Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-05 / 233. szám

DÉLMAG Y ÁEöBS&i Ü —- <• - <—. Cüstörtök, íádL<6. október 6. A harmadik télen, Előfutárjával, a hideg őszi napokkal közvetlenül a küszöb előtt ólálkodik már a harmadik háborus tél. A harctereken — az eddigi jelek szerint — nem ül el az idén sem a csaták zaja. Az antant számbeli fölénye miatt való állandói izgulásban józan eszét teljesen elvesztette. Ismeretesek azok a mér­hetetlen áldozatok, amelyeket a nyugati harctéren hoztak a franciák és angolok a legcsekélyebb területnyereségért. Nem kell jósnak, vagy elfogultnak lenni annak a meg­állapításához, hogy — ha ilyen marad az áldozatok és eredmények aránya — a há­ború nagyobb kudarccal végződhetik ellen­ségeinkre, mint aminőre a legvérmesebb re­mények legszebb napjain gondolhattunk. Annak az átlátásához meg sztratégának nem kell lenni, hogy a nyugati harctéren ellenségeink támadó ereje a jövőben nem igen ifokozódhatik. Milyen siker ábrándjá­val kecsegtetheti tehát magát az antant az­zal a német defenzívával szemben, amelv a legvéresebb harcok tobzódásának napjain is rendithetetlen tudott maradni? Az oroszok épp az utolsó napokban újból fölhangolt offenzivájuk megindítása óta a rna érkezett jelentések szerint egy millió embert vesztet­tek. Az olasz — a szerencsétlen — másfél évi háborúskodása eredményekép egyetlen sikerre hivatkozhatik és a román harctér eseményeinek perspektívája is egyre bizta­tóbban bontakozik ki. A háború folytatására készülni kell és minthogy nagy ügyünk sikere — tudjuk már, hogy minden közéleti működés alfája ez — nemcsak a harctereken dől el, egyre fokozódó gondossággal, alapossággal és elő­relátással kell intézni az itthon élő polgár­ság ügyeit. Ezt a háborút nem a hadrakelt fegyveres erők, hanem a nemzetek vívják meg. Ha a harcterek mögött élő népesség nem alkalmazkodik ahoz a helyzethez, ame­lyet a már ismert körülmények teremtettek, veszélyeztetjük azokat az eredményeket, amelyeket fegyvereink harcoltak ki. A dol­gok természetével jár, hogy egyre sokasod­nak az életnek azok a szükségletei, amelyek kielégítéséről eredményesen gondoskodni csak hatósági közreműködéssel lehet. Ép azért a hatóságoknak első sorban ezeknek a háborus szükségleteknek kielégítésére kell fordítani minden idejüket, tehetségüket, tu­dásukat és agilitásukat. A tél közeledtével az idén fokozott Je­lentőséggel áll előttünk a kérdés: lesz-e elég tjizelő anyagunk. A hatóság azt mondja: igen, a fakereskedők: ha sürgősen nem tör­ténnek meg a szükséges intézkedések, nem. A fapiac helyzetéről valahogyan bizonyára a fakereskedők is informálva vannak és nem tudjuk elképzelni, hogy könnyelmű, vagy föliiletes választ adjanak, amikor a nyilvá­nosság embere azért érdeklődik náluk, hogy ideiében segitsen. az eseményeket helyes irányba terelni. A hatóság jóhiszeműségéhez nem férhet szó, de talán jó lenne a kérdést a lehető legalaposabban meggondolni, meg­beszélni. Ha nem cselekszünk idejében és gyorsan, egy fagyos decemberi napon — a fakereskedők jóslása szerint — a szegedi gyerekek hideg szobákban hajtják álomra ártatlan fejecskéjüket. A hatóság legsürgősebb kötelessége te­hát, hogy szakemberek közbejöttével meg­állapítsa a szegedi piac szükségletét, az ez idő szerint rendelkezésre álló fiitő anyagot, azt a mennyiséget, amelyről gondoskodni kell és azokat a módokat, amelyek segitsé­gével a fűtő anyagok megszerzése és száll'A tása biztositható. Csak ez a gondos előre­látás nyugtathatja meg a hatóság lelkiisme­retét és az aggódó kedélyeket. Ne várjunk a tettekkel huszonnégy óráig sem. Miért ak­kor kapkodjunk fühöz-fához. amikor már hideg szobák zúgolódó lakóinak keserves panaszaiból derül ki. hogy Szegeden fél­annyi fa sincs, mint amennyire szükség van, miért ne legyen Szeged az a város, amely­nek minden polgára eldicsekedhetik azzal, hogy rólunk gondoskodtak azok. akiknek kötelességük. A háború mindnyájunktol áldozatokat kiván, amelyeket zúgolódás nélkül és türel­mes lemondással kell meghoznunk. De a fogalmakat senki se zavarja össze. Nem «seb3ai2i>biaaasas9ii&«aieigaas3ii8nbe>saciesbc>iiihüiseaai»;iab:<tss3xa& sorolhatók ezek közé az áldozatok közé azok ,a bajok, amelyeket a hatóságnak mód­jában van elhárítani. A háború ügyének tesz szolgálatot, aki az ilyen jelenségekre rá­mutat és a nemzet ügyének eredményes szolgálatával dicsekedhetik az a fórum, a mely az ilyen kérdéseket sikeresen és köz­megelégedésre megoldja. BBSSA«!BBBBBBASBBAEBBBASBI8BSBBAHBAAA»K9EB»SE» Csapataink Fogaras előtt állnak. BERLIN, október 4. A nagy főhadi­szállás jelenti: Erdélyi harctér: A Görgény völgyben a románok többször hiába támad­tak. Parajdtól nyugatra előnyöket értek el. Fogaras előtt állunk. Calnemtöl nyugatra (a Vöröstorony-szoros déli kijárata) a nagy­szebeni csata utóhangjaiként a szétugrasz­tott románokkal harcok folynak. Több mint egyszáz embert elfogtunk. A hátszegi hegy­ségben az ellenség előretörései sikertelenek voltak. A Doborasa magaslattól nyugatra szövetségeseink tért nyertek, LUDENDORFF, első föszállásmester. