Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-05 / 260. szám

2 DÉLMAüYAROBSZÁG Vasárnap, 1916. november 5. hozzánk! Bízzák sorsukat bizalommal a szövetséges hatalmak kezére és dolgozza­nak egész szellemi és anyagi erőikkel ve­lünk együtt az Ausztria-Magyarország és Németország által elhatározott történelmi tettnek a megvalósításán, az önálló lengyel királyság újraélesztésén. A lengyel urak még hosszabb időit töl­töttek a küUigy .észternél, aki a küldött­séget Macchio nagykövet és a minisztérium főtisztviselő in e k jelenlétében fogadta. A kül­döttség ezután .visszautazott Varsába. — Szombaton a küldöttség megjelenít Betli­mann-liollweg birodalmi kancellárnál is, aki szintén olyan kijelentést tett, mint amilyen Bécsben hangzott el. BÉCS, november 4. (Telefonjelentés.) A Wiener Zeitung vasárnapi száma a követ ­kező legfelsőbb kéziratot közli: Kedves dr. Körber! A német császár őfelségével történt megegyezésem értelmében a vitéz hadsere­geink által az orosz uralom alól elragadott lengyel területekből önálló államot alkotunk örökösödés alapján levő monarchiával és alkotmányos államszervezettel. Ez alkalom­mal megindult szívvel gondolok az odaadás és hűség ama számos bizonyítékára, ame­lyeket uralkodásom folyamán Galícia tarto­mány részéről tapasztaltam, valamint azok­ról a nagy és súlyos áldozatokról, amelye­ket ez az ország a jelenlegi háborúban, ki­téve a leghevesebb ellenséges inegrohaná­soknak, a birodalom keleti határának győ­zelmes megvédése érdekében hozott és a mely tartós igényt biztosit számára a leg­melegebb atyai gondoskodásom tekinteté­ben. Azt akarom tehát, hogy abban a pilla­natban, amelyben az uj állam megalakul, e fejlődéssel kapcsolatban Galícia tartomá­nyának is azt a jogot adományozom, hogy országos ügyeit annak teljes mértékéig, a mig az államösszességhez való tartozásával és annak érdekével összhangzásban van, önállóan intézhesse és ezáltal a galíciai la kosságnak biztosítsam nemzeti és gazdasági fejlődésének lehetőségét. Amikor tudatom önnel ezt a szándéko­mat, megbízom önt, hogy annak törvényes megvalósítására alkalmas előterjesztéseit kidolgozza és nekem előterjessze. Bécs, november 4. FERENC JÓZSEF s. k. Dr. Körtber s. k. Német bnvárhajók őrzik a krisztiániai öblöt. Bern, november 4. A Tiilens Tegn je­lenti, hogy három német búvárhajó őrzi a krisztiániai öböl bejáratát. Hivatalos figyel­meztetést adtak ki, hogy a gőzösök ne hagy­ják el a fjordokat és a krisztiániai kikötőt. Oroszországban Ismét kisért a különbéke, Malmö, november 4. A Novoszti orosz iap vezércikkében rámutat arra, hogy szá­mos jelenség arra vall, hogy a Balkánon való döntés a legfontosabb lépés fesz a béke felé. Amint véget ér a Románia ellen való hadjárat, elérkezik a békém issziö fontos i>il lanáta. Az orosz nép meg van arról győ­ződve, hogy csakis a még függő balkáni har­ci események akadályozzák meg az európai békét. A Novosíi azt hiszi, hogy Németország — még ha győzne is a Balkánon — nem fog követeléseket állítani Oroszország elé, mert csak igy jöhetne létre a gyors béke. Ilyen hangokat hallani nemcsak Oroszországban, hanem Romániában, Olaszországban és rész­ben Franciaországban is. Anglia mindaddig ellensége lesz a béke. kötésnek, amig Németországnak erős hadi­floí'ája van s amig Belgium helyre nincs állítva, mert attól fél, hogy a belga kikötők­ből hatásosan fenyegetheti az angol parto­kat. Franciaország Dlzász-Lotaringiát óhají­ja, de megelégednék egy tisztességes béké­ben kevesebbel is. Olaszország nem akar előbb békét köt­ni, amig a központi hatalmakat el nem űzik a Balkánról, inert ott adriai aspirációit fe­nyegetik. Oroszországi kívánja... (itt a cenzúra kitörölte a többit.) Mint mindebből látható, könnyen, lehetne a kívánságokban elfogad­ható kompromisszumot létesíteni. Nürnberg, november 4. A Fránkische Kurier-nek táviratozzák Hágából: A liberá­lis Rjecs vezércikkben foglalkozik azokkal az Oroszországban cirkáló hírekkel, amelyek a közeli béketárgyalásokról szólnak s rámu­tat arra, hogy csakis Anglia bűne, hogy