Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)
1916-10-22 / 249. szám
lö 22 DÉLMAGYARORSZAG Vasárnap, 1916. október 29. tartományi marsall és báró Borup rendőrségi főnök. A merénylőt azonnal letartóztatták és a rendörségre vitték. A merénylet híre villámgyorsan elterjedt Bécsben. A lapok különkiadásokat adtak, a melyeket gyorsan szétkapkodtak. A merényletről mindenhol a legnagyobb felháborodással beszéltek, amelynek során az a rokonszenv is kifejezésre jutott, amelyet a miniszterelnök iránt mindenütt éreztek. Egy szemtanú a merényletről. BÉCS, október 21. (Telefonjelentés, éjjel 12 órakor.) Az egyik szemtanú a következőképen mondotta el a merénylet lefolyását a Korrespondenz Wühelm tudósítójának: — Stürgkh miniszterelnök csaknem minden délben megjelent a Meisl-Schadeníéle étteremben, ahol rendszerint kisebb társaságban költötte el az ebédjét. Az óra sohasem volt meghatározva, amikor érkezett. Szombaton délután félkettő és két óra között érkezett. Beült a nagy étterembe, melynek fehér mennyezetét két hatalmas oszlop tartja. Két kisebb oszlop is van, a melyek közé egy ablak esik. A miniszterelnök a jobb oldal egyik asztalánál foglalt helyet gróf Toggenburg Frigyes tiroli helytartó és báró Aehrenthal Ferenc ulánusszázados, a volt külügyminiszter öccsének társaságában. Asztaluk mögött két fiilke volt, amelyben négy asztal állott. Az egyik asztalnál gróf Attens Viktor, a tengerészeti hatóság elnöke ebédelt; a másik asztalnál egy német tábornok és hét német tiszt. Stürgkh asztala mellett az ablak során két üres asztal volt. A negyedik asztalnál ült egy férfi, akit a szállodában nem ismertek, mivel azonban külső viselkedésében és ruházatára nézve nem ütött el a többi odajáró vendégektől, minden akadály nélkül bemehetett az étterembe. 38—40 év körüli férfi lehetett, sötét ruhát viselt és asztalánál ugy foglalt helyet, hogy gróf Stürgkh miniszterelnök épen szemközt került vele. Stürgkh mellett, háttal az ablaknak gróf Toggenburg ült, mellette a miniszterelnökkel szemben báró Aehrenthal foglalt helyet. A teremben halkan tárgyaltak. Stürgkh kedélyesen beszélgetett, miután már befejezte ebédét és feketekávéját fogyasztotta. Az idegen is már megebédelt, sőt fizetett is. Stürgkh és társasága rövidesen távozni akartak, amikor az idegen hirtelen felállott és a két üresen álló asztal mellett Stürgkh felé lépett. Stürgkh és Toggenburg látták, de mindketten azt hitték, hogy egy szomszédos asztalhoz akar menni. Amikor az idegen az utolsó lépéseket tette, félig már futott és egyszerre Stürgkh oldalához került alig három lépésre. Stürgkh ekkor azt gondolhatta, hogy mégis hozzá jön és Valamit mondani szándékozik; kissé oldalt fordult és előrehajolt. Ebben a pillanatban a merénylő felkapta Browning-revolverét és három lövés dördült el egymásután, amelyek közül kettő, sajnos, jól talált. Stürgkh oldalt fordult, aztán hirtelen a földre zuhant. A vér ömlött fejéből; ruhája, az asztalterítő és az asztalkendő egy pillanat alatt véres lett. Rövid időre a jelenlévőket annyira hatalmába ejtette a borzalmas eset, hogy szinte megkövülten ültek helyükön. De csakhamar magukhoz tértek. Qróf Toggenburg nyomban felugrott és a merénylő felé rohant, aki az ajtó felé sietett. A teremben könnyű füstszag volt. Báró Aehrenthal is az ajtó felé rohant, ahol éppen akkor jelent meg a fizetőpincér, amikor a merénylő távozni készült. A fizetőpincér útját állotta és ekkor hírtelen ott termett egy német tiszt, aki kardot rántott és leszorította a merénylő jobb kezét, a melyben még mindig revolver volt. Ekkor dördült el a negyedik lövés is, amely Aehrenthal báró jobb felső combját megsértette. A merénylőt végre lefegyverezték és letartóztatták. Bevitték a vendéglő egyik külön szobájába és ott őrizték a rendőrség megérkezéséig. A mentők és a rendőrség a helyszínén. Hogy a merényletnek mi volt az eredménye, azt első pillanatban nem tudták, mert gróf Stürgkh, mikor lezuhant, hörgést hallatott. A mentők és a hatóság 2 óra 33 perckor kaptak értesítést a miniszterelnök ellen elkövetett merényletről. Rövidesen megérkezett a helyszínére