Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-27 / 253. szám

Péntek, 1916. október 27. DÉJiMÁGY A EORSZÁÖ HIREK oooo Arról a pillanatról. . . Talán bosszús is lesz rám egy kicsit a csukaszürke-nihás olvasó, liogy most, a há­ború szűnni nem akaró zaja, véres pusztítá­sai ós egymást követő irtózatosságai között arról a pillanatról akarok csevegni, mikor miindennek a förtelemnek vége szakad s mint egy óriási munka jutalmát, nagylelkűen visz­szaadják nekünk a .békét... A béke első pil­lanatáról akarok irni, fájdalom nem azért, mintlba nagyon aktuális lenne. De hiszen hu ma két ember öt percig beszélget egymással, lehetetlen, hogy a legfáradtabb hangon is ne jönne szóba ez a kérdés s a reménykedésbe belemelegedve ne licitálnák tul régen elké­szült terveikkel egymást a béke hírének meg­ünneplésében. Talán mindenki, még. a legko­molyabb emberek is, teritett asztal és cigány­muzsika melleit képzelik el abban a pillanat­ban a népek millióit, bogy a béke első óráát az esztendős szenvedések1 után a legíéktele­nebb mámornak szenteljék. A sok-sok einbei valahogy ugy képzeli a béke megünneplését, hogy .az egész világ egy nagy vendéglővé alakul át, ahol boldogan, egy u j és szebb élet­be reménykedve koccintják össze az emberek gyöngyöző itallal telt poharaikat... iA béke megünneplését én is igy szeret­ném, sőt szivem szerint akikor történne, lia a program első pontjaként minden háborúzó nép jámbor vihar ágy okká öntetne át az öl­döklő ágyukat, felégetné a puskákat s csak a muzeumok számára hagyna belőlük korlátolt mennyiséget... iS nagyon szeretném >az em­bereket legalább a 'béke első óráiban boldog­nak látni, amint, bátran: tele reménykedés sel, bizalommal néznek a jövő elé. 'Ha akkor láthatnám azt, 'hogy tér vissza arcukba az élet színe, megkínzott karjukba az erő s szemükbe a ifény, bogy erős és boldog mindenki, alki elég szerencsés volt megérni azt a pillanatot: ta­lán hamarabb el tudnám felejteni azt a sok rettenetes hónapot, melyet vérfolyók, hulla­hegyek és temető-mezők irtózatos atmoszfé­rájában töltötték el egy világrész kultur­népeit. De ahogy a békétől sein remélek igazsá­got, megnyugvást, igazi békét, ugy .nem tu­dok hinni annak a pillanatnak zavartalan megünneplésében sem, melytől fájdalom, a huszonnyolcadik hónapban is távol állunk. Valahogy ugy vagyok ezzel ,á pillanattal, mint a végtelen sivatagban utazó vándor, a kit a fáradtság és tikkadtság azért nem tud leszéditeni tevéje hátáról, mert összeszorított fogakkal egy oázisról álmodik, mely a tá­róiból mintha közelednék hozzája... De arra üfem is mér gondolni, hogy csalódni ifog, hogy rórn hűvös és édesvizű kies föld fogja kö­szönteni, hanem ismét homokbuékák, melyek­nek éget és vakít a csillogó porszemük. * •Az a pillanat, melynek az emberek szá­mára uj és szebb jövőt kellene szülni, attól fofok, nem lesz egyéb, mint egy harsány kom­mandó melyre léhanyatlanak a. harcos száz­ezrek karjai, elcsöndesülnek az •ágyuk és fogy verek s helyettük rettenetesen lóg ballat­f szani az egy perécel előbb sebesültek hörgése. A száz és százezer katona abban a pillanat­ban fogja érezni, mennyire elkínzott, elgyö­tört a teste s észre fogja venni, bogy a ka bátujjából vér csurog ki... S mikor felegye­nesedik s mély lélegzetet vesz, mind azt hi­szi, bogy már tovább nem is bírta volna. A ikik idehaza a nélkülözés és az insóg városai­ban és falvaiban maradtak, szintén nem tud­ják majd elképzelni, hogy ment volna ez to­vább ... Az a pillanat, mely ünneplést vár, nem hiszem, hogy hangos és zajos lesz. Nem hiszem, hogy sokan tudnak majd kurjongat­ni. Rekedt lesz a torkuk, vörös a szemük és ólomnehéz a karjuk. 