Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-27 / 253. szám

DÉLMAGYARORSZÁG R húszmilliós beruházási kölcsön föltételei, milyen célra használja fel a város a kölcsönt. — Javaslat az évi egy millió korona annuitás fedezéséről. — (Saját tudósítónktól.) Jelentettük, liogy Balogh Károly pénzügyi tanácsos Bécsben tartózkodott, ahol a Boden-Kredit-Anstalttal tárgyalt az intézet által Szeged városának felajánlott husz milliós/beruházási kölcsön ügyében. Annak idején a közgyűlés bizta meg Balogh tanácsost azzal, hogy ,a bécsi pénzintézettel tárgyaljon. A BodenKredit-Anstalt tette ugyanis a legelőnyösebb ajánlatot, azért utazott fel a tanácsos személyesen, hogy a kölcsön-iigylet föltételeit véglegezze. A tárgyalások eredményéről Balogh csütörtökön jelentést terjesztett a tanács elé, amely elhatározta, hogy a jelentést • átteszi a pénzügyi bizottsághoz javaslattétel céljából, a polgármestert pedig felkérte, hogy lehetőleg a törvényhatósági bizottság határozata előtt kérje ki a kormány jóváhagyását a kölcsön felvételére. A jelentés a kölcsön föltételeinek ismertetése után részletezi az elvégzendő közmunkákat, azok költségeit és az annuitás biztosításának módjait. Az a határozat, amelyet ebben az ügyben fog hozni a közgyűlés, kétségtelenül korszakot jelentő lesz a város életében, amiért Balogh előterjesztését a következőkben egész terjedelmében közöljük: Tekintetes Tanács! A város közgyűlésének felhatalmazása folytán megbizást nyertem a tek. tanálcstól, hogy mintegy 20 millió korona beruházási kölcsön felvétele ügyében Boden-Kredit Anstalt wieni pénzintézettel a kölcsön részleteire vonatkozó feltételekre megállapodásokat létesítsek. Ezen megbízásomban eljártam, a nevezett pénzintézettel a lefolytatott tárgyalások után a megállapodás létrejött. Eszerint hajlandó a Boden-Kredit-Anstalt 20 millió korona záloglevélkölcsönt 5%os évi kamat, illetőleg félávenkint előleges annuitás beszámítása mellett 5.44 % mellett 50 évre kölcsön adui, az annuitáson felül semmiféle költség, bélyeg vagy illeték-költség nem fizetendő. Ezt az ajánlatát november 20-ig tartja fenn és a kölcsönt készpénzben 91%-os n. é. mellett fizeti ki. feltéve ha az értékpiac helyzete ném változik. Minthogy ezen határidő alatt a kölcsönt a közgyűlésnek elfogadni és a m. kir. belügyminiszter urnák is jóváhagyni 'kell, egyidejűleg a telekkönyvi bekebelezés is teljesítendő, ennélfogva kéri, hogy a telekkönyvi kivonatot, kataszteri birtokiveket mentül előbb megküldjük. A Boden-Kredit-Anstaltnak a 20 milliós korona Kölcsönre vonatkozó feltételei, felfogásom szerint annyira előnyösek, hogy feltétlenül meg kell ragadni az alkalmat, hogy ez a kölcsön a város részére biztosittassék, mert a mostani kedvező idő elmúlása esetén meggyőződésem szerint a magyar vidéki városok egyáltalán nem lesznek abban a helyzetben, 'hogy a pénzpiacon beruházási kölcsönt kapjanak, mert a mostani tőkefelhalmozódás békekötés esetén azonnal meg fog szűnni. Ugyanis mindazok a pusztulások, melyek a háború által okoztattak. az államok érdekéből első sorban restauralandók. Magának az államnak biztonsága érdekéből milliárdokra menő beruházásokra lesz szüksége. Az elhasznált ingóságok, termények, termeivények, aljatok, amelyeket a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi élet újólag a