Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-04 / 259. szám

2 DÉLM AG Y A RÜRSZÁG Szombat, 1916. november 4. A közgyűlés. / A tanyai vasút ügye ismét holtpontra jutott, az októberi közgyűlés határozatát a törvényhatósági bizottság nyolc tagja megfölebbezte. Folytatódik a vég nélkül való vita a keskeny és a széles vágányról. Még csak haragudni sern lehet érte. Azok a tiszteletre méltó urak, akik a fölebbezést beadták, kezdettől fogva a keskeny vágányu vasút szűk. sége és üdvözítő volta mellett kardoskodtak, ugy látszik, azok az érvek, amelyek a legutóbbi viták során elhangzottak, nem tudták őket megnyer" az ellenkező véleménynek. Meddő do.jg volna ma ujabb vitát provokálni arról, hegy hogyan lesz jobb: ha keskeny nyomtávval, vagy ha rendes nyomtávval szalad majd a tanyai vasút. Nem is a nyomtávnak ez a néhány centiméteres különbsége az, ami bennünket ez alkalommal érdekel, hanem az a hang, amelyen a keskeny nyomtáv törhetetlen hivei igazukat keresik. Sietünk kijelenteni: nekiink tetszik ez a hang. Kissé talán túlmegy azon a magasságon, amelyhez fülünket a szegedi közélet hozzászoktatta, de van benne erő. őszinteség, egyenesség és ezért meghajtunk előtte, ha nem is értünk mindenben egyet vele. Hogy a tanyai vasút még mindig csak vágyódásunk tárgya, közigazgatási rendszerünknek, a tanácsnak a bűne — mondja a fölebbezés, amely súlyos állításának megokolásával is szolgál. Eszerint a tanács kezdettől fogva a rendes nyomtávolságú vasút építését tartotta a város érdekében valónak és a munka megkezdését csak azért halogatta állandóan annak ellenére, hogy a közgyűlés többször 'határozott a keskeny nyomtávolságú vasút építése mellett, mert nem akart deferálni a törvényhatósági bizottság nagy többséggel hozott határozatának. Ha nem ismernék keresztül-kasul a szegedi közéletet, azt kérdeznők: hogy lehet ez? A tanáics nem hajtja végre a közgyűlés határozatát, ha nem akarja? Hiszen ez végső következtetésben annyit jelent, hogy a közgyűlés piktus masculus, egyszerűen csak asszisztál a tanács önkényének, akarata és szava csupán látszólagos erővel és aktivitással rendelkezik, mert mihelyt más irányt vesz, mint a tanácsé, nincs közeg, amely azt végrehajtsa. Hát bizony így valahogy van, ha nem is ennyire betegül. Számtalan, nagy többséggel, esetleg egyhangúlag hozott közgyűlési határozatot tudnánk itt felsorolni, amelyek pályafutása a közgyűlési jegyzőkönyvét hitelesítő aktussal befejezést nyert. A közgyűlés határozott és ezzel elvégezte dolgát. Elvétve akadt valaki, aki az örök álomra kárhoztatott jó ideák közül egyetkettőt megpróbált sírjából feltámasztani, legtöbbször — sikertelenül. Határozatok hozatalában csúcsosodott ki a közgyűlések tekintélye és aktivitása, alkotásnak vajmi ritkán vetette meg alapját egy-egy elhatározás. Lehet, hogy a csökönyösség mellett néha feledékenység is közrejátszott abban, hogy a tanács nem végezte el azt, amit a közgyűlés elhatározott. Akárhogy is történt, ez az állandósult rendszer beteges tünet, a melyet sürgősen orvosolni kell. Nyolc városatya egy esettel kapcsolatban most őszintén rámutatott, talán tovább is lehetne menni. Mindazért, ami a város és polgársága érdekében történik, vagy nem történik, erkölcsi felelősség terheli a hatóság mellett a közgyűlést is. A törvényhatósági bizottságnak nemicsak jogai vannak, hanem kötelességei is. Jogaihoz azért is ragaszkodnia kell, mert ezek tiszteletben tartása egyik előfeltétele annak, hogy kötelességeit becsülettel és alkotásokra hivatkozva végezhesse. Ezeknek a jogoknak legfőbbje az, hogy a tanács a közgyűlés határozatát záros határidőn belül végrehajtsa, mert e nélkül illuzóriussá válik minden fáradozása. Most egy esetre hivatkoznak, amikor a tanács ezt nem telte me. Mi azt mondjuk és bizonyítani is hajlandók vagyunk: még számtalan ilyen eset van. Nem tudjuk, szolgált-e valami távolabb; célt, hogy a fölebbezők a tanyai vasút múltjának erre a részére nagy nyomatékkal mutattak rá. Akár igen, akár nem. felhasználjuk az alkalmat arra, hogy a figyelmet az ilyen jelenségre ifányitsük. Meggyőződésünk, hogy a reorganizálás munkája nélkül a helyi közélet egyesek fárádhaíatlansága, lelkes és becsületes közszereplése ellenére is meddő marad. Ma már a szervezeti szabályzatok is hiányosaknak látszanak, a közgyűlés pedig teljesen szervezetlen. Ez a két ok együtt teljesen elegendő