Délmagyarország, 1916. november (5. évfolyam, 257-281. szám)

1916-11-16 / 269. szám

DÉLMAG YARÖRSZAG Csütörtök, 1916, november 16. A kórház. Az eredménytelenség előrelátható volt. Az a közgyűlési határozat ugyanis, amelyet dr. Kovács József főorvos indítványára a szerdai közgyűlés hozott, távolról sem al­kalmas arra, hogy Szeged közéletének jö­vendő krónikájából az uj kórház építésének ügyét és a Kossuth Lajos-sugárut 40. szánni telkéről a régi kórház düledező, enyészetre régen megérett falait végleg eltüntesse. En­nek az eredménytelenségnek nem utolsó sorban okai azok a kiváló, iigybuzgó és em­berszerető orvosok, akik a tanács javaslata ellen ugy kardoskodtak, hogy felszólalásaik céljának nem tudtak konkrét formát adni. Kovács József inditvánva ismeretes. A tanács javaslata legalább olvan röviden és annyira alaposság nélkül végzett a kérdés­sel, amennyire az fontos. Ez a feje tetejére állított helyzet idézte elő azt, hogy a köz­gyűlés mindaddig, amig Wimmer Fülöp fel­szólalását meg nem hallgatta, nem tudta, hogy mitévő legyen a javaslattal. Wimmer megadta a kiutat, amely bizonyára jobban biztosítja a célt: hegy végre épiesünk tisz­tességes kórházat, ha a tanács javaslata megteremti a komoly feltételeket hozzá. Kimutattuk már Kovács főorvos indít­ványának azt a sarkalatos hibáját, hogy a kórház építési költségeinek amortizációjára képtelenül csekély összeget jelölt meg. Igaz, hogy a főorvos ur a lebontásra kerülő épü­letek minden anyagát fel akarja használni az uj kórház építésénél, hogy jövedelmet vár a kórházi különszobák ápolási dijaiból is. De milyen csekély összeggel teszi olcsóbbá az épitkezést az előbbi és miiven kis tiszta jövedelmet jelent az utóbbi. Ilveii körülmé­nyek között tízezer koronát jelöl meg a fő­orvos ur az amortizációra, ami annyit jelent, hogy ő az uj kórházat — nagv számot mon­dunk — minden rendelkezésre állható évi jövedelmet összevéve 400.000 koronából akarná megépíteni. Ezzel szemben mi történt? A tanács olyan jav'aslatot hozott a tanács elé, arnely azt a hitet keltette, hogy az uj kórházat az indítványban megjelölt keretek között akar­ja felépíttetni. Ettől pedig óvakodni kellett voln'a. Ezért tették rosszul a felszólaló or­vosok, hogy Kovács doktorral szálltak per­be, amikor az igen tisztelt tanácstól kellett volna megkérdezni, ihogy helyén valónak tartja-e a kérdés ilyetén módon való elinté­zését. Az indítványozót elismerés illeti meg, amiért ezt az ügyet napirendre hozta most, amikor helyi okok mellett nagy országos érdekek is halaszthatatlanná teszik a tette­ket. A tanácsnak lett volna kötelessége arr'a rámutatni, hogy 400.000 koronából nem épít­hető kórház a háború után. A tanácsnak lett volna kötelessége a javaslatnak legalább azzal adni némi komolyságot, hogy a tervek elkészítésére, egyéb előmunkálatok elvégzé­se valami határidőt állapittat meg a köz­gyűléssel. De javaslatában a többi között erről sincs szó. Ennyire komolyság, elmé­lyedés és ügybuzgalom nélkül akkor sem lenne szabad dolgozni, ha például a második városháza építéséről lenne szó. Mert arra is szükség van, de koránIsern olyan égetően, mint például az uj kórházra. Ilyen javaslatot 'a tanács akkor szokott a közgyűlés elé ter­jeszteni, amikor