Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-17 / 270. szám

Rén-tek, 1916. november 17. "DÉL/M Á G Y AR-ORSZ Á G A délkeletre levő állásainkat meg támadj a, meghiúsult. Román arcvonal: Semmi fontos jelen­teni való. •••••••b.haaabgiahahuaabjabaaesaaabasaasnahaüiiaiib A közúti forgalom megadóztatása. Irta: Gál Miksa. Legutóbb, amikor a, városi jövedelemfo­kozás szükségszerűségéről szóltunk, rámutat­tunk árra, bogy a közúti forgalomnak adó alá vonása mennyire jogosult és mennyire in­dokolt. A számadatokkal adósok maradtunk és ezt itt pótolni kívánjuk. Előre kell azonban bocsátanunk, amit kü­lönben már a múltkoriban is kifejtettünk, bogy a jelen esetben amolyan egyszerű adóz­tatásról, adó kivetéséről nem lehet szó. Az állam, az néha kíméletlenül belenyúl a ma­gánszemélyek vagy társaságok keresetébe, nem törődvit avval, bogy ez által mennyiben seréi esetleg avval érdekeit, mert abból az elvből indul ki, bogy az összesség érdeke min­dig föléje helyezendő az egyesekének. A vá­rosoknál és (jelesül Szeged városánál is más szempontok az irányadók. Igaz, hogy az első városi adók a városi gépezet, az adminisztrá­ció ifentartása érdekében, tehát mondjuk ellenszolgáltatás nélkül vetettek ki, de már minden következő adónem, vagy pótadóeme­lés csakis megfelelő ellenszolgáltatás kimuta­tása mellett volt keresztülvihető. Egy bid megépítése indokolttá tette a hidvámot, egy rakpart kiépitóse a partjavadalmat, kórházak é-s egyéb közintézmények létesítése az erre vo­natkozó .pótadónak a kivetését és igy tovább. iHa most már a (forgalom városi adóztatá­sát vetjük (fel, ngy evvel szemben is kell hogy a város valamit nyújtson. Nem a társaságra gondolunk itt, vagy lltgalább is nem csak a társaságokra, 'hanem a közönségre. És itt nyomban meg is találjuk az aeqnivalenst. Először is abban, hogy avval a jövedelem szaporulattal, amelyet a város a forgalom megadóztatása utján beszed, nagyobbodik be­vétele, tehát nem kénytelen, legalább az igy befolyó összeg erejéig egyéb adónemeit emel­ni. /Ex egymagában véve azonban nitm kellő vigasz azok részére, —- értjük alatta a városi lakosságot, és nem az idegeneket, akiket ez? egyáltalán nem érint, — akik az adóztatás folytán tényleg többet fizetnek a villamos használata folytán, kell tehát még oly látható és fogható előnyt produkálni, amltly legalább látszatra kellő aquivalensnek tetszék az eset­leges emeléssel szemben. -Csak rá akarunk mutatni a volt 3%-os jelzálogsorsjegyek kon vertálási műveletére. iA sors jegybirtokosok, a kik eddig befektetett pénzük után 3%~ot huz vtak, előnyösebbnek látták erről a biztosított 11 ogyobb nyereségek miatt lemondani. LA tár­saság csinálta a jó üzletet, a közönség azon­ban mégis abban a hitben volt, bogy jobban lár, mert hiszen több alkalnjat biztosítottak neki a nyereség istennőjét próbára tenni. (So­kan ezt becsapásnak minősítették, pedig va Iában nem az. S ha itt nem is ily be-csapásnak minősi­tett tervről van szó, mégis — -szei-ény véle­ményünk szerint — csakis oly tarifaemelés számithat a közönség osztatlan pártfogására, amely emelést ugyan, de egyben leszállítást ls involvál, amely a várost mint szerződő ife­J'et és a közúti társaságot it kielégíti, amely tehát keresztülvitele esetén sem a -farkast, SGm a kecskét, sem a káposztát -nem bánt ja. (Mielőtt tovább mennénk, bemutatjuk a Közúti forgalmáról készült statisztikát, ame­téet a társaság vezérigazgatója, Rosenfeld. Nándor ur minden fen tartás nélkül és a leg­nagyobb készséggel volt szíves rendelkezé­sünkre bocsátani, amely készségéért e helyen Gondunk köszönetet: 1 2 3 1 A 5 | 6 7 év 2 km. 3 km. 4-5 km. kitint ús BA "ZT AA SSF SS ca • -cj e 53 kvs £ ­év rendes jegy