'Már azoknak, akiknek megmarad a szemük és a karjuk. Mert addig •a pillanatig még sokan el f-ogják veszíteni... Tóth Sándor. Szeged októberi lisztellátása. - A közellátásra szorulók száma folytonosan és rohamosan emelkedik. — Környékbeliek bete­lepedése Szegedre. — (Saját tudósítónktól.) Balogh Károly tanácsos, a hatósági közélelmezési üzem ve­zetője most terjesztette a tanács elé jelenté­sit a város október havi lisztellátásáról. A nagyon tanulságos jelentésből ki kell emelni azt az érdekes dolgot, hogy a közellátásra szorulók száma tanyaiak jelentkezése és különösen a környékbeliek betelepedése folytán egyre emelkedik. A jelentés szerint szeptember 15-től ok­tóber 15-ig terjedő időre a közélelmezési hivatal átvett összesen 6686 zsák lisztet, a melyet ki is adott árusításra a kereskedők­nek és pékeknek. A lrsztmennyiségért 362825 kor ona 62 fillér folyt be a közélelmezési üzem pénztárába. Megmaradt az erdélyi menekültek ellátására kiutalt lisztmennyiség­ből 170, a kóbor cigányok lisztjéből 60 és a közönség ellátására október 15-től november 15-ig terjedő időre 706 zsák liszt. A közellátásra szoruló közönség száma folytonosan és rohamosan emelkedik. Igy a legutóbbi napokban iSzeged-Felsőtanyáról 268 családnak lisztellátásra való igényét je­lentette be a rendőrkapitányi hivatal. Áz egyenlegként jelentkező 706 zsák liszt tehát már ezzel teljesén ki ivan mentve. A liszt­hivatal a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolja a visszaélések méggátlására. Az ujabban jelentkezők száma azonban, különösen a kör­nyékbeliek betelepülése következtében, mind inkább növekedik. Említést tesz még arról, bogy szeptem­ber 15-től október 15-ig 55 vaggon lisztet utalt ki a Haditermény. Ebből a mennyiség­ből azonban levonták az augusztusban mért öt vaggon buza-előlégiből nyert lisztmennyi­séget. A közellátásra fordítható lisztmennyi, ség tebút ötven vaggont tett ki. Az össze­írások eredménye szerint Szegednek 65 vag­gon lisztre van szüksége havonkint, hogy minden család megkaphassa a maga kontin gensét. Ennyi készlettel azonban netn ren­delkezett a város. Igy a liszthivatal kény­telen volt minden ember kontingenséből 25 százalékot levonni. Megemlíti még a jelen­tés, bogy a polgármester a végleges és he­lyesbített összeirási jegyzéket fölterjeszti a belügyminiszterhez, hogy annak alapján a lakosság a teljes mennyiséget megkaphassa. — Időjárás. Többnyire esős idő várható, lényegtelen hőváltozással. Később hősii­lyedés valószínű. SÜRGÖNYPROGNOZIS: Eső. később hű­vösebb. — Körber tanácskozása Tiszával. Buda­pestről telefonálja tudósítónk: Körber közös pénzügyminiszter csütörtök délután Buda­pestre érkezett. Az állomásról egyenest a miniszterelnöki palotába hajtatott, ahol bősz- . szasan tanácskozott gróf Tisza István