Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-13 / 240. szám

4 Péntek, 1916. október 13. Rablógyilkos orosz foglyok a statáriális biróság előtt. (Saját tudóstiánktól.) A temesvári statáriális biróság borzalmas biiniigy tárgyalását kezdte meg csütörtökön. Október 2-án három orosz hadifogoly kegyetlenül kieszelt rablógyilkosságot hajtott végre Debrecenben. Megöltek egy Vida Mihályné nevü öregasszonyt, aki leányával, Kiss Andrásnéval lakott együtt és pénzét elrabolták. Kissnét is meg akarták fojtani, de az asszony életben mar'adt és az ő feljelentése alapján derült ki a rettenetes büniigy. A statáriális eljárás alapján, amelyet a temesvári hadtest egész területére kihirdettek, a három orosz fogoly biiniigye a temesvári hadbíróság elé került. A szenzációs bűnügy részletei a következők: ; Zsurovlov Vazul harminckét esztendős, Kón'dehoy Vazul huszonhét és Jetisztmio v Iván huszonhárom eves orosz hadifoglyok, akiket a debreceni fogolytáborban helyeztek el, a debreceni enyvgyárban dogloztak. A gyárba menet megismerkedtek özvegy Vida Mihálynéval és leányával, Kiss Andrásnéval, akik a gyár felé vezető útvonalon laktak. Többször megtörtént, hogy az orosz hadifoglyok Vida Mihályné lakásába is betértek egy-egy ital'vizre és a három muszka ilyenkor hosszasan el-elbeszélgetett az asszonyokkal. A közelebbi ismeretség során az orosz hadifoglyoknak alkalmuk volt megismerni a két asszony életkörülményeit. Vidá. né beszélgetés közben gyanutlanul elmondta, hogy egy kis megtakarított 'pénzecskéjük is van. Amidőn a muszka foglyok ezt megtudták, elhatározták, hogy a két asszonytól a pénzt elrabolják. Egy este 'megbeszélték a haditervet és abban állapodtak meg, hogv — ha szép szerével nem megy, — erőszakkal rabolják el az asszonyok kis vagyonkáját és az asszonyokat meggyilkolják. Apróra kiosztották egymás között a szerepeket, A terv végrehajtására október másodikán került a sor. A gyárból későn mentek hazafelé és este kilenc óra tájban betértek özvegy Vidáné házába. Az öreg asszony még ébren volt, a leánya azonban már az ágyban feküdt. Az előre megbeszélt terv szerint a három muszka eleintén beszédbe elegyedett Vida Mihálynéval, majd az asszonytól Zsurovlov hirtelen azt kérdezte, hol tartják a pénzüket? Az asszony rosszat sejtett. Nem akarta elárulni, hol van a pénz. A muszkák türelmetlenkedni kezdtek és most már követelték, hogy az asszony adja elő a pénzt, különben baj lesz. Özvegy Vidán éa kérelmet megtagadta. Erre Zsurovlov hirtelen éles kést rántott elő a kabátja alól, az asszony nyakába szúrt, aki összerogyott és pár pillanat múlva meghalt. Ugyanakkor Korovdekov Vazul nekiugrott az ágyban ifekvő Kiss Andrásnénak, teljes erejéből fojtogatta és mikor azt hitte, hogy az már halott, a földre dobta. Amig ez a küzdelem tartott, addig Jelisztratov Iván sorba kutatta a szekrény minden fiókját és az egyikben megtalálta Kiss Andrásné cselédkönyvét, amelyben négyszáznyolcvan korona volt különféle bankjegyekben. Ezt a könyvvel együtt m2gához vette. A három muszka erre. mint aki dolgát jól végezte, elhagyta Vida Mihályné házát. Útközben kivették a cselédkönyvből a pénzt és a könyvet bedobták egy ház udvarára. A fogolytábor közelébe érve a kerítés mellett egy fa alatt gödröt ástak s abba rejtették a rablott pénzt és Zsurovlov véres kését. Aztán bementek a fogolytáborba, ott jelentkeztek és nyugodtan lefeküdtek. Kiss Andrásné, akit a fojtogatások nem öltek meg, ájulásából nemsokára magához tért és fellármázta a szomszédokat, majd elszaladt a csendőrséghez, ahol a rablógyilkosságról jdenfést tett. A csendőrök azonnal megkezdték a nyomozást és azt eredményesen le is folytatták. Másnap reggel Kiss Andrásnéval elmentek a fogolytáborba, ahol az megismerte és megmutatta a rablógyilkosokat. A három orosz eleintén tagadott, de azután bevallottak mindent. Elmondták a gyilkosság lefolyását és beismerték, hogy arra előre készültek. Megmutatták, hogy a cselédkönyvet melyik ház udvarára dobták s a csendőrök azt ott meg is találták. Azután elvezették a csendőröket a fához, ahol a pénzt és a kést elásták. Mindkettő tényleg ott is volt. \ Szeptember 3-án hirdették ki a temesvári hetedik hadtest egész területén — ahová Debrecen is tartozik — a statáriumot és igy a három orosz büntette statáriális bíráskodás alá került. Mindhármukat megfelelő fegyveres kisérette], Temesvárra hozták és a hadbirság fogházában helyezték el őket. A statáriális biróság ügyükben a főtárgyalást csütörtökön délelőtt kilenc órakor kezdte meg. Tekintettel arra, hogy perrendszeríien attól az időponttól kezdve, amikor az ügy a statáriális biróság elé kerül, a tárgyalás és az esetleges halálos itélet végrehajtása között nem telhet el több háromszor huszonnégy óránál, a hadbiróság intézkedett, hogy pap, orvos és hóhér kéznél legyen. Dr. Czuczor Vilmos százados-hadbiró távirati intézkedésére Báli Mihály hóhér megfelelő segédszemélyzettel csütörtökön reggel Faddról Temesvárra érkezett és jelentkezett a hadbiróságnál. A statáriális tárgyalás elnöke, dr.