katona éa gvermek jegy • rendes jegy katona és gyermei jegy rendes jegy katona és gyermek jegy kitint ús BA "ZT AA SSF SS ca • -cj e 53 kvs £ ­1909 2.298.400 105.400 343.200 33.000 130.100 8.200 2075 1910 2.723.800 121.200 386.900 26.200 147.000 9.200 2791 (911 3.137.000 (53.100 439.30C 31.300 175.700 12.600 3334 1912 3346.400 179.700 470.300 37.700 2(0.600 16,000 4004 1913 1914 3.326.700 203.300 477.900 51.600 209.700 27.000 4642 1913 1914 3.767.500 345.600 499.000 86.200 260.200 32 600 4408 1915 4.665.300 890.200 619.700 209.300 443.500 119.900 4418 ElsŐ pillanatra feltűnik -a háború hatása a forgalom emelésére. Ez azonban nem sza bad íhogy megtévesszen. Igaz, hogy a város fejlődése, természetes [fejlődése is visszatük­rözik fent' itáblázatból 1913. évig, de a hábo­rús évek emelése olyannyira és oly szoros összefüggésben áll ép a háborúval, hogy ezt a rohamos felszökést természetes fejlődésnek tekintenünk nem szabad, Erre vonatkozólag különben is legutóbb oly részletességgel fej­tettük ki nézetünket, hogy irt azokat ismé­telni feleslegesnek véljük. iMikóp számi t jük most már ki azt az ala­pot, amelyből a város jövedelemszapcrnlata érdekében a további számításokat eszközöl­hetjük? iSzerintünk csakis az átl-agkiszámitás utján. Az átlagot pedig a következőkép álla­pítottuk meg: A hét évi adatokból első sói­ban kihagytuk a legkisebb és a legnagyobb forgalmat feltüntető éveket, tehát, h-a a rova­tokat ,a beosztást illetőleg 1—7-ig jelöljük, kihagytuk az első rovatnál az 1909. és 1915. évet, a 2-iknál és 3-iknál ugyanezeket, a 4-iknél az 1910. és 191-5. évet, az 5—6-nál az 1909. és 1915. évet és ,a 7-iknél az 1909. és 1913. évet. Ezek levonása után az emiitett róva tokban foglalt számokat összeadtuk, öttel megosztottuk és igy átlagban 3.-260.280, ­200.580, — 454.680, — 47.960, _ 198.640, — 19.480 és 3791 számot nyertük, -ezekhez a szá­mokhoz hozzáadtuk a kihagyott két. évi át­lagot, tehát 3.481.850, — 502.300, _ 481.450, ­117.750, — 271.800, — 65050 és 3358-at és a/, igy nyert számokat, ismét kettővel megoszt­va,mi n t átlagszámot a következőket nyertük az emiitett rovatok sorrendjében: 1. — 3.374.065; 2. = 351.440; 3. — 468.065; 4. 82.856 ; 5. - 235.220; 6. = 41.765 és 7. - 3574. Ezekkel a számokkal mint véglegesekkel kí­vánunk operálni ós -ezekből a jövedelenifo­k-ozá st fej 1 észtén i. 1914. január 4. előtt a közúti 6 fillért sze­dett kilométerenkint, vagyis a tarifa volt felnőttek részére 12, 18, 24 és -30 fillér, kato­nák és gyermekek részére 8, 12, 16 és 20 fillér* 1914. január 1-től a város 20%-os tarilf-areduk­ciót -eszközölt, aminek folytán a tarifa 10, 15, 20 és 25 fillérre (felnőtteknél és 7, 10, 15 és 20 fillérre, katonáknál és (gyermekeknél szállt l-e. Figyelembe vébe most -már a fenti táblá­zatokból fejlesztett átlagszámokat, valamint azt, bogy a 4—5 km. vonalon kihozott át­lagszámtól háromnegyedet 4 és egynegyedet 5 kilométerre váltott jegyeknek vesszük, ug> a tarifaredukció folytán — ha a kedvezmé­nyes és bérleteseket egyenként 10 fillérjével számítjuk, — a közúti átlagbevétele 497.122 R 18 fillért tesz ki. Ha -most már azt mondjuk, bogy a há­ború (folytán előállott szükségletek fedezése, illetve kevesebb városi bevételek emelése cél­jától a város tarifaemelést kiván és -a reduk­ció előtti, tehát a kilométerenkénti 6 filléres árat óhajtja behozni, de a felemelt 20%-bői 50%-ot a -maga és 50%-ot a társaság ij-avár* kiván elszámoltatni, akkor ezen — tehát 1914 január 1. előtti alapon számítva 594.276 kor. 04 -filléres át-legbevételt nyerünk, a plüss* 97.153 kor. 86 f., amiből a városnak 48.57-6 kor. 93 fillér jutna, nem érintve evvel a városnak a közútitól járó egyéb