Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-11 / 265. szám

4 Í)ÉLM'A G f Á R.OÉS2ÁÖ Szombat, 1916. november 11. gai Ifolytálft kényszerűségből, akár pedig a badiköllcsön jegyzések alkalmával hazafias kötelességének tudatában önként, minden más osztálynál sokkal nagyobb mértékben részesedett. És mig az egyik oldalon ez történik, más oldalról folyik a lappangó gyanúsítás, hogy -a városi lakosság, az ipar- és kereskedelem a lliáboru folytán meg nem érdemelt jövedelmiekhez jut, bizalmas kimutatások mennek a kormányhoz az ipari cikkek árdrágításáról és (befeketítik azt az ipart, a melynek magy alkalmazkodó képessége lehetővé tette, hogy miinden nehézség mellett a hadsereg szükségleti cikkekben hiányt ne szenvedjen. Elfeledkeznek azonban ugyanezek a körök megmondani, hogy az egész drágulás a gabona árának igazságtalan maximálásából indult ki, amelyet, az agrárius Magyarországon magasabban állapították írueg, mint az indusztriális Németországban. A kereskedelmi és iparososztály, ,a városok lakossága, a háborúból visszatérő nincsetlenek százezreivel együtt nem külön jogokat követel magának, hanem szociális igazságot, politikai és társadalmi jogainak elismerését. A háború legfontosabb következése Magyarország gondolkozó közvéleményének eltolódása lesz balfelé, nem közjogi értelemben, hanem szociális jelszavak szerint. A másik nagy feladata Magyarországnak, .amelyet sajátságosan szintén az ipari és kereskedelmi köröknek kell legerősebben hangsúlyozni, a többtermelés problémájának ia megoldása. lA magyar föld termésének az átlaga rendkívül alacsony, nemcsak Németországénál és az összes kulturállamokónál kisebb, de sokkal kisebb annál is, amit a terméketlen és a zord klímájú 'Norvégia produkál. Ha csak az osztrák átlagot érjük is el szemes növényekben, már egg milliárddal emeltük Magyarország nemzeti termelésének az értékét, Már pedig Magyarországnak anynyi lesz nemcsak a gazdasági súlya, die politikai értéke is szövetségeseivel szemben, a mit nekik terményeiben nyújtani tud. Mindent egybevetve a háború utáni Magyarország a legnagyobb gazdasági és szociális átalakulás előtt áll, amelyet ez a nemzet Európában való letelepedése óta átélt. e megújhodást óriási felvilágosító és előkészítő munkának kell megelőznie, amelyből a maga körében a kamara is iki akarja venni a részét. Ezt szolgálja a kamiarának im|ost megkezdődő előadási ciklusa, ezt. szolgálja az egyes termelési ágakkal megkezdett élénkebb, közvetlen és gyakorlati jellegű összeköttetés, amelynek minél intenzivebbé s eredményesebbé tétele érdekében a kamara vezetőségének nevében azt a kérést intézi a tagokhoz, hogy a kamarát működésében támogassák, ne csak akkor Ifordúljanak (hozzá, lra meglevő nehézségek elhárításáról vau szó, hanem csoportosuljanak akkor is körülötte! ha az ipar ós kereskedelem érdiekéhen levő preventív intézkedéseket alkar keresztülvinni. Az általános jelentési pitéin] foglalkozott a teljes íilés a találmányi szabadalmakról és a védjegyekről szóló törvénytervezetekkel, valamint az ipartörvénnyel a háború által szükségessé vált módosításával és elhatározta, hogy ez ügyekben indokolt véleményét a kereskedelemügyi miniszter elé juttatja. A városi tanács megkeresésére véleményt mondott a teljes ülés a magánallmlmazottk esti zárórája ügyében és kifejtette, hogy a jelen időpontot nem trtja alkalmasnak a. kérdés végleges rendezésére. Elhatározta a|z ülés, hogy a tiszavidéki (fakereskedők érdekében •felír ia kormányhoz a Maroson való tutajozás ügyében. A Maroson ugyanis évente mintegy tizenöt millió korona értékű .fát tutajoznak az Alsó-Tiszára. E nagy érték azonban semmikópen sincs kellően biztosítva, mert a tutaj-tulajdonosokat a fatolvajok és orgazdák állandóan szemérmetlenül károsítják, a nélkül, hogy a közigazgatási hatóságok kellő eréllyel járnának el ellenük, A ikamara kéri e tarthatatlan és rendezett államnak szégyenére váló állapotok megszüntetését. . Több [ösztöndi j-kérelem elintézése után végezetül a teljes ülés elfogadta a kamara 1917. évi költségvetését, amely b% illetékkulcs mellett a bevételeket 101.682 korona 70 fillérben, a kiadásokat pedig 99.982 korona '50 fiiérben irányozza elő. uaBBaaaaaBsaaBaaaaaaaaaaBBaBaaaaaBaaaaaaaaBaaBBaBaa Az uzsonnakávé eltiltása Szegeden. — A kenyérjegy-rendszer a vendéglőkben és kávéházakban. — Báró Kürthy Emil, a közélelmezési hivatal vezetője tudvalévőleg Budapesten elrendelte az uzsonnakávé-tilalmat. Az intézkedésre azért volt szükség, hogy a betegek és gyermekek