ahoz, hogy munkássága a rendszertelenség lejtőjére billenjen. Rendet teremteni — imi a közgyűlés renoméja mellett a város fejlődésének is érdeke — csak ugy lehet, ha az őszinte, egyenes, szükség esetén: radikális hang állandósul, nem csak vendégszerepel, ha a közgyűlés jó példával jár elől, amikor határozatainak tiszteletben tartásáról van szó és ha szervezkedik az állandó, soha nem lankadó és rendszeres munkára. Konstansát ellenséges hadihajók bombázták, BERLIN, november 3. A nagy főhadiszállás jelenti: Balkán-harctér: Nincs különös jelentőségű esemény. LUDENDORFF, első föszáHásmesíer. (Közli a minisztereinöld sajtóosztály.) BUDAPEST, november 3. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harctér: Csapatainknál nincs újság. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. SZÓFIA. A bolgár vezérkar jelenti november 3-ikáról: A román fronton változatlan a helyzet. Két ellenséges hadihajó bombázta Konstanzát minden eredmény nélkül. A Duna mentén gyenge ágyútűz. Macedóniai front: Az ellenség feladta Kakareska falut. Tengeri repülőink sikeres vállalkozásai. BUDAPEST, november 3. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) November 2-án délelőtt egy tengeri repülőrajunk sikeresen bombázta a viestei jelző-állomást és szerraktárakat. A torreporticelloi rádió-állomást és tárházat este egy tengerészeti repülörajunk megtámadta. A rohnsi vasúti állomás épületein a selzi, doberdoi, starauzanol katonai építményeket és a golametai ütegen sok találatot értünk el. HAJÓHADPARANCSNOKSÁG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A francia hadügyminiszter fontos missziója. Paris, november 3. A Matin információja szerint a francia hadügyminisztert fontos feladattal bízták meg. Ennek elvégzése hetekig fog tartani. Távollétében Roquet hadügyminisztert a tengerészeti miniszter képviseli. Tüzetesebb adatokat még nem lehet közölni. (M. T. I.) bérnél floftafiámadás a Thsmse és Hollandia közt. Berlin, november 3. A Wolff-ügynökség jelenti: A november 1-ről 2-ára virradó éjjel könnyű német tengeri haderők flandriai támaszpontokból a Themse—(Hollandia kereskedelmi ut felé előrenyomultak, több gőzöst megvizsgálás céljából megállítottak és ezek közül kettőt, amelyek gyanúsaknak tűnték fel előttük, egy kikötőbe hoztak, kgy harmadik gőzös, amelynek ugyanoda kellett volna őket követnie, még nem érkezett meg. A visszatérés alkalmával néhány torpedónaszádunkat rövid ideig négy angol cirkáló eredménytelenül ágyúzta. Haderőink teljes számban és megrongálatlanul visszaérkeztek, A tengerészeti vezérkar főnöke. Török hivatalos jelentés. Küinstwiümpoly, .november 3. Eufrátíront: önkéntes harcosaink megtámadták az ellenséges lövészárkokat. Nagy hadianyagot és 150 marhát zsákmányoltunk. Perzsa-front: Bidsartól északkeletre visszavertük az ellenség lovasságát és gyalogságát. Kaukázus-front: A centrumban és balszárnyon csatározások. Hét foglyot ejtettünk. Galiciai front: Október 31-én és november 1-én az ellenség újra támadott, hogy visszaszerezze előzően elvesztett állásait. A támadás kudarccal végződött. Macedóniai front: A Strumánál október 31-én csapataink visszaverték az ellenséges támadást. (M. T. I.) Enyhült a német-norvég feszültség. Kopenhága, november 3. A Politiken jelenti Krisztiániából: Az összes körökben most az a nézet jutott ifölszinre, hogy Németországés Norvégia között engesztelékenyebb lett a hangulat. Ez a vélemény különösen a tőzsdén jutott kifejezésre, aíhol a hajózási értékek átlag 30—40 százalékkal emelkedtek, Altalános az a benyomás, hogy a Németország és a Norvégia között való válság áthaladt a tetőpontján és valószínű a békés megoldás. A mozgósításról való összes híresztelések koholmányok. Keletkezésük valószínűen arra az izgatottságra vezethető vissza, amely a válság első napjaiban részben mutatkozott. Angol lap elismerése Mackensen győzelméről. Manchester, november 3. A Manchester Guardian vezércikkében ezt írja Romániáról: Az igazság az, hogy a szövetségesek az ellenség ama képességét teljesen lebecsülték, hogy egyidejűen az orosz támadásokkal szemben ellenállást tudjon tanúsítani és Románia ellen támadó mozdulatot tudjon kezdeni. A németeknek e háborúban való sok sztratégiai nyeresége közül Mackensen dobrudzsai győzelme talán a legnevezetesebb a marnei csata után. Meg kell várni, hogy az elkövetett hibákat. j óvátelietj ük.