a szőnyegre került ügyet második osztályú temetéssel akarja ad akta tétetni. Csodáljuk, hogy a közgyűlés elfo­gadta a javaslatot. Állítjuk, hogy azok a fel­szólalások az okai, amelyek lelkes megér­téssel kivánták a többséget az iigy helyesebb megoldásának megnyerni. A vigasztaló a dologban az, hogy a köz­gyűlés Wimmer Fülöp és Wolf tiszti fő­orvos felszólalása után általános megbíza­tással ruházta fel a kijelölendő szakembere­ket. A tanács javaslatának szövegével szem­ben ez a határozat szelleme. A villanytelep szives előzékenységéből röviddel a kórházi vita befejezése után a világítási szünet a közgyűlési tanácskozásokra is szünetet kényszeriíett. Egyik társaság a bizottsági teremben a kórházi vitáról beszélgetett. Ci­catricis főispán a következőket mondta: — A belügyminiszter megígért 1,200.000 korona támogatást, ha a város uj kórházat épít. Ennyit áldozhat a város is. 2,400.000 koronából rneg lehet építeni az uti kórházat. Mennyivel máskép fest a dolog igy. Megengedjük: öt vagy hat milliót nem költ­het a város kórházra. De költhet másfél milliót, különösen akkor, ha másfél millió ideadásával három milliója lesz ennek a ha­laszthatatlan és mindenek fölött álló köte­lességének lerovására. Kár, hogy az előadói javaslat nem tért ki ezekre a részletekre is. Mindezeket a mulasztásokat pótolhatja azonban, az a szakbizottság, amelv az ügyet majd kezébe veszi és javaslatát bizonyáia záros határidőn belii! terjeszti a közgyűlés elé. Dr. Gaál Endre referálta dr. Kovács Jó­zsefnek a város' köakóiíház fejlesztésére vo­natkozó indítványát. Dr. Kovács .a közkórház régi, átnedvesedett fali épületének lebontását, és helyére a felhasználható anyag beépítésé­vel két emeletes épület létesítését indítványoz­za. Az építkezési kölcsön törlesztésére azt a 10.000 koronát kívánja kijelölni, amelyet a város éveukint a kórház bérhelyiségeiért fizet. A tanács azzal a javaslattal terjeszti az indít­ványt a közgyűlés elé, liogy szakértő kiildes­séki ki a kórházépítés előmunkálatainak az indítvány intenciói szerint való foganatosí­tására. Dr. Kovács József hosszasabban fejtegeti azt, hogy a kiözkórház jelenlegi állapotában meg nem hagyható és amennyiben a jelenlegi viszonyok között nem lát más módot aira, liogy a tűrhetetlen állapotok megváltoztathas­sanak. csakis az általa ajánlott, aránylag ke­vés költséggel járó építkezések sürgős elvégez­tetését javasolja, Dr. Boros József:. Nagyon meglepett az indítvány, csodálkoztam1, amikor megtudtam, hogy Kovács dr. ur semmiből akar uj kórhá­zat elővarázsolni. A kórház nincs megfelelő helyen, a folytonos villamos csilingelés, a ha­rangbugás zavarják a betegeket és ha most kényszerítve is vagyunk ott maradni, abban az esetben, ha a város pénzt ad ki építkezésre, ugy csak a nagy, modern kórházat lehet — megfelelő helyen — megcsinálni. Ha ezt a ki­tódozott kórházat megépítik, a nagy kórházra várhatunk még vagy száz évig. Tekintettel arra, hogy a közkórház nincs megfelelő helyen, legalább is betegállomásnak megfelelő helyen, kéri, térjen a közgyűlés az indítvány fölött napirendre. Dr. Turcsányi Imre: A magam részéről szomorúnak tartom Kovács dr. ur... Dr. Ciccitricis Lajos: Figyelmeztetni óhaj­tom a bizottsági tag urat, hogy