számára számottevő tejmenynyiség szabaduljon fel a kávéházi tejfogyasztás korlátozása utján. Ha arról van szó, hogy a betegeknek és a csecsemőknek jusson-e tej, vagy a kávéházi vendégeknek, a kiknek az uzsonna inkább lukszus. mint életszükséglet, nyilvánvaló, hogy mit kell tennünk. A kávésok érdekeit nem féltjük ettől az intézkedéstől, mert ismerve leleményességüke: és a közönség alkalmazkodó képességét, bizonyára megtalálják az ellenszolgáltatás módját. Budapesten az uzsonnakávé helyett teát szolgáltatnak a vendégeknek és aki kávéházba szokott járni, nem mond le erről a szórakozásáról azért, mert nem kap uzsonnakávét. Rövid átmeneti idő után mindenki megnyugszik az uj rendben és zugo'ódás nélkül fogadja az uzsonnakávé betiltását épen ugy, mint a háború sok más tiltó rendelkezését, amiknek az életbeléptetésére a rendkiviili viszonyok kényszerítik a hatóságot. Megfontolás tárgyává kellene tenni, hogy nem volna-e szükség Szegeden is az uzsonuakávé-tilalom kibocsátására. Köztudomású, hogy Szegeden is állandóan küzdünk a tejmizériákkal és orvosok hangoztatják, hogy a cseesemővédeleni és gyermekmentést akciónak nagy akadálya a tejhiány. Az uzsonnakávé-tiialom kibocsátásával pár száz liter tejjel több jutna a betegeknek és gyermekeknek. Ez olyan engedelmességet követelő szempont, aminek a kényelmi érdekeket alá kell rendelni. Az előkészitő és kezdeményező lépéseket természetesen a hatóságnak kell megtenni. Az. uzsonnakávé betiltására több vidéki városban akció indult meg. Ha a kávéházi tejfogyasztás korlátozásával mód kínálkozik arra, hogy a közsziikségletet jobban kielégíthessük, a szegedi hatóságnak sem szabad elzárkóznia a tilalom életbeléptetésétől. A közellátásnak legfőbb gondja a lisztes kenyérszükséglet biztosítása és arányos szétosztása is. A lisztelosztás uj rendje Szegeden bevált. De aktuálissá teszi az ügy megvitatását a hatóságnak az az intézkedése, hogy november második felében a kávéházakban és vendéglőkben ismét életbelépteti a kenyérjegy-rendszert. A kenyérjegy rendszer azt a célt kivánja szolgálni, hogy a kávéházi és vendéglői kenyérifogyasztás mérete megállapittassék. A beszolgáltatott kenyérjegyek alapján az első hónap után már tiszta képe alakul ki annak, hogy a közellátásra rendelkezésre álló lisztmennyiségből mennyit fogyaszt el a vendéglői és kávéházi közönség és az idegenforgalom. Itt annak a szempontnak kell érvényesülnie, hogy a vendéglőknek és kávéházaknak kiutalt liszt- és kenyérmennyiség ne haladja meg a normális szükségletet, ami csák ugy vihető keresztül, ha .a hatóság pontosan ügyel a kenyérjegy-rendszer betartására, amit a múltban nem telt meg. A hatóságnak ébersége a közönség részére eleinte némi kényelmetlenséggel jár ugyan, de viszont nincs értelme annak, hogy a kenyérjegyrendszert életbeléptessük anélkül, hogy az intézkedésnek foganatja és a közellátásra nézve eredménye legyen. Az ellenőrzés hiánya a visszaélések számára tart fönn nyitott utakat, amelyeknek a múltban számos példájával találkoztunk. A rendszer szigorú alkalmazásának előfeltétele az is, hogy mindenki könnyen és a megfelelő időben jusson kenyérjegyhez. A múltban e téren a hatóság részéről nem történt kellő gondoskodás. Sokan voltak, akik nem kaptak kenyérjegyet. Nem jegyezték elő őket, vagy nem akartak naphosszat várakozni a liszthivatalban. Nincs mindenkinek ideje arra, hogy órákon keresztül sorjára várjon, amig hozzájuthat a kenyérjegyhez. Az eljárást valahogyan egyszerűsíteni kell, mert azt nem lehet kivánni, hogy bárki is kenyérjegyért könyörögjön és napi munkáját az utánjárással elmulassza. Talán helyes volna itt is behozni az abc-és rendszert. Az előkészitő munkálatokra még van idő. A hatóság kövessen el mindent, hogy a kenyérjegy-rendszer ne csupán a közönség kényelmetlenségeit szaporitsa, hanem valóban szolgálja is a közérdeket. u-én és 12-én TALARTO a földszemti ember második kalandja. • • • | fa élő csomag. Izgalmas történet 3 részben 5 • Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor, i Vasárnap d. u. 2 órától kezdve. Gyermekjegyek csak az első előadásra érvényesek. „C Y L O L" fagyszesz Iegcsodásabb hatású szer, mely egy hét alatt elmulasztja a legmakacsabb fagyást is, bármilyen testrészen. Kitűnőnek bizonyult sömör, vörösség és bőrviszketegség ellen is. — Próbaüveg K 2.50, eredeti üveg 3.50. — Vidékre postán szállítva 3 üvegnél portömentes. Kapható egyedül a készítőnél. Nernecz Dezső ^"^Jjában Szeged Tisza Lajos-körut 73. Dugonics-téri sarok mellett. Telefon 3—41. sz. %