maga rendje szerint he fog állitani, szintén milliárdokat igényel. Mindezeken kivül az újonnan megnyiló életviszonyok, üzletek szintén megkívánják a maguk óriási tőkéjét és ha ezek mind ki lesznek elégítve, csak akkor le'het arról szó, liogy a vidéki városok beruházási tőkéjére is jusson kölcsön. Előreláthatólag e mellett a nagy tökekereslet mellett a kamatláb is igen nagy mértékben emelkedni fog, tehát minden jóstehetség nélkül egv kis előrelátással megállapítható, hogy csak a mai kedvező pénzpiaci hélyfét mellett lehet elfogadható kölcsönt a városnak megszerezni. Ha ezt az alkalmat elmulasztjuk, belátható időn belül nem leszünk képesek elfogadható feltételek mellett kölcsönhöz jutni. Ezek azok az okok, amelyek engem arra inditának, hogy a tek. tanácsnak a legjobb meggyőződéssel ajánljam azt, hogy a 20 millió korona kölcsönnek felvétele iránt a közgyűlésnek pártoló előterjesztést tegyen, tegyen meg azon kivül minden intézkedést arra nézve, hogy a november 20-iki határidőig a kölcsön felvételéhez szükséges •mlinden Teltétel .'teljesíttessék. Ha a kölcsön felvétele érdemi tárgyalás alá vétetik, önként felmerül a kérdés, hogy mi célra fog szolgálni a 20 millió korona kölcsön. ' Szeged városnak már régen meg van a maga beruházási programja, amelv felöleli mindazokat az elsőrendű szükségleteket, a melyek a közel jövőben megvalósítva lennének. Ez a program még a háború előtti árviszonyok mellett is mintegy 30 millió korona beruházási tőkét igényel. Ebben a beruházási programban szerepel legelső sorban megvalósitandónak a város csatornázása, az egész városra kiterjeszkedő magasnyomású vízvezeték kiépitése, a városrendezésnek végleges befejezése, vagyis a feltöltés és burkolat kiépitése. Ehhez kell még számitani a közvilágításnak az egész városra való kiterjesztését is. Abban a meggyőződésben vagyok, hogy a királyi biztosság által megkezdett városujjáépitési munka csak akkor lesz valóban befejezve, hogyha a városnak ezek az alapvető közmunkái teljesen elkészültek, mert csatornázás, vizvezeték, világítás és burkolat nélkül a városépítés befejezve nincs. A város jövendő fejlődése megköveteli, hogy a fentebb felsorolt közmunkák mindenekelőtt létesíttessenek, s a háború befejezte után a legelső teendő az legyen, hogv a csatornázás, vizvezeték és burkolás az egész város területére kiépíttessék, illetőleg az építkezés azonnal megkezdessék. Ennek az émitésnek költségeire pedig ma szükséges a tőkét megszerezni, mert a háború után a tőke megszerzése, mint már fentebb említettem, teljesen lehetetlen lesz. Addig is, amig e munkálatok megkezdődnek, a felveendő tőkét oly előnyösen le'het gyümölcsöztetni a városnak, hogv ez egyáltalában nem liár kamatveszteséggel, sőt haszonnal fog járni, ha a gyiimölcsözésre azt a miódot fogadtuk el, amelvet a kölcsön felvételére vonatkozó első bejelentésemben kifejtettem. A szóban levő 20 millió korona kölcsönnek évi annuitása 1,088.000 korona évi költségvetési terhet ielent. amelvnek fedezetéről kell a város közönségének gondoskodni. A fedezetre vonatkozólag előadom, hogy a vízvezetékre fordítandó beruházási tőke. a mely az egésznek mintegy negyedrészét képezi. meghozza a maga évi annuitását, A csatornázás és burkolási költségekre fordítandó összegre pedig fedezetül szolgálna a csatorna és beruházási