Délmagyarország, 1916. október (5. évfolyam, 230-256. szám)

1916-10-15 / 242. szám

2 D É LM AGYA ÍRORSZÁG Vasárnap, 1916. október 15. Gazdasági és szociális alkotások. A városi közgyűlés már több izben fog­lalkozott a tanyai vasút megvalósításának ügyével és nincsen véleménykülönbség abban a tekintetben, hogy a tanyai v'asut kiépíté­séhez a városnak életbevágóan fontos érde­kei fűződnek. A tanyai vasút ügye több mint egy évtized óta tárgya a szegedi közélet érdeklődésének és nekünk is alkalmunk volt többször kifejteni azokat a szempontokat, amelyek a tanyai vasút kiépítését a város­fejlesztési politika legelső teendői közé so­rozzák. A háborús közélelmezés nehézségei a tanyai vasút ügyét ismét aktuálissá tették, mert mindjobban érezzük annak a káros hatását, hogy a tanyai nép — megfelelő szál­lítóeszközök hiányában — nem képes ele­gendő élelmiszert hozni a városba. Ha a tanyai vasút már kiépült volna — aminek a múltban komoly akadálya nem volt — a városi közélelmezés nem volna kénytelen olyan nagy nehézségekkel megküzdeni, mint amekkorák állandóan eléje tornyosulnak. A tanyai vasút ügye jntő példája annak, hogy fontos közérdekű kérdésekben a halo­gatásnak helye nincsen. Számos üdvös terv keresztülvitele bukott már meg a késedel­meskedésen; ezek közé tartozik a tanyai vasút is. Az eddigi tétovázó és patópálos­kodó rendszert az alkotó munkának kell felváltania, mert a polgárság számos érdeke vár kielégítést. Nagyobb akcióképességre, gyakorlati érzékre és agilitásra van szük­ség oly szociális és gazdasági tervek reali­zálásánál, amelyek nem tűrnek halasztást. Közgyűlési határozatokkal nem lehet ered­ményes városfejlesztő politikát folytatni; tervekben, közérdekű határozatokban eddig sem szűkölködtünk, de a határozatoknak .függőben tartása miatt már a városnak sok érdeke szenvedett sérelmet. A szerdai közgyűlésen ismét szóba ke­rül a tanyai vasút és — reméljük — most már utoljára. ,Erre a reményre igen biztató és komoly alapunk van, mert dr. Cicatricis Lajos főispán vette kezébe a tanyai vasút ügyét, aki mint köztudomásu, erős akaratú ember és a város érdekének érvényt tud szerezni. A főispán határozott egyénisége egyik legfőbb garancia arra, hogy végre a tanyai vasút ügye a megvalósulás stádiu­mába lép. A háborúban az építkezések megkezdé­se — tudjuk — nagy nehézségekkel jár. De kívánatos, hogy a város hatósága addig is, amig a tanyai vasút építési munkálatai meg­kezdődhetnek, minden előkészítő intézkedést megtegyen, hogy a háború után a tanyai vasút kiépítése azonnal foganatosítható le­gyen. Erre már csak azért is szükség vair, mert a háború után sok munkás kéz felsza­badul, akiknek munkaalkalmakat kell adni, ha nem akarjuk, hogy a nyomor üssön ta­nyát a város falai között. A magánépitke­zések a háború után .is jóidőre szünetelni fognak, mert a magánosok kedvezőbb kon­junktúrákra fognak várni, tehát az állam­nak és a városnak kötelessége, hogy a köz­munkákat azonnal kezdje meg. Ennek egyik előfeltétele az is, hogy a hatóság az építkezésekhez, szükséges anyagi eszközök megszerzéséről idejében gondos­kodjék. A város, mint ismeretes, tett már lépéseket nagyobb kölcsön megszerzésére, de a tárgyalások — ugy tudjuk — fönn­akadtak. Á közvélemény joggal kíváncsi az ügynek erre a fontos részletére is, mert nyilvánvaló, hogy megfelelő tőke nélkül az építkezéshez hozzáfogni nem lehet. A városfejlesztési program keretébe tartozik a csatornázás, utcakövezés ügye is, továbbá a vízvezetéki rendszer teljes kiegé­szítése. A polgárság érdekei ezeknek a kér­déseknek a megoldását sürgetik. Nem sza­bad tétlenül bevárnunk, amig .reánk köszönt a béke, hanem gondoskodni kell arról, hogy a harcból hazatérők munkára és megélhe­tésre találjanak. A hatóságnak szélesebb perspektivájuj városfejlesztési' akció ;prog­BUDAPEST, október 14. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Minthogy a ten­germelléki harcvonalon a tegnapi nap is csendesebben telt el, az október íl-iki har­cokkal az olaszok nyolcadik nagy támadása visszavertnek tekinthető. Az ellenség ez­úttal még nagyobb mértékben összpontosí­totta erejét a déli szárny ellen, mint a leg­utóbbi küzdelmekben. Az olaszok a tenger és a Görztől keletre emelkedő magaslatok között 3-ik hadseregüket és a 2-iknak egyes Tengerészei! repülőink ujabb sikeres váSSaiko­zásai. BUDAPEST, október 14. