Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-23 / 275. szám

Csütörtök, 1916. november 23. déimaoyarorszag 9 A király és katonái. A király nagyon szerette a közkatoná­kat; szivesen ereszkedett velük szóba s öriilt, ha azok még vele szemben is meg­tartották a regulát. Egyszer lovas-vadásza­ta alkalmával az őrálló magyar baka a Paszkál-malomnál nem eresztette a tiltott utra. A király szótlanul megkerülte a mal­mot és boszankodó kíséretével együtt a rendes útra tért. Napiparancsban dicsértette meg a kötelességtudó bakát. Utóbb is meg­történt vele, bogy a Rákoson vadászat köz­ben a baka szuronyszegezve állította meg, mert itt lőnek s a kapitány ur megparan­csolta, bogy senkit se engedjen át. „De hát engem csak átbocsátasz, fiaim?" „Nem bo­csátom én a királyt sem!" A király vissza­fordult s kerülő uton követte a kopó falkát. Mikor a bakának megmondták, kivel be­szélt, ennek eszébe jutott, hogy nem szalu­tált neki; arra fordult tehát, amerre a ki­rály elvágtatott, szabályszerűen tisztelgett; de — nem liitta vissza. Akkortájban történt az is, hogy a schönbrunni uton a vágtató huszár szembe találkozott a király hintójá­val. Nagyot rándított a kantárszáron, hogy megálljon, de lova elvágódott és szétter­pesztett lábakkal maga is flödre pottyant. Hanem azért annak rendje és módja szerint megcsinálta a fejvetést, keményen a király szeme közé nézett és szalutált. A király jó­kedvűen viszonozta furcsa köszöntését. Mi­kor a király 1883. február 14-én Bécsben épen főudvarmesterének, gróf Festetich György volt miniszternek temetéséről tért haza, szemben találkozott egy közkatona temetésével. Azonnal megállíttatta hintóját, fölállott benne és katonásan tisztelkedett ös­meretlen közvitézének. Máskülönben is jó szívvel volt1 irántuk. 1869-ben Polában hadihajójáról egy matróz vizbe esett. Alig húzták ki, lucskosan és dideregve munkához látott. A király saját köpenyegével akarta betakarni. „Hagyja el, felség — szabadkozott a tengerész. — Mi, matrózok, nem törődünk ilyen csekélység­gel." 1884-ben a brucki táborban a király egyszer már hajnali félhatkor betoppant egy barakba. A legénység még aludt, csak egy káplár volt ébren, aki a bakancsát fűzte s egy „puccer", aki ingben, gatyában tisz­togatta fegyversziijját. „Hapták!" — kiáltott a káplár, de csak a puccer állhatott kap­tákba, mert a többi nem ébredt, föl. „Jó, jó, — mosolygott a király — csak fűzze be a másik bakancsát is és öltözzék föl, majd megvárom!" Azután a lobogós gatyájn puccerliez fordult: „Te magyar vagy, ahogy látom — szólt. — De hát miért nem vise­led a kincstári szűk gatyát?" „Alássan je­lentem fölséges uramnak, már megszoktam ezt a bővet, meg azután a komisz gatya nem is tartós. Csupa rongy, ha egyszer­kétszer kimossák. Ezért hordom a magamét és kímélem a komiszat." A király kinyittat­ta bornyuját s látta, bogy szépen össze­hajtogatva csakugyan benne van két kincs­tári (bakanyelven komisz) alsónadrág egy pár „.virgónia" szivar mellett. „No ez derék, hogy te az állam számára takarékoskodol — nevetett a király; — az ilyen katonának hasznát veheti az állaim." Még aznap száz Telefon : fisazoaiósáG 455. Telefon : PBHZTŐR 11-85. Igazgató: VAS SÁNDOR. Csütörtököd, pénteken, szombaton és vasárnap Az ARANY sorozat IV-ik filmje (Lady Beatrice házassága.) 4 felvonásban. Az amerikai filmek királya! A legnagyobb szenzáció. Előadások csütörtökön, pénteken és szombaton 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 2, 7*4, 5, 7 és 9 órakor. Szombaton d. u. 3 és vasárnap d. e. 11 órakor ifjúsági és gyermek mese előadások. •virgónia szivart küldött neki azért, hogy kíméli a kincstár vagyonát. 1890-ben Bécsben néhány szegedi baka mutatta meg a királynak, milyen könnyen és hamar lehet fölállítani az uj tábori sát­raikat. „Nehéz sátor?" — kérdi a király a káplártól. — Jelentöm alássan, felséges uram, dehogy nehéz! — No de nem is könnyű? — Jelentöm alássan, felséges uram, nem éppen pillangó! Egyszer egy dragonyos cseh főhad­nagyot szolgálati vétség miatt közlegénnyé degradáltak. Megszánta Takács Ignác mi­hályi esperes-plébános; gondolt merészet és nagyot, fölment a királyhoz, előadta az esetet és kérte, hogy ő neki ugyan semmi köze ahhoz az emberhez, de segítsen vala­hogy rajta; adja vissza a rangját. — Bajos lesz, mondta a király. — Dehogy bajos, felséges uram, hiszen én is tudom, mi a ka­iona-regula: Bocskay-huszár voltam 48­ban. Ha fölséged akarja, meglesz. — Majd meglátjuk, mosolygott a király. — S egy hét múlva már a dragonyos ezred tisztikaratel­jes diszken tisztelgett a derék magyar pap­nál, aki egy ideszakadt csehért megtette, amit magáért sohasem tett volna meg: ke­gyelmet kért a királytól. Nem jár ilyen si­kerrel a cseh paraszt, aki 1880-ban a König­grátzen átutazó császártól azt kérte, hogy ne soroztassa be kisebbik fiát katonának, mert a nagyobbik házas és igy már nem segíthet neki a gazdaságban. — Látja — felelt a császár — nekem csak egy fiam van: épen most házasodik, mégis katona­ságnál hagyom. Minden emiber teljesítse kötelességét hazája iránt. URANIA Magy. Tudományos Színház Csütörtökön, november 23-án fl B S Friedrich Külme p a Homunculus és a Sátán kutyája főszerep­lőjének felléptével Fantasztikus dráma 4 felv, ® Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor. B s Gyermekjegyek csak az el­U sö előadásra érvényesek. B EL

Next

/
Thumbnails
Contents