Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-01 / 257. szám

Szerda, 1Ö16. november t. -i DMMAHY A BOfeSZÁÖ s tunk: egy rövid beszélgetés a hadtestparabos­nóksággal, mely jelentette, hogy a vonal sza­bad és az utazás lehetséges. A .határbéke jól lehetett biztosítva. iAz isteni gondtalanság ismét utóiért ben­nünket. Vasárnap volt. Küinn vártak a ko­csik. Román parasztok tartották a lovak kantárszárait, a magyar katonaság pedig segített nekik. A vonat in dúlás megtörtént. Fehér por­felhők, lódobogás és teljes nagyságában fel­tárult a gyönyörű Cserna vidéke. Előttünk volt Herkulesiiirdő. Késő nyári est. A légkör meleg és békés. A vigadóban féllángoltaik a lámpák, vig tár­saság mindenütt. Román parasztok féhór népviöeletben, fürdővendégek és tarka kato­nai uniformisok. A társaság mindig nagyobb lett, a han­gulat emelkedett. Valahonnan egy édes ma­gyar dal hangzott fel, melyet egy német ke­ringő követett ós utána a temperamentumos magyar csárdás 'hangjai következtek. Fehér asztaloknál ültünk, köztünk, társaságunkban egy őszhaju ezredes. Mondogatta, ne szakít­suk Mire még a mulatozást, maradjunk, de ő váratlanul eltűnt társaságunkból. IMiért'í Senki sem tudta. Osak egy magyar ember, a ki eddig csöndesen ült társaságunkban, je­gyezte meg, hogy ő egy lövést hallott. Nem maradt idő a gondolkodásra. Künn kard­csörrenés hallatszott, utána pedig a rövid ka­tonai jelentés: Románia hadat üzent. KaLapácsütésIkónt hatott ránk ez a hir. Először néma csönd. Egy pillanatig nem tud­tuk felfogni a dolgot, utána a megértés kö­vetkezett. Egy kar kifelé mutat, ott a határ! Mindenki kapkod, szalad, fegyverkezik. En­gem félés nem .fog el, mert jó védelem alatt állok. De a haza sorsa, az aggaszt. Eszembe jut a sok síró anya, kinek fiaitól kell elvál­nia és az a sok fiatal katonaivér, mely ismét el fog folyni. Két lovas ugrat előre, [hová, Isten tudja, talán az első román golyó elébe. iMi a kapuinál állunk. A mi podgyászunk összegyűjtve hevei'. Egy kocsi jön az uton. Állj! — kiáltja harminc hang egyszerre. Ka­tonákat szállítanak és igy jönnek vég nélkül a kocsik. Kezdődik már a vándorlás. A sebesültek jönnek bekötözött Ihomlok'kal, de azért jóked­vűen integetnek. Az egyik egy nótára is rá­gyújt. Mi még mindig a ház előtt ü'lün'k a pa­dokon ... Végre megérkezik a várva-várt kocsi. Podgyászunkat felrakjuk. iSzomoru utazás ez! Ezt az utat pár árával ezelőtt, milyen más hangulattal kezdtük meg. 'A holdvilág fénye mléllett utazunk tovább. Mindenütt jajgatás és félénk felkiáltások hallatszanák. Az útszé­len szegény asszonyok jajveszékelve viszik kis holmijukat. Végre a pályaudvarhoz érkezünk. Vona­tunk még ott áll, de hogy mikor indul velünk tovább, még nem tudjuk. Szemeim beesűkód­nák és a vonat zakatolását kezdem félálom­ban érezni. íReggel felébredvén, előbb gondolkodnom kéli soká, hogy felfogjam azt, hogy „Romá­nia hadat üzent!" Nem akarok visszanézni, de mégis megteszem. Herkulesfürdőnél már ott áll az ellenség. A távolban egy fehér lobogós hajót látok és eszembe jut a változó emberi sors. "iini 11111 1 Krém8r HL üzleté Kossuth Lajos-sugárul . Mérsékelt árak. — Pontos kiszolgálás. — Férfi- fiu és leányka-kalapok. Telefon 773. Telefon 773. HÍREK 0000 31 Tisza felett* A Tisza felett uj dal szárnya kelt, Hallod-e, hogy reng, mint pattog a húr? A jövendők szent jósága izent S kelet felől már hajnala gyúl. Emberi bölcsesség biró szavát Hallod a titkok uj igéiben? S a szépséget, mely rajtad remeg át Ez igékből, megérzed e híven? Gyémátkristályos szűz lelkek előtt Határtalan mozgássá lesz a lét És a jóság az ég s a föld között Eggyé forrasztja mindnyájunk szírét. Nem lesznek többé kicsinyes bűnök, Szeretni fog — ki még ma megbocsát, S amely mindenkit kétségbe űzött, A gond, s nyomor békébe olvad át. Aki szeret, szépséggé változik És szépséggé lesz mind a szerelem — Mert az istenhez felemelkedik Aki szeret és aki jó, szivem... HUZELLA ÖDÖN. A magyar filmipar uj iránya. A magyar filmipar, mert már önérzete­sen beszélhetünk ilyenről is, nagyon sokat köszönthet a világháborúnak. Mikor ez az uj iparág a háború előtt megindult, sok várako­zással néztünk élébe, de reményeinket letom­pította az a csudálatos tökéletesség, amelyet a külföldi, különösen a francia filmtedhnika a 'bábom előtti években elért s amellyel úgy­szólván az egész világpiacot lefoglalta a ma­ga számára. Vájjon a szerény eszközökkel meginduló magyar filmgyártás fog-e tudni versenyezni vele? Ez a lelkünkbe beférkőzött félelem csak­hamar eloszlott. A világháború a központi hatalmak helyzetét egy körülzárt vár hely­zetéhez