Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-07 / 235. szám

6 Szombat, I9ii6. október 1. lyet, hogy, — hogy is mondjam — izé, egyáltalán . . . A ház ura: (leül) Nem soha, ón tisztes séges embervagyok. Josette: (ölébe iil) Magának jogai vaunak, -a törvény előtt a férjem én a félesége vagyok és mégsem vagyok a f elesége. . 'Csináljon már valamit, a frász törje Iki ezt a lehetetlen helyzetet. A ház ura: (Szeretne a 'házon Ikivül lenni) Nem, Josette, nem, -soha. . . Josette: (ráül az összes térdeire) Uigyan ne ad már a bankot. Vagy talán félsz? A ház ura: (tisztességét érzi veszendőben) Ne tegezz, ne tegezz! Josette: (megcsalja a Iboxolót.) A ház ura: (már mint tényleges férj) Most tegezz, inast tegezz. . . (Függöny.) IV. felvonás. (Másnap irteggel. A szin a régi, Josette nem.) A barát: Az egészség a lő. A ház ura: (mamit valóságos férj és szép ember.) Szépen megyek én többéit pezsgőzni. Az inas: Meggy üt t a iboxoló. Josette: (szemérmesen) Ujjó, ahogy ez elkésett. A ház ura: (mint férj) Meghiszem azt. A boxoló: (nem is olyan félelmetes!) Pardon, de én -nem vehetem el J osettet, A ház ura: (félre) (Sejtene valamit? Josette: (féke) Na ezt ugyan rruegcsltaan, hogy arról koldul. A ház ura: Kedves boxoló ur, én getleinam vagyok, be kell vallanom, liogy a feleségem, — az ön menyasszonya, Ihogy is mondjam, izé, elvégre, mi sem vagyunk fából, . . Josette tegnap óta. . . A boxoló: (félre) Szépen tegnap óta. (fenn) Kerem nem tudok magyarul, nem tudok mit beszél, nem erttek. De tudók, hogy mehetek el. . . iGood bye. . . A ház ura: Z'bogam. Josette: Szervusz öcsém. A barát: Az egészség a fő. (Mind el a Kassba.) (Függöny.) (tr.) — Időjárás. Hazánkban az időnek erős jellege volt. A hőmérséklet érezhetően emelkedett. A makszimum 19 C. fok volt Versecen, a minimum 2 iC. fok volt J\ésmárkon. Prognózis: Enyhe, változékony, helyenkint eső várható. Sürgöny prognózis: Enyhe, elvétve csapadék. — Két román hadosztályt megsemmisítettünk. Budapestről telejonálja tudósítónk: Jól informált körök szerint csapataink Persány és Sárkány vidékén két román hadosztályt megsemmisítettek. A két hadosztály összesen 36 ezer emberből állott. _________ — Személyi hir. Dr. Cicatrícis Lajos főispán csak vasárnap érkezik Szegedre, miután közbejött akadályok miatt utazását el kellett halasztania. — Báró Taltián Béla kitüntetése. A hivatalos lap pénteki száma közli, hogy báró Taltián Béla nyugalmazott földmivelésügyi miniszternek, a katonai egészségügy körül a háború alatt szerzett kiváló érdemei elismeréTELEFON: Igazgató: TELEFON : 11-85. VAS SÁNDOR 11-85. Ma Az an raerikai I Filmek királua V ®r&8S fi a SJS • 5 felvonásban. A címszerepben: Mara-Kinbaü-Joung. A legfenomenálisabb és leghatalmasabb filmalkotás, mely valaha mozivásznon látható volt. Előadások 5,7 és 9 órakor. Rendes helyárak. w seül a király a Vörös-Kereszt hadiékitményes I. osztályú díszjelvényét díjmentesen adományozta. — Kitüntetések. A király Kiss János 3. honvéd huszárezredből huszárnak, Nagy János huszárnak, Varga Antal tizedesnek, Welker Mihály Yogel Márton és Mélykúti Péter huszároknak, továbbá Schulpe Emil hadapródíuák, a 8. honvéd huszárezredben, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért a bronz