dr. Lindenbaum inspekció's orvos. A szálloda kapuja előtt ekkor már nagy csoportosulás volt. Az orvos, mihelyst meglátta a miniszterelnököt, jól tudta, hogy nincs segítség, ennek dacára injekciót adott. A halál úgyszólván egy pillanat alatt következett be. Nemsokára megérkezett dr. Lamberg is, a mentők helyettes főnöke, aki szintén konstatálta, hogy már nincs segítség. A holttestet egy fehér asztalteritővel letakarták és ott hagyták, ahol a merénylet történt. Dr. Lindenbaum mentőorvos megállapítása szerint a miniszterelnököt két golyó érte. Az egyik az orrtönól hatolt be és a fejben megfordulva, annak első részén jött ki. A másik golyó a homlok közepében hatölt be és megakadt a koponyacsontban. A halott jobb szeme erősen kitolódott. A harmadik golyót hosszas keresgélés után az ablak-szögletben találták meg; ez a miniszterelnöknek közvetlen a feje fölött repült el. Lindenbauim megvizsgálta báró Aeihrenthalt is, akinek a sérülése könnyebb természetű. A merénylet után nemsokára a rendőrség is megjelent a helyszínén. Megérkezett Weisskirchner polgármester is. Az ügyészség részéről W.interstein államügyész jelent meg. Adler kihallgatása és elszállítása. A merénylőt mindjárt kihallgatták. Első kihallgatása negyed 5 óráig tartott. Adler a kihallgatása alkalmával a legnyugodtabb viselkedést tanúsította. Kihallgatása után a rendőrség fogházába szállították. Az elszállításkor is teljesen nyugodt volt. A miniszterelnök holtteste mindaddig a tereimben maradt, amíg a vizsgálóbíró a tényállást jegyzőkönyvbe nem vette. Negyedhatkor Stürgkh holttestét elszállították a miniszterelnöki palotába, ahol ravatalra helyezték. lAdlerről kihallgatása során megállapították, hogy tudományosan képzett ember. A Correspondenz Wilhelm szerint személyi adatai a következők: 1879-ben született Bécsben; felekezet nélküli, iházas ember. Bécsben és a külföldön végezte tanulmányait, evégből volt Svájcban is. Főszerkesztője a Das Volk eimü lapnak, amelynek megjelenését a háború kitörésekor betiltották. Nézeteiből és magatartásából következtetve csak arra a felfogásra lehet jutni, hogy a borzalmas gyilkosság egy fanatizált ember müve, aki megbánás jelét sem mutatta. Minisztertanács Bécsben. A merénylet után nemsokára minisztertanácsot hívtak össze. A minisztertanácson megjelent az osztrák kormány valamennyi Bécsben időző tagja. A tanácskozáson Georgl landwehr-miniszter elnökölt. Az iilés rövid lefolyású volt. Hohenlohe herceg belügyminiszter csak este érkezett Bécsbe és igy nem vehetett részt a minisztertanácson. Báró Rosuer Ervin, a király személye körüli magyar miniszter délután az osztrák kormány tagjainál a tragikus esemény alkalmából a magyar kormány legmélyebb részvétét fejezte ki. Tisza István a merényletről. BUDAPEST, óktóber 21. (Telefonjelen, tés.) Szombaton este a munkapártban nagy számban jelentek meg a képviselők. Qróf Tisza István miniszterelnök csak későn érkezett, mert geszti birtokán volt, ahonnan az esti órákban jött haza, Budapestre. A miniszterelnök a bécsi merénylettel kapcsolatban a következőket mondotta: — A legmélyebb sajnálatomat fejezem ki gróf Stürgkh tragikus halála fölött. Sajnálom, mint jó kollégát, mint elsőrendű politikust és mint igaz barátot, aki mindig állotta adott szavát. A párttagok felháborodással beszéltek a merényletről és az az általános felfogást alakult ki, hogy a merénylő nem volt normális állapotban. A görög válság. Luga.no, október 21. A milánói Uplia athléni levelezőjének jelentése szerint Laínbrosz kifejezte azt a szándékát, hogy lemond, minthogy nem sikerült neki Venizeloszt és barátait kibékíteni azzal az irányzattal, amelyet a mostani kabinet képvisel. További oka elhatározásának az olaszok epiruszi előrenyomulása. , Lambrosz, aki epiróta, sem Észak-, sem Dél-Epirusz elvesztését nem tudná elviselni. Athén diplomáciai köreiben elterjedt hir szerint a görög hadsereget föloszlatják és a Venízelistaszervezet alapján újra szervezik. Az a 45 ezer ember, akikkel Venizelosz rendelkezik Szalonikiban, az uj sereggel összeolvasztatnék s csak igy lesz az antant itt teljes biztosságban.