Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-09 / 263. szám

2 ^% ^ DÉLMAGYARORSZÁG iGsütörtök, 1916. november 9. Az amerikai elnökválasztás. Izgalmas kortesküzdelem után kedden eldőlt az amerikai elnökválasztás sorsa: Wilsonnal, az eddigi elnökkel szemben, Hughes, a demokraták jelöltje került ki .győztesnek. A választási harc eredménye elé az egész világ fr "itt érdeklődéssel tekintett. Az Amerikából .rkezstt jelentések azt a hitet keltették, hogy Wilson bukásával rendszerváltozásra lehet számitani Amerika magatartásában, mert Hughesnek fontos bel- és külpolitikai ügyekben eltérő véleménye vau. Amerika állásfoglalásának, mint 'köztudomású, nagy jelentősége van a hadviselő államokra és .a semlegesekre nézve. Hiszen jól tudjuk, hogy ellenségeinket jórészt Amerika látja el munícióval és általánosan ismert tény az is, hogy az angol blokáddal szemben Németország Amerika részrehajló magatartása miatt nem tud eredményesebben föllépni. Ismeretesek azok a nyilatkozatok, amelyeket Wilson e két nagyfontosságú ügyre vonatkozólag tett és azok a diplomáciai lépések, amelyek Amerikának nem egészen pártatlan semlegessége miatt Németország és Amerika között már-már háborús konfliktusra vezettek. Wilsonnak, a bukott elnöknek államférfiúi és politikai egyénisége a tények ismerete alapján úgyszólván tisztán áll előttünk. A központi hatalmak közvéleménye jól tudta, hogy Wilson humánosságot hangoztató kijelentései és az emberiség békéjéért esengő sóvárgásai nem őszinték és hogy az a semlegesség, amit Wilson követett, nem felel meg sem az ideálizmusnak, sem az emberiességnek, sem a nemzetközi jognak, amire Wilson esetenkint diplomáciai ravaszkodással hivatkozott. Kétségtelen, hogy Wilson semlegessége az antantnak kedvezett. Hiszen élénk emlékezetünkben van még, hogy Wilson milyen erélyes és határozott tudott lenni az amerikai állampolgárok életbiztonságának megvédésében, amikor az angol blokád megtöréséről volt szó, míg Anglia számára a nemzetközi jogba ütköző cselekedeteive! szemben megelégedett gyenge és erőtlen tiltakozásokkal, amiknek egy esetben sem volt eredményök, de Wilson nem is akarta, hogy eredményök legyen, mer.t Anglia a munieiószállitásokért és az ő háborús érdekeit szolgáló semlegesség fejében aranyrudakkal fizetett Amerikának, amiknek beözönlésétől Wilson, az emberi ideálokat hirdető, de tulajdonképen a rideg, számító üzletember, a semlegesség értelmezésével nem akarta Amerikát megfosztani. Wilsonnak csak arra volt gondja, hogy Amerika a háborús konfliktust elkerülje és ennea a célnak érdekében a diplomáciai mesterkedések módszeréhez folyamodott, amelyek bár a központi hatalmak közvéleményét nem ejtették tévedésbe, eddig megóvtak Amerikát attól, hogy a világháborúba kénytelen legyen beavatkozni. Ily előzmények után nekünk igazán nincs mit sajnálkoznunk Wilson bukásán. Az amerikai municiószállitás betiltását nem várhattuk tőle és nem lehetett reményünk arra sem, hogy a német buvárhajóharc sikerét előmozdítja azzal, hogy az amerikai polgároknak kiadja azt az intő figyelmeztetést, hogy semleges hajókon ne utazzanak. Hogy ezekben a nagyjelentőségű kérdésekben Hughesnek, az uj elnöknek, mi az álláspontja, biztosan nem lehet tudni. Azok az értesülések, amelyek az uj elnö'k egyéniségéről és politikai felfogásáról szólnak, hézagosak és részben ellentmondóak. Mégis mintha arra lehetne következtetni belőlük, hogy Hughes őszintébb és egyenesebb jellem, aki Amerika jövendő magatartásában szakítani fog azzal az eljárással, amely a' semlegességet pusztán üzleti szempontok szerint értelmezi. Vannak ugyan jelentések arról is, hogy a munieiószállitást Hughes sem hajlandó betiltani, valamint nincs szándéka kiadni az amerikai polgárok szabad mozgását korlátozó figyelmeztetést sem, sőt vannak jelentések arról is, hogy Hughes el van szánva a háborús beavatkozásra is, ha Amerika tekintélye a fegyverek védelmét kívánná, de mégis számos jel mutat arra is, hogy Hughes elnöksége a központi hatalmak számára némi javulást jelent Amerika magatartásában. Anglia minden befolyását latba vetette Wilson elnöksége mellett, Hughes győzelme már csak ezért is biztató tünet. Wilson az amerikai alkotmány szerint márciusig még hivatalban marad. Addigra mindenesetre pozitivabb véleménv alakulhat ki arra nézve, hogy- amint nem volt okunk arra, hogy Wilson bukását sajnáljuk, volt-e reális alapja annak, hogy Hughes elnöksége elé nagyobb reménységgel tekintsünk. i.9Maas».a>ii8c.iiii9Sí.>!i!a.>!ai!ia.o<!-<ati>!):si>.?«<..>n>aiag>»«Bia9aioa«BBiii.BaiigNg>.iugaainnKaNii>a«l Meghiusult olasz kísérletezések. BUDAPEST, november 8. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Görz vidékén a nyugalom tovább tart. A fleimsvölgyi arcvonalon egyes olasz zászlóaljak támadásait a Colbrlcon területen és boohei állás melleit visszavertük; ez alkalommal 3 tisztet és 50 főnyi legénységet elfogtunk és 2 géppuskát zsákmányoltunk. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Hughes az Unió uj elnöke. LONDON, november 8. Hughest véglegesen megválasztották elnöknek. (M. T. I.) BERLIN, november 8. A lapok Hughes megválasztásával kapcsolatban azt a véleményüket fejezik ki. hogy ez a választás az Uniónak Németországhoz való viszonyában nem fog változást előidézni. Hughes iránt bizalommal lehet viseltetni!, mert nem tekinthető háborús-pártinak. A Németországban levő amerikaiak véleménye szerint fiughestől erélyes fellépés várható a semleges államok jogait sértő Angliával szemben. Amsterdam, november 8. Newyorkbóí jelenti a Reuter-ügynökség: Newyork állam ban Hughes, a republikánus-jelölt kapott többséget. Az elnökválasztás szempontjából Newyork a legfontosabb állam. (M. T. I.) Amsterdam, november 8. Hughes nemcsak Newyorkban, hanem az államok többségében is gyözött. A számarány még ismeretlen. (M. T. I.) Az uj elnök külpolitikája. — A választás előzményei. — A választási harcoktól hosszú hónapok óta felizgatott Amerika a mai nappal nyugalmasabb politikai életbe látszik átsiklani. V választás végei ért Hughes győzelmével. A választási harcokról érdekes tudósítás számol be. Rotterdami jelentés szerint Angiénak fizetett ügynökei voltak Wilson mellett ép ugy. mint Hughes mellett. Wilson bukása esetére Anglia ugy gondolkozott, hogy a bukott elnök gyűlölettel teljes boszuharcot fog indítani az őt megbuktató németek és a velük tartó úgynevezett kötőjeles amerikaiak ellen egész március elsejéig, mig a hivatalában megmarad. Ha azonban újra Wilsont választják meg, ez akció — angol vélemény szerint — elmarad. Kétségtelen, hogy ez az angol aknamunka elég gyorsan tudomására jutott Wilsonnak és korteseinek. Elgondolkozhat Wilson majd — az angol háláról . . . S könynyen lehetséges, hogy a kezébe adott diplomáciai fegyvereket az amerikai postarablás és különösen a fekete listák ügyében most már követelőbben fogja érvényesíteni március elsejéig, amig az uj elnök elfoglalja helyét. Maga Hughes is alig lehet hálás a kétes erkölcsű angol korteskedés iránt. Lehetetlen, hogy ne disztingváljon az angol felkinálkozás Jago-arca és elnöki tekintélye között. A botrányos angol beavatkozáson kívül bizonyos, hogy minden politikai intrikát dobtak még az elektorok munkája közé is. Egyébként ma már tisztán kialakult Hughes egyénisége és programmja is. Wilson megtartotta régi jelszavát: „Béke és jelét." Hughes szintén a béke 'fentartására gondol, azonban valószínűleg Roosevelt befolyása alatt, fegyverkezésre, militarlzmusra törekszik, hogy — mint állítja — megóvhassa Amerika „tekintélyét". Ami különben a militarista erőfeszítést illeti. Wilson a kongresszustól ki tudta eszközölni az ötszáz millió dolláros uj katonai költségvetést és flottaszaporitást. Hughes a legutóbbi napok meglepetései között azt is kijelentette, hogv szükségesnek tartja az erős véd vámokat. 01 van hazug érvekkel támogatta e népgyilkos programot, minő az a jövendölés, hogy „a háború után az európai államok az amerikai piacra dobiák óriási mennyiségű ipari és gyári készleteiket (!)" Ez volna a mumus, melylyel ijesztgetni akarja az amerikai tőkét és termelést, hogy a saját exisztenciájuk biztosítása végett egyedüli mentségüket Hughesban lássák. A magas védvámok uzsoráját akarja tehát Hughes az amerikai népre zúdítani, hogy az ipari trösztök még jobban elhatalmasodjanak az amerikai nép fölött és lehetetlenné tegye a tisztességes versenyt, n szabpd kereskedelem elvét, amely minden nép egyetlen boldogulási feltétele és amely paralizálja az ipari és kereskedelmi és agrár-uzsorát. Wilson annak idején szintén a szabad kereskedelem mellett nyilatkozott és a védvámok ellen küzdött; azonban korszaka alatt vagy nem érvényesíthette progranfmját, vagy jobbnak látta fölötte elsiklani. Ma mindkettő körülbelül egyforma az imperialista és nacionalista programúiban. Wilson a kötőjeles amerikaiaknak köszönhette annak idején a megválasztását s két évre rá beszédet mondott azon amerikai polgárok ellen, kik „idegen államokkal rokonszenveznek", ez a vád azonban nem vonatkozott az antant-szimpátiákra. A francia flotta görög városokat bombázott. Zürich, november 8. A Schweizerische Telegrafen-Informati<m-r\ak a görög batárról kapott sürgönye szerint 'Athénban borzasztó felháborodást keltett az a körülmény, hogy a francia flotta görög városokat bombá zott és francia repülők görög területre bombákat dobtak, ia melyeket állítólag a bolgároknak szántak. A bombák következtében számos görög ember életét vesztette. Különösen Kavalla erősen szenvedett a bombázástól A görögök erős tiltakozást készítenek elő Fournet (francia admirális ellen. (;Rud, Tudd