Boros bizott­sági tag urnái is csak elnéztem, hogy felszó­lalásába személyi dolgokat kevert bele, de* tovább ezt — elnöki tisztemnél fogva — nem nézhetem el. Méltóztassék szigorúan a tárgy­hoz ragaszlkod ni. Dr. Turcsányi Imre: Az indítványozott formában a kérdést jól megoldani (lehetetlen. Ott, ahol bakteorológiai állomást sem lehet berendezni, kórházat sem lehet építeni. Ko­; váes indítványát veszedelmesnek tartom és kérem, méltóztassanak azt a napirendről le­venni. Dr. Hollós József: Örömmel kell fogad­nunk az indítványt, mert ennek kapcsán rá lehet mutatni arra a helytelen felfogásra, a mely mindig mostoha gyereket csinált a köz­kórházból. Ha a kórház Kovács dr. tervei sze­rint épülne, ugy a város kétszer költene, mint ahogy a fösvény mindig kétszer költ. Az indít­ványt kérem levenni a napirendről. Dr. Becsey Károly azt hiszi, hogy az indít­vány szerint kibővített kórház ; ielszerelósseil együtt sem kerülne egy millióba. Kéri az in­dítvány elfogadását. Dr. Falta Marcel: Nehéz kitérnem az elől, hogy ne arra az útra térjek, amelyre Boros és Tucsányi, de nem merem őket követni, fé­lek a reudreutasitástól. Kéri, ne határozzanak, inkább maradjon ugy a kórház, ahogy van, ha már a nagy kórházat nem lehet megcsinál­ni. Napi rend re térést javasol. Dr. Kovács József: Sem Boros humora, sem Turcsányi szenvedélyes kirohanása nem térit el és nem vonom vissza az indítványt. Wimmer Fülöp: Amit az orvos urak elő­adtak összes konzekvenciáival, aláírom. Kel­lene a modern kórház, de nincs rá remény, hogy a legközelebbi években megépíthető le­gyen. A jelenlegi állapotokat a közkórházban pillanatig sem lehet tűrni. Elfogadja a tanács javaslatát. Dr. Wolf Ferenc már csak azért is, mert a nagy kórházat jelenleg nem léhet megcsinál­ni, ajánlja bizottsági kiküldését, amely az indítványtól függetlenül javaslatot terjeszt majd a közgyűlés elé. Ebben a szellemlnm el­fogadja a tanács javaslatát. Dr. Cicalricis Lajos szavazásra tette fel először a, tanács javaslatát, amellyel szemben állt Bors indítványa. A közgyűlés nagy több' sége a tanács javaslatát elfogadta. ciiaiaiiaiiiaanamiaaiiinaaiiiminagiaaiiiiiai Orosz hivatalos jelentés. Sajtóhadiszállás, november 15. Az orosz vezérkar jelenti november 13-iikáról: Román front: Az ellenség a Zsil völgyében offen­zívát kezdett; visszaszorította a román csapatokat. Elkeseredett támadásokat intéz az ellenség Kampolungnál és Orsovánál; a harcok ott folytatódnak. Dobrudzsában a balszárnyon déli irány*, ban némileg előre nyomultunk. Keleti tenger: ll-ikére virradó éjszaka uj tipusu ellenséges torpedónaszádok, 36 csomónyi sebességgel, behatoltak a Finn­öbölbe. A sürü köd meggátolta az idejeko­rán való felfedezést. Időközben az ellenség lőtt Baltisportra, ahol hét lakos meghalt, egy asszony és négy katona megsebesült. Az ellenség ezután sietősen vonult vissza; torp ed ó naszád fainak legnagyobb részét el­sütyesztettük. Az ellenséges hajók marad­ványainak üldözését a sürü köd, valamint ellenséges hajók kellő időben való felfede­zése, meggátolta. Nekünk nem volt veszte­ségünk. BnssBOBBaaBBaaaBaaaaBBBBaBaBaBBBBaaBBaaaaaaaaaBBBaa A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kladóhívpíal 8!.

Next

/
Thumbnails
Contents