részesedését. Itt mindössze ismét -arra, a múltkoriban bővebben kifejtett álláspontra kell visszatér­nünk, hogy egyoldalúan a város a tarifát nem em-elheti, -csakis a társasággal együtt, tehát a netáni plnssz 50%-ára a társaság feltétlenül és szerintünk jogosan is fog igényt támasz­tani. Az emiitett emelés folytán a városra te­hát mintegy 50.000 korona jövedelemtöbblet várna, de -evvel csak a kérdés egyik oldalát világítottuk meg, t. i. az emelés oldalát. Fent kifej-etettük azonban, liogy a város, ha bár­mi -cimen adót, uj adót behozni akar vagy kényszerült, köteles egyben ellenszolgáltatás­ról is gondoskodni. S igy itt egyedül az a körülmény, bogy a.be-vételi többlet folytán esetleg más adónem behozatalára a város nem kényszerül, -elegendő ellenszolgáltatás­nak tekinteni nem lelhet. De a közúti társa­ság jövedelemszaporulatának indokolására egymagában véve az a körülmény, hogy a szerződési viszonynál fogva máskép tarifa­emelésbe bele nem megy, mintlio-gy ö maga is többbevételr-e tegyen szert, szintén nem megnyugtató. Kell, hogy a társaság is meg­felelő, vagy mondjuk látszatra legalább meg­felelő ellenszolgáltatást nyújtson, oly ellen­szolgáltatást, amelyet a város eszközöl ki, a melyet, a társaság -ennek folytán -fog nyújta­ni. És igy felvetődik az a gondolat, hogyan lehetne -a tarifát leszállítással kapcsolatosan emelni. Az emelés meg legyen, mindkét szer­ződő fél élvezze annag előnyeit, de a leszállí­tás is egyben legyen keresztülvive. Ezt a fából vaskarikát is meg lehet -kon­struálni. Ha a szerződő felek a 2 kilométeren útvonal, az úgynevezett szakasz vitediját a* 1914. január 1. előtti nívóra, tehát 12 fillérr­emelik, és ennek megfelelően a katona- és gyermekjegyek árát 8 fillérre, viszont az ezen túli utvonalakat, tekintet nélkül azo-k távol­ságára egyöntetűvé teszik és mondjuk 1.3 fil­lérben, illetve a katona- és gyermekjegy árát 12 fillérben állapítják meg, ugy valóban egy viteldíj leszállitással kapcsolatos tarifa.em.n­léí-t léptetnének életbe. Ez esetiben pedig -az alapul vett átlagszámok segítségével kiszá­míthatjuk, hogy — a kedvezményes jegyeke; ismét 10 fillérrel számítva 560.480 K 40 1. át 1 agbevételt nyerőnk. Hogyan véljük most, már itta város több­jövedelmét biztosítottnak'? iA társaság jiitte— son a városnak' bruttó bevételéből 20%-ot, minden más részesedés azonban elesne. Ez a 20%, amely az év végével megejtendő elszá­molás u-tán volna fizetendő, azonban sem vég­összeg még-, mert csak 750.000 K bruttó bevi­telig terjedne, az ezen összegen túli bevétel után és pedig minden megkezdett nja'bbi 50 ezer koronától számítva további 1% volna te­rítendő a. 750.000 K érintetlen hagyása mel­lett és ez is 900.000 K-ig, ezentúl minden meg­kezdett 50.000 ,K után 1-5% volna térítendő. A kiszámítás tehát 950.000 IK bruttóbevételig a következőkép volna eszközi endő: 750.000 K után 20%, — a fennmaradó 200.000 Kétól, 150 ezer korona után 23% és az igy fennmaradó 50.000 K után 24-5%. Az igy tervezendő emelés és leszállítás a társaság helyzetét hátrányosan — szerin­tünk — nem (fogja befolyásolni. Mi ugyanis átlagszámokkal dolgoztunk, ne felejtsük azonban el azt, hogy mindazon okok, amelye­ket mult cikkünk-ben -felsoroltunk, és ara-e­ly-ek a forgalom bámulatos fejlődését ered­ményezték, 1917-ben semmikép, de azontúl sem -fognak hamarosan megszűnni. A hátórn még valójában dühöng, de ha ma kezdődnék meg a várta-várt béketárgyalások, ugy bele­telik -az egész 1917-ik év -abba, amig a d-emo­bilizáeió fokozatos eszközlésére gondolni le­het. Azok a magasabb piaci árak, azok a ma­gasabb munkabérek azonban, -amelyek ma a villamos igénybevételét indokolttá teszik,

Next

/
Thumbnails
Contents