Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-10 / 237. szám

2 mmAmAmw&m Kedd, 1916. október 10. SjAz*^angol-francia|együttes támadás a legkisebb német árokrészt sem tudta elfoglalni. — A német repülők fölénye. — Az igazi felszabadítás. Erős ivárunk nekünk az Isten. Bü-szIke Erdélyország földjén a imi győzelmünket köszöntik a fölkelő nap sugarai lés a gaz rámán orvtóimadókra a gyász sötétsége 'borult. Az erdélyi bércek felől a diadalok örömhírét hozza felénk a szellő és a havasok ormán győzelmi pírban ragyog a nap. Hittük, tudtuk, hogy iez így lesz, az uj próbatételek és szenvedések napjáib'an sem csüggedtünk és a könnyeink között is, amelyeket a menekülésre kényszeritett, hontalanná lett testvéreinkért hullattunk, a bizalom és remény fénye csillogott szemünkben. Az igazság erejébe vetett hittel vártuk a mi időnk eljövetelét, jogos megtorlását és elégtételét az erkölcsi világrendnek, amely nem tűrheti, hogy aljas hitszegők legyenek úrrá a nemes erdélyi bérceken, amelyeket ezer éven át becsülettel óvtunk és védelmeztünk. Ujjongva, hálatelt szívvel kiált fel az ország: a mi időnk elérkezett: Nagyszeben, Székelyudvarhely, Brassó, Eogaras ismét a mienk és mint a hétfői hivatalos jelentés közli, elfoglaltuk Törcsvár községet, a törcsvári szoros bejáratát is. Győzelmes csapataink üldözik a megvert, betolakodott ellenséget, arnely riadtan, megtorpanva igyekszik menekülni bátor seregeink elől. A „fölszabaditők" az egész erdélyi fronton visszavonulóban vannak a bitorolt területekről, amelyeket becstelen rajtaütéssel hóditottak el tőlünk épen akkor, amikor esküvésükkel biztosítottak bennünket barátságukról. Nem soká örülhettek gyáva sikereiknek. A védtelen területeket könnyen meghódíthatták, de a komoly harcokban nem tudott megállani a biztos zsákmányra éhes nemzet, amely abban a hitben volt. hogy nem harcolni, hanem temetésre jön Erdélybe. Végzetes hitükből hamarosan ki kellett ábránduiniok. A magyar nemzet félelmes haragja sújtott le a gaz árulókra, amely a győzhetetlen német csapatokkal bajtársi hűségben harcolva üzi ki a megszállva tartott terűietekről leggyülöletesebb ellenségünket. Erdélyi véreink, akiket keserű hontalanságok napjaiban oltalmába fogadott a testvéri ragaszkodás és vendégszeretet, földetek, házatok, templomotok és iskolátok felszabadul a becstelen uralom alól. Nemsokára hazatérhettek, 'hogy <felégítsétek fqldult tűzhelyeiteket és őseitek örökségét újra birtokbavegyétek. Dicsőséges seregeink győzelmesen nyomulnak előre mindenütt, az ellenség lélekszakadva hátrál és futva takarodik ki hazájába, amely kénytelen érezni a bűnös lelkiismeret mardosásait. Lehetetlen meg nem látni a történelmi igazságszolgáltatás kezét ezekben az eseményekben, amely megérdemelt csapásokkal sujt egy erkölcstelen, elbizakodott nemzetet. Nagyszeben, Rahovo és Brassó gyászos lapjai lesznek a román történelemnek és örök Példái a hitszegés és árulás bünhődéséuek. Magyarok, osztrákok, németek és bolgárok tartanak Ítéletet a pusztulásra érett nemzet fölött. Es ez az Ítélet borzalmas és megsemmisítő lesz arra a népre, amely, mint a német birodalmi kancellár mondotta, a vélt holttestet akarta kirabolni. Az irgalom szánalmát nem engedjük szivünkhöz férkőzni ezzel a néppel szemben, amely nem ellenség, hanem gyilkos orvtámadó. Pusztulniok, veszniük kell nekik a becsteleneknek, akik a dicső római nép utódainak képzelik magukat, a melynek azonban csak az erkölcstelenségben voltak követői. Ha az aljas nemzetben van még parányi szégyenérzet, pirulnia kell; még — mint az olasz forrásból érkező jelentések hírül