még eddig nem jött létre a béke. A görög válság. Zürich, november 4. Athénből jelentik: Hir szerint Demidov herceg orosz kövét figyelmeztette Venizeloszt, hogy ne kísérelje meg az Athénbe való visszatérést. Ugy lát­szik, Venizelosz az antant-csapatok védelme alatt valóban partra akart szállani Pireusz­ban, hogy Athénbe jusson, remélvén, hogy ilyen módon megnyeri a fővárost a forrada­lom számára és talpra állithatja a király ellen. Demidov herceg az antant-követek leg­utóbbi tanácskozásán, amelyen Fournet ad­mirális is részt vett, állítólag a leghatáro­zottabban figyelmeztette a jelenlevőiket, hogy saját csapataikat ne bocsássák Veni­zelosz rendelkezésére a király ellen irányuló csiny végett. A herceg e ifigyelmeztetéséT egyrészt a görög dinasztia kérdésében Pé­tervárott elfoglalt állásponttal, másrészt az. Athénben uralkodó fölfogással okolta meg. És valóban Fournet admriálist, aki a francia követtel együtt nemrégen egy athéni szín­házban végignézte A navarini tengeri csata ciiiiii célzatos darab előadását, amely le­írja Franciaországnak Görögország körül való érdemeit, az előadás végén kifütyülték. A második előadáson olyan botrány történt, hogy a kormány kénytelen volt a francia propaganda-darab további előadását megtil­tani. A hadügyminiszter is kénytelen volt elrendelni, hogy a görög tiszteknek köszön­teniök kell francia bajtársaikat, amit eddig tüntetőleg nem tettek. A Times Mackensen terveiről Hága, november 4. A Times irja: A hadi­helyzet még sohasem volt ingadozóbb, hatá­rozatlanabb, mint az utóbbi napokban. Az er­délyi front az orosz arcvonal meghosszabbí­tásának tekintendő és a harcok Romániában is azt a jelleget vették magukra, amelyet Bu­kovinában vagy az orosz front bármelyik más részén. A harci területnek ezen a szaka­szán már kialakult a kép, annál határozatla­nabb azonban a dunai fronton mert föl kell tenni, hogy a középs őésadélalbániai erők pa­rancsnoka nem fogja hadseregét parlagon hagyni, 1 anem mihamarabb akcióba v-szl. Akciójának bele kell kapcsolódnia a Falken­hayn-lféle vállalkozás tervébe, azonban mivel ez a vállalkozás csak lassú tempóban halad előre, Mackensen haditerve is kénytelen mó­dosulni és olyan pontot választani, amelyen keresztül a legjobban érvényesítheti hajtó­erejét az erdélyi szorosokért küzdő központi csapatok javára. Elsősorban dunai átkelésre kell gondol­nunk, ami azonban niagy erőcsoportositássaf jár és nem minden kockázat nélkül való, mert föltehető, hogy az orosz hadvezetés ezzel a valószínű eshetőséggel számolva, nagy erőket tart kéznél a visszautasításra. Az átkelés technikai része sem olyan egyszerű és a téli idő beálltával csak egy stabil átjárás biztosí­taná a folyamon kelt sereg összeköttetését Bulgáriával. Azt iss zárnitásba kell venni, hogy Mac­kensen esetleg délre fordul Sarrail vissza­szorítására, azonban ennek nagyon kevés a valószinüsége, ment a veszedelmesebb és fon­tosa'bb ellenség a németekre nézve észlakon vau, mig a déli ellenfél csak erőket köt le. Sarrail mlegverése olyan erőveszteséggel jár­na, hogy az operációk befejeztével felszaba­duló bolgár-német erők nem avatkozhatná­nak bele döntően az északi hadműveletekbe. Mickensen hadműveleti tehát majdnem bizo­nyosan a Havasalföld vagy Moldva felé fog­nak irányulni, hogy mely ponton keresi a német hadvezér az érvényesülést, arra néz­ve a választ meghozza a közel jövő. Az orosz hadvezetés, amely a zoláhorszá­g.i hadműveleteket irányítja, nehéz helyzet­ben van, bár most ugy látszik, mintha lassu­dás támadt volna mindkét rronton. Az oro­szokat és románokat most már csak legerő­sebb szövetségesük: az idő segítheti, mert Oroszország, ilia. időt nyer hozzá, nagy csapat­tömegeket vethet a. határszorosok ós a dunai vonal felé. í ITizzótestek és üveghengerek Inverl II Él fi és Aucré9®krc Iegj°bb minő­ül i ségben FONYÓ SOMA, világí­tási-vállalatnál, Kölcsei-utca 4. Telefon 165. 'Ült? grammonként .JJLSk VYQfüfVlft mMwmi & leWSil IMi-ulu 14. Aranyért Korzó-kávéház (Cégearaftutö fHUlil) i

Next

/
Thumbnails
Contents