tette hasonlóvá. Azoniban nemcsak hogy sikerült az antant kiéheztetési terveit minden vonalon kijátszani, ihanem közgazda­sági szempontból is hatalmas előny fejlődött ki ebből a körülzárt helyzetből: a háború előtt pangó sok iparágunk az uj helyzet kö­vetkeztében nagy lendületet vett, talpra ál­lott. A magyar filmipar is csecsemőkorából egyszerre fölserdült és mai termékei már minden tekintetben nemcsak fölvehetik a versenyt a kiil'föld 'hasonló termékeivel, ha­nem egy és más szempontból azokat jóval túlszárnyalják. Első és minekünk legkedvesebb szempont az, hogy a szinmagyar témákat, magyaros íz­léssel, magyar művészek előadásában mutat­hatunk be a magyar közönségnek. Nem di­csérhetjük eléggé a magyar filmgyárak hi­vatásuk magaslatán álló vezetőit, hogy a tapogatózó kezdet után oly gyorsan megta­lálták az egyidüli helyes utat, melyen halad­va szédületes perspektívák nyílnák meg előt­te. Ez az ut a magyar irodalom jeles termé­keinek a filmre való feldolgozása. A magyar irodalom jeles termékeit, bár esztétikai szem­pontból jogot formálhatnának arra, hogy az egész világ Olvasóközönsége gyönyörködjék bennük és bátran felvehetik a versenyt az ujabban oly nagy népszerűségnek örvendő orosz irodalommal szemben is, a magyar nyelv ismeretlen, izolált volta bevehetetlen * Sajtó alatt levő versesikönyvemből. bástyafallal veszi körül. íme az ut a modem magyar irodalom népszerűsítésére; a mozi nemzetközi nyelvére lefordítva csakhamar meg fogják hódítani az egész világot, A modern magyar dráma érthető okok­nál fogva utat tudott törni ezen a bástyafa­lon keresztül is és az utolsó évtizedékben igea keresett exportcikké lett. A mozgófénykép­ipar van hivatva arra, hogy irodalmunknak egy kevésbbé szerencsés ága, a magyar re­gény előtt megnyissa az utat a nagyvilág felé. Hiszen a világ legnagyobb mesélője, Jókai szinte kínálkozik a filmre és az ő neve a külföldi közönség előtt is meglehetős nép­szerűségnek örvend. A magyar filmgyárosok a megindult uj szezonban egész sorozatát dolgozták fel a magyar regényeknek és drámáknak. A sze­gedi Korzó-mozi vezetősége • megértően ka­rolta fel ezeket a törekvéseket és minden erejével azon van, hogy az uj mlagyar filme­ket népszerűsítse. Herceg Ferenc Dolovai ná­bo'bja, tíródy Hófehérkéje után, Bródynalf: nagyhatású szerelmi regényét, Az ezüst kecs­két fogja bemutatni november 3-án, pénte­ken. A regényt Fodor Aladár irta át filmre, Kertész Mihály rendezte, pompásan össze­állított színészgárda játszotta, a Kino-riport filmvállalat készítette: mindez elegendő ok arra, hogy a legszebb várakozással tekint­sünk ez elé a jelentős bemutató elé. — Időjárás. Lényegtelen hőváltozás és elvétve eső várható. SÜRGÖNYPROGNOZIS: Enyhe, elvétve csapadék. — Déli hőmérséklet 14 C fok. — A kegyelet napja. A napja holnap lesz, de a kegyelet ideje: a mai este. Máskor no­vember elsején az esti szürkülettől kezdve be a késő éjszakába a kegyelet tündéri fényétől ragyogták a temetők s a legszegényebb sirra is jutott egy-egy égő gyertya vagy lobogó mécses. Az elhunytak sötét éjszakájába akart belevilágítani a szeretetteljes kegyelet. Az idén a ikegyelet megnyilatkozása veszteni fog díszéből, nem lesz kivilágított temető ós pa­zar koszorú- és virágdísz helyett a legtöbb sirt a vöröskereszttel ékes, egyszerű koszorú fogja disziteni. De talán ép azért bensősége­sebb lesz a kegyelet, amelyet külsőségek nem fognák lefoglalni a maguk számára. A vilá­gító eszközök beszerzésének <a gondja, a virá­goknak a siron való ízléses elhelyezése, mint­ha a kegyelet bensőségének a rovására esett volna. S talán a hívságos versengésnek is ju­tott hely egyes szivekben. Mi, háborúban élők, áldozzunk egyszerűen, de annál benső­ségesebben azoik emlékének, akik már alusz­szák az örök béke csöndes álmát, hisz mi még mindig nem élhetjük a béke nyugodal­mas idejét. ; i — Zita főhercegnő látogatása Erdélyben. Budapestről jelentik: ö császári és királyi fensége Zita főhercegnő néhány nappal ez­előtt Erdélybe érkezett, Károly Ferenc Jó­zsef főherceg főparancsnoksága alatt levő győzelmes csapatok működésének szinteré­hez. A főhercegnő meglátogatta a sebesül­teket és ajándékokat nyújtott át nekik. Ko­lozsváron és Székelyudvarhelyen is látoga­tást tett; a kórházakban levő katonákat sor­ra megszólította, pénz tés egyéb ajándékot adott nekik. Székelyudvarhely pályaudva­rán a menekültek között ruhát osztott szét. — Körber és a cenzúra. Bécsből jelentik: Körber, az uj osztrák miniszterelnök figyel­meztette az osztrák cenzúra-hatóságokat, hogy az ő személyét illetőleg minden kriti-

Next

/
Thumbnails
Contents