- Czuczor Vilmos százados-hadibiró volt, a vádat pedig dr. Sebők Kolos százados, katonai ügyész képviselte. Vida Mihályné gyilkosának, Zsurovlov Vazulnak védelmét hivatalból dr. Kelemen Gábor főhadnagy-'hadbiró látta el. A másik két vádlott védelmére a 34. tüzérezred tisztikarából rendeltek ki két védőt. ean»&a«r3BsaBaaasMHnaBBMBBBBBBB9Haan9a>iKeaiis»ca!fxa.?aaa*aiie Erdély feljes fölszabadulása. — Falkenhayn csapatai román főidőn harcolnak. Bécs, október 12. Az erdélyi fronton levő haditudósítók diadalt hirdető táviratai megegyeznek abban, hogy Falkenhayn nagyszebeni és brassói átkaroló csatája nemcsak a román 1. és 2. hadsereget 'tette tönkre, hanem ,a 3. északi hadsereget is visszavonulásra birta a görgényi hegyeken át kelet felé. A helyzet nemcsak azért örvendetes, mert joggal lehet remélni, hogy Falkenhayn és Arz nagysikerű offenzivája hamarosan teljesen fölszabadítja Erdélyt az oláh invázió alól, hanem azért is, mert csapataink azzal az erőteljes lendülettel, amellyel előretörtek, a határátjárók kézrekeritésével áttették a harc színhelyét román földre. Falkenhayn csapatai máris elfoglalták Brassótól délre a tömösi szorost és a ploesti vasúti csomópontot fenyegtik, amely Bukarestnek Moldvával való összeköttetését közvetiti. A románok több mint 100.000 embert vesztettek. Zürich, október 11. Semleges forrás szerint a románok véres veszteségei erdélyrészi szerencsétlen visszavonulási harcaik közepette rendkívül nagyok voltak. E harcokra, ugy látszik, nem alkalmazható a foglyok, sebesültek és halottak számának rendes mértéke. A harcok jellege és az ellenoífenzivára induló csapatok rendkívüli elkeseredettsége a h'alottak számát aránytalanul emelik. Az 1. és a 2. számú hadseregek jóformán megsemmisülteknek tekinthetők. — Csak demoralizált maradékaik voltak képesek maguknak a visszavonulásra utat törni. Azok a román osztagok, amelyek a nagyszebeni és az apáca-erdei véres összeomlásból menekülhettek, amint mondják, rendkívül szán'almas állapotban érkeztek a még intakt csapatokhoz. A románok eddigi összes veszteségei messze meghaladják a százezret. Pan tábornok a román vezérkar tanácsadója. Zürich, október 12. Pan tábornok, aki egy izben már elhalasztotta utazását, a napokban Romániába utazik. Mint francia részről hírlik, mint a román vezérkar katonai tanácsadója. Tényleg azonban, ugy látszik, a román hadműveletek vezetésével 'bízták meg. Román részről tettek ugyan még bizonyos kifogásokat, de Parisban már nem igen látszanak hajlandóknak arra, hogy a román hiúságnak engedjenek, mert komolyan kételkednek a román vezérkar képességeiben. (Bud. Tud.) A Times baljóslata. Bem, október 12. A Times nagy feltűnést keltő vezércikkében a következőket irja Románia katasztrofális helyzetéről: — Mint az erdélyi operációk megindulásakor megírtuk, abban a pillanatban, melyben a központi hatalmak ezen a harctéren sikert értek el és a Havasalföldre vivő utak felé közelednek, ez a hadszíntér elsőrendűvé válik és hatását éreztetni fogja a dunai müveletekre is. Sajnos, amit mint lehetőséget emlegettünk, most mint bizonyosság jelenik meg előttünk, Falkenhayn sikerrel végrehajtott offenzivája után. A román erőknek viszsza kellett vonulndok, részben a túlerő, részben pedig a német hadvezetés stratégiai fölénye miatt. Uj katonai helyzet állott elő. A román erőknek minden áron meg kell akadályozniok a havasokon való átkelést, melynek kierőszakolása a legelső feladata lesz a központi hatalmaknak, amelyek négy oszlopban irányítják csapataikat Románia felé. Reméljük, hogy a román erőknek sikerül a hegyi átjárókat mindaddig tartami, mig orosz segítség nem érkezik, különben Románia dényugati része a legsúlyosabb helyzetbe kerül és előállhat az az eset, hogy Havasalföld el lesz választva a Moldvától. Az általános helyzetet nem lehet kedvezőnek mondani. A román hadsereg helyzete an,nál kellemetlenebb, mert a geograíia a központi hatalmaknak kedvez, akik miiveletiik alapjáról minden irányban egy központból sugárszerűen intézhetik előnyomulásukat, mig a román hadsereg számtalan részre van tagozva az ország földrajzi helyzete szerint. ^ A déli Macedóniában lezajló események