vitézségi érmet adományozta a király. (Bronz vitézségi érmet kapták, meg Poncsián Ádám zászlós, Tyirity Józef és Csernus Mihály honvéd, Tóth Géza őrvezető, Paszkó János honvéd/ Antal János őrvezető, Kovás Károly honvéd) Ajváz Illés 'szakaszvezető, Kulcsár Béla hadiapród, Sikari Kovács Zoltán tartalékos zászlós, Szabó Dezső tartalékos hadapród, Verők Sándor honvéd, Szabó József honvéd, az 5. honvédgyalogezredben. — Kinevezés, Tóth Miklóst, a magyar királyi 5. honvéd pót zászlóalj állományában, az 5. ntépfölkelő parancsnokság nyilvántartásában a háború tartamára, 1915. évi augusztus elsejétől számítandó ranggal népfölkelő hadap róddá nevezték ki. — A közélelmezési szervezet vezetése. Budapestről jelenti tudósítónk : A közélelmezési szervezet ügyében szakadatlanul folynak a tárgyalások. Jól informált helyről nyert értesülés szerint gróf Tisza István miniszterelnök eddig csupán Návay Lajosnak ajánlotta fel kifejezetten a közélelmezési szervezet vezetésé*, de a tárgyalások véglegesen megszakadtak, mert Návay a felelősség kérdésében támasztott igényeit a kormány nem teljesíthette. Ez idő szerint Wekerle Sándor személye áll előtérben. A kormány Wekerlét szeretné megnyerni a közélelmezési szervezet vezetésére, de Wekerlével konkrét tárgyalások még nem folytak. Wekerle még arra nézve sem nyilatkozott, hogy egyáltalán vállalná-e a megbízatást. — Október 6-ikanak emlékezete. Pénteken, a 'vértanuk napján gyászos évfordulója volt a magyar nemzetnék. Hatvanhét esztendővel ezelőtt tragikus esemény színhelye volt az aradi vár: tizenhárom magyar hős halt ott mártírhalált. A világháborúban, amidőn a nemzet a vértannik szellemében küzd a jövendőért, a meg emlékezés külső formában, szerényebb, de benső átérzésben komolyabb és áhítatosabb volt. Október 6-ikát Szegeden méltó módon ünnepelték meg. A (belvárosi templomiban gyászmise volt Várhelyi Józef c. kananok eelébrálásával. A misén a város hatóságának képviseletében megjelentek: dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Gaál iEindre (kultur,tanácsnok, továbbá a függetlenségi népkörök képviseletében dr. Kelemen Béla országgyűlési képviselő, dir. Kószo István, dr. Becsey Károly, dr. Papp Róbert és Lantos Béla. Mise után a jelenvoltak a Klauzál-télire vonultak, ahol dr. Kelemen Béla a iKossutimszObarná 1 beszédet tartott, Immár a harmadik .évben vagyunk — mondotta — olyan tiltó rendszabályok uralma alatt, amelyeknek következtében történelmi multunk ezen emlékezetes évfordulóján nyilvános politikai gyászünnepéi ytt nem tarthatunk, Az október tí-iki aradi gyásznap évfordulóján sziviinikj minden; kegyeletes, érzésevei szabadságharcunk vértanúira és ezek között az első magyar miniszterelnökre is gondolunk, akinek régre a hazai földet megbermekenyitefcte és a szabadság szeretetének kiapadhatatlan erőforrása lett. Szabadságharcunk vértanúi iránt való kegyeletes érzésünk mellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az a harc, amelyet ők folytattak, befejezve nincs, mert ma is küzdenünk kell államiságunk teljeségeért, a magyar- nemzetnek fejedelmével egyenrangú szuverenitásáért. A háboru befejezése után államiságunk teljeségéért, a népjogokért és gazdasági .jólétünkért folytatandó .politikai harcban is-