mi­niszterelnökkel. Körber $jel tizenegy óra­kor visszautazott Bécsbe. — Szterényi József Szegeden. A kereske­delmi és iparkamara meghívására Szterényi József v. b. t, t., volt államtitkár a jövő hó­napban előadást tart Szegeden. Az előadás a háború után beálló gazdasági helyzettel fog foglalkozni és az eddigi dispozieiók szerint november 12-én lesz a városháza nagytermé­ben. — Hírek az orosz különbékérő!. Buda­pestről telefonálja tudósítónk: A fővárosban néhány nap óta erősen tartja magát az orosz különbékéről szóló hír. Politikai kö­rökben is beszélnek róla és a tőzsdén jelen­tékenyen érezteti hatását. Hivatalos alapja a hírnek nincsen és főleg csak kombináció­kon épül. Burián legutóbbi tanácskozása Bqthmann-Hollweg birodalmi kancellárral, továbbá Enver basának és a török belügy­miniszternek látogatása német politikai és katonai körökben, most pedig Bethmann­Holiweg utazása a főhadiszállásra olyan jelenségek, amelyekből számosan optimiszti­kus következtetéseket vonnak el. — 25.000 koronás adomány a fogadalmi templomnak. Debreczeni János szegedi születésü sebenicoi címzetes püspök, egri érseki hely­nök, szülővárosa iránti szeretetből 25.000 ko­rónát adományozott az építendő fogaidalmii templom főoltárának a költségeire. A város hatósága az adományt az adományozóhoz in? tézett meleghangú levélben, köszönte meg. A levélben a hatóság arra kéri Debreceni János címzetes püspököt, hogy a kegyes adományt a városi főpénztárban kezelt fogadalmi tem­plomalapra utaltassa át. — Bethmann-Holiweg a főhadiszálláson. Berlinből jelentik: Bethmann-Holiweg biro­dalmi kancellár rövid tartózkodásra a nagy főhadiszállásra utazott. — A honvédOgyészség vezetője. Dr. Pillitz Antal őrnagy-hadbírót, a szegedi honvéd­ügyészség vezetőjét a kolozsvári hadosztály­bíróságihoz helyezték. Helyébe dr. Zsifkovits József szózadosihadlbirót nevezték ki. — A hadiárvákért. Szeged város árvaszéke közli az érdekeltekkel, hogy a Hangya Szö­vetkezet 2—3 szegénysorsu szegedi hadiárvát szappan/főző mesterségre teljesen díjtalanul kitaníttatni hajlandó. A tanonc évek alatt az összes költségeket fedezi, arra való jelentke­zőknek felsőbb ipari kiképzését is biztosítja. 'Felszabadulás után őket szappangyárában előniiunkásokul, művezetőikül alkalmazza. — Pollák Sámuel és Wellisz ;Géza szegedi lako­sok 10.000 koronáit adományoztak olyan ren­deltetéssel, hogy abból nemcsak a kamatok, hanem a tőke felhasználásával is hat sze­génysorsu szegedi hadiárvát képzett kötél­gyártó vagy képzett 'mezőgazdasági munkás­nak kitaníttassanak. Azoknak a j9—15 éves korban levő szegedi származású, szegénysor­su hadiárváknak törvényes képviselői, akik a fenti kedvezményeket árváik részére igénybe venni kívánják, november 15-ig ide irányuló kérelmüket szóval, vagy írásban terjesszék elő az árveszék elnökénél. Mellékelni kell a folyamodó kiskorú születési vagy iskolai bi­zonyítványát, édes atyjának a háborúban vagy annak következtében történt elhunytát igazoló bizonyítványt és szegénységi bizo­nyítványt. Közli még az árvaszék, hogy min­den reá szoruló szegedi hadiárvát cipővel és téli ruházattal ellát á város közönségétől ösz­szegyüjtött hadiárva-alapból. Akik ezen köz-

Next

/
Thumbnails
Contents