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály! BUDAPEST, október 4. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Keleti harctér: Román harcvonal: A petrozsényl magasla­tokon Ismét meghiusult több román táma­dás; az ellenség hatvan embere fogságunk­ba esett. Nagyszebentől délre megsemmisi tettünk egy román zászlóaljat, amely még a németek arcvonala mögött bolyongott. A vöröstoronyi szorostól keletre több he­lyen elfoglaltuk a határgerincet; tovább keletre osztrák-magyar és német erök Fo­garas ellen nyomulnak előre. Az erdély­részi keleti harcvonal több szakaszán vlsz­szavertünk román támadásokat, csak a Kis­küküllő mentén sikerült az ellenségnek elő­retolni állásait. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Sikertelen olasz támadás. BUDAPEST, október 4. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) A Karszt-fensi­kon az ellenség ágyú- és aknavetötüze dél­után nagy hevességet ért el. A tüzérségi és aknavető tevékenység ezen a szakaszon éjjel is jelentősen élénkebb volt, mint ren­desen. Az ellenség ina reggel Opachlasella mindkét oldalán támadott és benyomult leg­első árkainkba, de azonnal visszavetettük. Egy olasz repülőgépraj Nabresina területén eredménytelenül bombákat dobott le. Tengeri repülőink ered­ményesen bombáztak olasz katonai telepeket. BUDAPEST, október 4. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Október harma­dikán egyik tengeri repülőgéprajunk a san­comianoi és strazanoi katonai tárgyakra eredményesen dobott nehéz, könnyű és gyújtó bombákat. Lövetésük ellenére mind­egyik repülőgépünk hazakerült. HAJÓHADPARANCSNOKSAG. (Közli a miiniszterölinö'ki sajtóosztály.) Angol lap a nagyszebeni győzelmünkről. Rotterddm, október 4. A Daily Chronicle vezércikke azt mondja, hogy az a vereség, amely a románokat Nagyszeben környékén érte, komoly dolog. A vereség terjedelme még homályos ugyan, de az a tény, hogy Falkenhayn tábornok a központi hatalmak csapatainak parancsnoka, igen különös mó­don világitja meg Németország szándékát. Miután Falkenhayn csak épen az imént hagyta ott a vezérkar főnökségi állást, bizo­nyára nem jelennék meg Oláhország északi határán, ha nem rendelkeznék erős csapa­tokkal. Mivel ugyanebben az időben a dob­rudzsai fronton Mackepsen parancsnokol, föltehető, hogy Hindenburg keleten való tá­madással Romániát két oldalról kutyái A karintlal arcvonalon az ellenség tü­zérsége a Gall-völgy több helységét lőtte, amire tüzérségünk válaszolt. A Flelms-völ gyl harcvonalon Tlnau ellen tart az ágyú­tűz. A Colbrlcor területén tüzhatásunk meg­akadályozta az ellenség támadásának előre­jutását. A Címoneu csapataink Összesen hat gépfegyvert ástak lu, HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. szorítóba akarja kergetni. Ez nagyon kornoiy kilátás ugy Romániára, mint a szövetsége­sekre nézve. Angol jelentés a balkáni harcokról. London, október 4. Angol jelentés Sza­lonikiból, október 3-ról: Három bolgár zász­lóalj megtámadta "a Struinától keletre lévő uj állásainkat. Támadásuk tüzelésünkben összeomlott. Egyik zászlóaljunk szurony­támadással negyven foglyot ejtett. Repülőink egy csapatszállitmányra és egy Szerresz felé haladó vonatra bombákat dobtak. (Aí. T. 1.) Az oroszok dobrudzsai kudarca. Bécs, október 4. Dobrudzsában az ellen­ség a német-bolgár állások ellen intézett folytonos előretörésével helyi jelentőségű si­ker kivívását kísérli meg, ami természetesen nem sikerül neki. A besaul—amuzacea— topraisari bolgár védővonal ellen két orosz hadtest által kétszer megindított támadás az oroszok veszteséggel teljes visszavonulá­sával végződött. Besaul a casicci—cobad­imui vasúti vonaltól körülbelül hét kilomé­ttrre és Cobadinutól délre nyolc kilométer­re van. |-izzótestek és üveghengerek In vert és Auerégőkre legjobb minő­ségben FONYÓ SOMA, világi­tási-vállalatánál, Kölcsey-utca 4. Telefon 165,

Next

/
Thumbnails
Contents