adják — az olaszok is megtagadnak minden közösséget velük, akik büszkén hirdették magukat latinoknak. Bizalommal tekintünk a közelebbi napok eseményei elé. A megtorlás útban van. Nemes Erdélyország koronája dicsőségesebb fényben fog ragyogni, mint valaha. BERLIN, október 9. A nagy főhadiszállás jelenti: Albrecht württeinbergi herceg vezértábornagy hadserege: Yperntöl délre közel a tengerparthoz, valamint Ruppreeht trónörökös hadcsoportjánál az Artoís arcvonalon élénk tüz- és járőrtevékenység volt. A hatalmas Somme-csata még tart. A szövetkezett ellenségeink erőlködésüket fokozták; annál érzékenyebben érhette őket az a súlyos, veszteségteljes vereség, melyet Below tábornok hadseregének hős gyalogsága és erös tüzérsége okozott nekik. A 25 kilométer széles arcvonalon a legkisebb árokrészt sem veszítettük el. Gueudecourt és Bouchavesnes között különös hevességgel és gyors egymásutánban rohamoztak az angolok és franciák, tekintet nélkül rendkívüli veszteségeikre. Böhm és Carnier tábornokok csapatai minden alkalommal teljesen visszaverték őket. Le Sarsnál egy angol fészek kitakarítása alkalmával 90 foglyot ejtettek és 7 géppuskát zsákmányoltak. A tüzérségi harc a legnagyobb hevességre fokozódott az Ancretöl északra és egyes szaBUDAPEST, október 9. (Közli a miniszter elnölki sajtóosztály.) Az ellenség tüzérségi és aknavető tevékenysége a tengermelléki arcvonal déli részén tovább tart. Az olasz gyalogságot, amely a Karszt-fensikon Novavastól délre és a görzi szakaszon Szt.Catharina ellen megkísérelte a támadást, zárótüziinkkel visszaűztük. A Fassani-AlLONDON, október 9. (Reuter-jelentés.) Saint-Johnsnál (Ujfuland) a Stephano 3449 tonnás gözöst Newyork közelében megtorpedózták. A hajón 30 amerikai utas volt, köztük négy nö. Az elsülyesztés előzetes figyelmeztetés nélkül (?) történt. A Stephanot kétségtelenül az „U. 53" német búvárhajó tartóztatta fel és minthogy nem vihette / kaszokban; a Sominetó! délre, Vermandovillers mindkét oldalán. A trónörökös hadcsoportja: Kiterjedt német robbantások az Argonneokban tetemes szélességben széjjelrombolták a franciák árkait. A Maastól keletre a kölcsönös tüzelés időnkint észrevehetően kiujult. Az összes erök legvégső megfeszítése rendkívüli teljesítményeket követel repülőinktől Is. A tüzérségi megfigyelő szolgálatban és az ilyenkor szükséges biztosító repülések alkalmával a megfigyelő repülök nehéz föladatukat csak ugy oldhatják meg, ha harci repülők az ellenséget távol tartják tőlük. Az igy eddig el sem képzelt számra emelkedett légi harcban 20 repülőgépet vesztettünk; egy eltűnt. A franciák és angolok vesztesége légi harcban 97; a földről lelőttünk 25-öt; vonalainkon belül leszállani kényszerült 7, összes veszteségük tehát 129 repülőgép. Ennek a fele az ellenség, másik fele a mi területünkön zuhant le. LUDENDORFF, első föszállásmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.! pókban, a Gardinal Coldosei szakaszon órákig tartó elkeseredett közelharcokra került a sor. Az ellenséget, amely több zászlóaljjal támadott, teljesen visszavertük; csapataink megtartották összes magaslati állásaikat. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. magával, elsülyesztette, miután az utasokat és legénységet biztonságba helyezték. Az „U, 53." Amerikában. Berlin, október 9. A Wolff-iigynökség levelezője jelenti Newportból (Rhod Island): Az IJ. 53. német búvárhajó Wilhelmshavenból ideérkezett. A hajó 17 nap alatt tette meg az utat az oceánon. A hajót a D. 2. ameriAz olaszokat mindenütt visszavertük. Az „U. 53." elsülyesztett Newyork közelében egy nagy gőzöst.