szabályrendelet által megszabandó hozzájárulási költség és az értékemelkedési illeték. Ezeket a szabályrendeleteket egyidejűleg el kell kész.iteni és azokkal biztosítani a beruházási tőkének annuitását. Tudom jól, hogy nem találkozik nagy rokonszenvvel a fedezetnek kérdése, amely Péntek, 1916. október 27. —* 11 " 11 .' '— ujabb szabályrendeletek alapján megszabandó közjövedelmekkel' kivánja a felveendő kölcsön annuitását biztosítani, amely jövedelmek végeredményben a város polgáraira nézve terhet jelentenek. Ki kell azonban emelni, hogy — ha a szóban levő alapvető városrendezési munkálatokat a város közönsége elvégezteti — a közönségnek érdekelt része oly nagy vagyoni értékemelkedést nyer, ingatlan-jövedelmét oly nagy mértékben fokozza, hogy sokszorosan felülmúlja a polgároknak nyeresége azokat a közterheket, amelyekkel ujabban megterheltetnek. Tehát valójában nem terhet jelent a csatornázás, vizvezeték és városrendezés a város polgáraira, hanem vagyonemelkedést és jövedelem-többletet és a vagyon-emelkedés és jövedelemtöbblet bizonyos csekély hányadát téritik vissza a köznek minden megterheltetés nélkül. Meg kell említenem végül, hogy a mérnöki hivatal a tanácsnak fel'hivása folytán bejelentette, hogy a csatornázás költsége, a melyet eredetileg a csatornázási kirendeltség által készített tervek alapján 5,900.000 koronában ál lapítottak meg. a mai viszonyok mellett mintegy 12 millió koronára vehető fel. A város általános rendezésére, feltöltésére és a nem burkolt utcák burkolására szükséges még 21 millió 730.840 korona, a vízvezetékre vonatkozólag a mérnöki hivatal külön jelentéssel fog élni, azonban nézetem szerint az egész városra kiterjesztendő magasnyomású vizvezeték belekerül mintegy 5 millió koronába. nRaaaaaBBBBaBRBaRBBaaaiRaaRRRRBRRaaaaaBBBaRBRRHRBBa Francia jelentés Douaumont visszafoglalásáról. A francia vezérkar jelenti október 25-ről: Keleti harctér: Korica-Preneti (Dél-Albánia) vidékén a. szalonikii hadsereg lovassága egyesült a valonai olasz osztag lovasságával. Nyugati harctér: Verduntől északra az ellenség 'Haudromont és Douaumont vidékén három ellentámadást intézett, amelyek közüi egyik sem sikerült. Arcvonalunkat teljesen megtartottuk. Eddig több mint négyezerötszáz foglyot számoltunk össze. Douaumont erődnek az ellenségtől való megtisztítását az éjszaka befejeztük. Az erősség parancsnoka fogságunkba esett. Törökország a győzelemig küzd. — Három millió török katona fegyverben. — Bécs, október 26. A Fremdenblatt munkatársa beszélt a Bécsben időző Halil bej török- külügyminiszterrel. Halil bej többek között az alábbi nyilatkozatot tette: — Törökország katonai, politikai és közgazdasági helyzete kitűnő. Törökországnak eddig több mint három millió katonája áll zászló alatt és még igen jelentékeny tartalék áll rendelkezésre. Hozzájárul ehhez még az, hogy a katonáskodás alól való megváltás rendszerének megszüntetése küszöbön van. Nálunk senki sem kivánja a békét, csak a győzelmet. A béke és győzelem Törökországban ugyanazt jelenti. Csak a győzelem hozhatja meg a békét. Török jelentés Csernavoda megszállásáról. Konstantinápoly, október 26. Hivatalosan jelentik: Csapataink, amelyek a szövetséges csapatokkal együtt üldözik az ellenséget, e (hó 25-én reggel bevonultak Csevnavodába. A részletek még hiányoznak,