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) iA 12-röl 13-ra virradó éjjel egyik tengeri repülörajunk új­ból és sikerrel bombázta a monfalconei és san cauziano! katonai tárgyakat. í3-án este tengeri repülőgépeink megtámadták a Mon­falcone melletti Adria-müveket és sok teli­találatot értek el. Ellenséges repülök a trieszti régi ki­kötőre, valamint Moramar közelében bom­bákat dobtak le, amelyek azonban nem okoztak kárt. Repülőgépeink üldözőbe vet­ték őket és ez alkalommal Banfleld sorhajó­hadnagy egy ellenséges repülőt, zuhanó­repüléssel való leszállásra kényszeritett az ellenséges vönalak mögött. Repülőgépein­ket az ellenség mindezen vállalkozásoknál eredménytelenül lőtte. IfAJÓHADPARANCSNOKSÁG. (Közli a miniszter elnöki sajtóosztály.) A Dobrudzsában nincs esemény. BERLIN, október 14. A nagy főhadi­szállás jelenti: Balkán harctér: Mackensen vezértábornagy hadcsoportja: Nem volt esemény. Macedóniai arcvonal: A Cserna-hajlás­ban meghiúsultak az ismétélt, éjjel is foly­tatott szerb támadások. A helyzet válto­zatlan. LUDENDORFF, első föszállásmester, (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.! BUDAPEST, október 14. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) Délkeleti harc­tér: Nincs jelenteni való. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese­Avareszku lett a 2, román hadsereg parancsnoka. Frankfurt, október 14. A Frankfurter Zeitung szerint a Daily Mail azt jelenti Bu­karestből, hogy a déli hadsereg parancsno­kát, A vareszku tábornokot a 2. hadsereg pa­rancsnokává nevezték ki és Chiroscu tábor­nokot tették meg utódjává. ramját kell előkészítenie arra az időre, ami­dőn a békés állapotokkal újból visszatér kö­zénk az alkotásoknak és a fejlődésnek lehe­tősége. | részeit, összesen mintegy 16 gyaloghadosz­j tályt, igen jelentékeny tüzérséggel és szá­| mos aknavetöüteggel támogatva vetették harcba. A Karszt védői halálmegvetö bátor­sággal egy héten át a legnehezebb tűzben kitartottak és azután három napig dacoltak a túlerőben levő ellenség szakadatlan ro­hamaival, mig az ellenséget veszteségei a támadás abbahagyására kényszerltették. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Bukarest gyászba borult. Stockholm, október 14. A bukaresti Epo­ca irja: A főváros néhány nap óta gyászba borult. Tudják mindenütt, a hivatalos titko­lózás dacára, hogy a front közelebb jutott a fővároshoz. Egyre-másra kapjuk a gyász­jelentéseket, bár a hivatalos veszteségi laj­strom kevés nevet sorol fel. Miért bujkál a kormány? Mi hajlandók vagyunk a ránk mért csapást elszenvedni, de felvetjük a kér­dést: szükség volt-e erre? Bratianu két év után nem volt eléggé elkészülve a háborúra. Azt hiszi, hogy amit két év előtt igért, azt sohasem kell beváltani. Az erdélyi rémes tragédiának az az idegesség az oka, mely a dobrudzsai csapás után hadvezetőségünket elfogta, amikor min­den hadianyagot a déli frontra vittek, mert azt hitték, hogy számithatunk szövetsége­sünkre. Az Unió memorandumot intéz Németországhoz. Frankfurt, október 14. A párisi Matin newyoirki értesülése szerint Wilson a helyzet komolysága ellenére ,is Indianopiszba uta­zik, ahol beszédeket mond. Pénteken tér visz­sza Washingtonba, ahol ismét tanácskozni fog Gsrarddal. Lansing Németországhoz intézendő me­morandumon dolgozik. Gerard tagadja, hogy amerikai útja a bu­várhajó-kérdéssel függ össze. 'Kijelentette, liogy az Uniónak Németországhoz való vi­szonya rendezett. Ha nem igy állana a dolog, akkor ő Berliniben maradt volna. A német kancellár mellett. München, okóber 14. A bajor parasztszö­vetség elnöksége tegnap tartott ülésén rosz-. szakisát fejeze ki a birodalmi kancellár ellen folytatott üzelmek miatt. A parasztszövetség ezt a rosszalását azzal indokolja, hogy ezek an üzelmek gyöngítik a nemzet ellenálló erejét, az ellenségeket fölbátorítja. Ezekben a súlyos időkben kétszeresen szükséges, hogy a német nemzet egységesen ós zártan álljon a birodal­mi kormány mögött, mert csak igy remélhe­tő a mielőbbi, diadalmas béke. »M*BsaHamMaBra«aaBB.BBBBmaaBaaaR.BsaaHa9asiiaacaeiiBac>ai.aa» OKBHBHBfi.BBBaaBaaEBaisaaaeaasstanBBfflra.iiisaiSKBBaa Az olaszok visszaverésével végződött a nyolcadik isonzói csata. — Az eüenség veszteségei miatt a támadást beszüntetni kényszerűit. —

Next

/
Thumbnails
Contents