, ruhával és téli ka háttal látjuk el. íEigy gyermek ruházata átlag 100 koronába kerül. Ruhasegélyen kívül adunk tűzifáit, vagy mesterség folytatásához szükséges anyagot, pl. a székifonáshoz értő asszonynak vettünk 80 korona értékben fonónádat, hogy mesterségét folytatva a legegészségesebb segítséggel, a munkaalkalom megadásával családját fentarthassa. Általános elvül kimondottuk, hogy természetbeni segélyt nyújtunk és csak legkivételescbb esetekben adunk pénzbe ni segélyt. A segélyezéseket árvaszéki ülésben minden egyes as-etben hozott külön határozattal soron kívül intézzük. :A segélyezésre forrásunk a hodiárvnalap, melynek vagyona készpénzben 1S44-3 korona 78 fillér, alapítványokban 24000 korona. Ebihez várjuk a belügyminiszter hozzájárulása esetén a gyámtartalék-alap le nem kötött jövedelméből" remélhető évi 10000 koronát. Ez az összeg számításunk szerint elegendő lesz arra, hogy minden hadiárvát, aki arra rászorult, elláthassuk a legszükségesebb ruházattal. Ámde bátra van a hadbavonultak családjainak segélye. ,Kivételes esetekben (sok gyermekű családokat1) ezeket is segélyezzük ugyan, erre azonban kellő anyagi eszközök nem állnak rendelkezésünkre. Fölöttébb kívánatos lenne, hogy a segélyezések