Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)
1916-11-23 / 275. szám
Csütörtök, 1916. november 23. déimaoyarorszag 9 A király és katonái. A király nagyon szerette a közkatonákat; szivesen ereszkedett velük szóba s öriilt, ha azok még vele szemben is megtartották a regulát. Egyszer lovas-vadászata alkalmával az őrálló magyar baka a Paszkál-malomnál nem eresztette a tiltott utra. A király szótlanul megkerülte a malmot és boszankodó kíséretével együtt a rendes útra tért. Napiparancsban dicsértette meg a kötelességtudó bakát. Utóbb is megtörtént vele, bogy a Rákoson vadászat közben a baka szuronyszegezve állította meg, mert itt lőnek s a kapitány ur megparancsolta, bogy senkit se engedjen át. „De hát engem csak átbocsátasz, fiaim?" „Nem bocsátom én a királyt sem!" A király visszafordult s kerülő uton követte a kopó falkát. Mikor a bakának megmondták, kivel beszélt, ennek eszébe jutott, hogy nem szalutált neki; arra fordult tehát, amerre a király elvágtatott, szabályszerűen tisztelgett; de — nem liitta vissza. Akkortájban történt az is, hogy a schönbrunni uton a vágtató huszár szembe találkozott a király hintójával. Nagyot rándított a kantárszáron, hogy megálljon, de lova elvágódott és szétterpesztett lábakkal maga is flödre pottyant. Hanem azért annak rendje és módja szerint megcsinálta a fejvetést, keményen a király szeme közé nézett és szalutált. A király jókedvűen viszonozta furcsa köszöntését. Mikor a király 1883. február 14-én Bécsben épen főudvarmesterének, gróf Festetich György volt miniszternek temetéséről tért haza, szemben találkozott egy közkatona temetésével. Azonnal megállíttatta hintóját, fölállott benne és katonásan tisztelkedett ösmeretlen közvitézének. Máskülönben is jó szívvel volt1 irántuk. 1869-ben Polában hadihajójáról egy matróz vizbe esett. Alig húzták ki, lucskosan és dideregve munkához látott. A király saját köpenyegével akarta betakarni. „Hagyja el, felség — szabadkozott a tengerész. — Mi, matrózok, nem törődünk ilyen csekélységgel." 1884-ben a brucki táborban a király egyszer már hajnali félhatkor betoppant egy barakba. A legénység még aludt, csak egy káplár volt ébren, aki a bakancsát fűzte s egy „puccer", aki ingben, gatyában tisztogatta fegyversziijját. „Hapták!" — kiáltott a káplár, de csak a puccer állhatott kaptákba, mert a többi nem ébredt, föl. „Jó, jó, — mosolygott a király — csak fűzze be a másik bakancsát is és öltözzék föl, majd megvárom!" Azután a lobogós gatyájn puccerliez fordult: „Te magyar vagy, ahogy látom — szólt. — De hát miért nem viseled a kincstári szűk gatyát?" „Alássan jelentem fölséges uramnak, már megszoktam ezt a bővet, meg azután a komisz gatya nem is tartós. Csupa rongy, ha egyszerkétszer kimossák. Ezért hordom a magamét és kímélem a komiszat." A király kinyittatta bornyuját s látta, bogy szépen összehajtogatva csakugyan benne van két kincstári (bakanyelven komisz) alsónadrág egy pár „.virgónia" szivar mellett. „No ez derék, hogy te az állam számára takarékoskodol — nevetett a király; — az ilyen katonának hasznát veheti az állaim." Még aznap száz Telefon : fisazoaiósáG 455. Telefon : PBHZTŐR 11-85. Igazgató: VAS SÁNDOR. Csütörtököd, pénteken, szombaton és vasárnap Az ARANY sorozat IV-ik filmje (Lady Beatrice házassága.) 4 felvonásban. Az amerikai filmek királya! A legnagyobb szenzáció. Előadások csütörtökön, pénteken és szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 2, 7*4, 5, 7 és 9 órakor. Szombaton d. u. 3 és vasárnap d. e. 11 órakor ifjúsági és gyermek mese előadások. •virgónia szivart küldött neki azért, hogy kíméli a kincstár vagyonát. 1890-ben Bécsben néhány szegedi baka mutatta meg a királynak, milyen könnyen és hamar lehet fölállítani az uj tábori sátraikat. „Nehéz sátor?" — kérdi a király a káplártól. — Jelentöm alássan, felséges uram, dehogy nehéz! — No de nem is könnyű? — Jelentöm alássan, felséges uram, nem éppen pillangó! Egyszer egy dragonyos cseh főhadnagyot szolgálati vétség miatt közlegénnyé degradáltak. Megszánta Takács Ignác mihályi esperes-plébános; gondolt merészet és nagyot, fölment a királyhoz, előadta az esetet és kérte, hogy ő neki ugyan semmi köze ahhoz az emberhez, de segítsen valahogy rajta; adja vissza a rangját. — Bajos lesz, mondta a király. — Dehogy bajos, felséges uram, hiszen én is tudom, mi a kaiona-regula: Bocskay-huszár voltam 48ban. Ha fölséged akarja, meglesz. — Majd meglátjuk, mosolygott a király. — S egy hét múlva már a dragonyos ezred tisztikarateljes diszken tisztelgett a derék magyar papnál, aki egy ideszakadt csehért megtette, amit magáért sohasem tett volna meg: kegyelmet kért a királytól. Nem jár ilyen sikerrel a cseh paraszt, aki 1880-ban a Königgrátzen átutazó császártól azt kérte, hogy ne soroztassa be kisebbik fiát katonának, mert a nagyobbik házas és igy már nem segíthet neki a gazdaságban. — Látja — felelt a császár — nekem csak egy fiam van: épen most házasodik, mégis katonaságnál hagyom. Minden emiber teljesítse kötelességét hazája iránt. URANIA Magy. Tudományos Színház Csütörtökön, november 23-án fl B S Friedrich Külme p a Homunculus és a Sátán kutyája főszereplőjének felléptével Fantasztikus dráma 4 felv, ® Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor. B s Gyermekjegyek csak az elU sö előadásra érvényesek. B EL