Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-15 / 215. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, 1915. szeptember lő. Egy görög hadtest. Egy teljes görög hadtest írtban van Németország felé. Angol félhivatalos jelen tés szerint, amely az elmúlt 'héten látott napvilágot, negyvenezer görög hadköteles uta zott el a semleges külföldre azóta, hogy a hellének hadseregüket demobilizállták Arról még nincs jelentés, hogy Venizelosz áll ja-e ezek után is azt a véleményét, hogy a görög nép lángol az antantért ós hogy a görög férfiak ,a háború után való sóvárgásba pusztulnak el, ha nem sikerül őket idegen érdekekért vágóhidra vinni. A történelem az emberirtő háborúk sok nemét jegyezte fel. Kötelességüket félreértő fejedelmek és államférfiak ballépései sok szor borítottak lángba országokat, amikor a vérengzés elkerülhető lett volna. Oroszország balkáni aspirációit Franciaország revans-vágyát menteni, sőt indokolni is lehet. Anglia a hatalmas versenytárssá fejlődött Németország életerejére tör. tehát már a világháború legelején reprezentálta azt a szellemet, amelyet — mert máként nem lehetett — leplezetlenül -kénytelen képviselni Olaszország és Románia. Vérbe és lángba borítani az egész világot, nyomorba és gyászba dönteni a családok százezreit és millióit, hogv az egyik szomszédtól valamit rabolhassunk. Anglia kalandor-politikája eléggé isme ret'es. A kis népek dicső oltalmazói Belgium seimlegességeért szálltak sikra. annak i 'Belgiumnak semlegességeárt, tnelv testét jó val a háború előtt aljas módon bocsájtotta áruba ellenségeinknek. A penfid ÍAlbionnak volt arca hadba szállni ugy, hogy ezt a jeligét irja zászlajára, de államlférífainak kendőzött lelkét pőrére vetkőzteti az események nagyszerű kibontakozása. Anglia, a kis államok fővédnöke, dicső szövetségeseivel együtt hosszú hónapok óta védi Görögország semlegességét. Görögország nemakarta a háborút/Görögország nem volt hajlandó népét rablöbadjáratra vezetni. Görögország azon a véleményen volt, bogy a központi hatalmak és szövetségeseik katonailag legyürhetetlenek. De a kis államok főfővédnökei rá akarták parancsolni a józan és békésen élő hellén népre a háborút, előbb meg akarták őt is keríteni és amikor ennek minden kilátásától elestek, ugy védték ezt a kis államot is, hogy útonálló rablók módjára a torkára tették a kést. Görögország földrajzi helyzete indokolja azt a krisztusi türelmet, amellyel a sok megaláztatást elszenvedte. Kevés olyan becstelenséget jegyzett 'föl a történelem, mint aminőnek dicsőségéhez görögországi viselt dolgai juttatták az antantot. Sajtójuk lankadatlan buzgalommal hirdette, hogy a görög nép németpárti királyával szemben esküszik az ő igéikre. Most megnyilatkozott a görög nép: polgári ruhában és puskával a vállán. Ez a nép vagy nem akarja a háborút, vagy velünk akarja. iMég azok után is, hogy az antant perfid terrorizmusa és becstelen vesztegetési hadjárata hónapok ót i Kísérletezik náluk. A görög haderő háború nélküli is alaposan leosappant. Nem lehet tudni, ér-e el ezután valamely eredményt az antant-utona as. Egy bizonyos: a görög hadsereget ellenségeink balkáni hadműveleteinél számításon kivül lehet hagyni. Lassankint elmúlik — ha annak lehet nevezni — ez a ve szély is. A horizont tisztul. Ujabb hadseregeket nem keríthet hálójába az antant A nagy balkáni összecsapás a legjobb ómenek 'között indul, hogy döntő hatással legyen a véres világháború sorsára. Tirolban elfoglaltunk egy magaslati állást BUDAPEST, szeptember 14. (Közli a mimlszterefeiölki saíjtóoisztájiy.) A Karst-fensik elleni ellenséges tüzérségi tüz szemlátomást erősbödött. Tirolban csapataink folytatták a Forane terület kitisztítását. Egy magaslati állás elfoglalásakor 44 alpinit, köztük 2 tisztet foglyul ejtettünk. Egy gépfegyvert és tetemes készletet zsákmányoltunk. A Fassanl hegyháton levő állásaink tartós tüz alátt állnak. HÖFER altábornagy, Nyugaton a németek tért nyertek. BERLIN, szeptember 14. A nagy főhadiszállás jelenti: Ruppreoht bajor trónörökös vezértábornagy arcvonala: A Somme csatában mindkét részről a legnagyobb hevességű tüzérségi harc folyik. Ginohy és a Somme közt, valamint számos helyen a folyótól délre véresen visszavertünk Ismételt erös ellenséges támadásokat; az ellentámadások alkalmával egyes helyeken tért nyertünk; foglyokat és zsákmányt szállítottunk be. A német trónörökös arcvonala; * MaastóJ jobbra a Thiaumont-Chapitre-erá'' szakaszán a Souville szakadéktól nyugati1 időnként nagyon élénk tüzérségi tevékeny" ság után gyalogsági harcok fejlődtek ki. LUDENDORFF, első föszállásmester (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály-' A 4.-lk görög hadtestet teljes felszereléssel Németországba viszik. Berlin, szeptember 14. A Wolff-ügynökség jelenti: Mikor a német-bolgár csapaltok 'Sarrail tábornok támadása miatt kénytelenek voltak ellentámadás kifejtése végett 'Görög-Macedóniába bevonulni, a Struma folyóig előrenyomult bolgár balszárnynak mögéje került a negyedik görög hadtest. A görög csapatok lábhoz telt fegyverrel engedték a német-bolgár csapatokat! Sz,etreszbe, Drwnába és Kdvallába bevonulni. Az antant erre olyan intézkedéseket tett, amelyek alkalmasok voltak urna, hogy ezeket a görög csapatokat a maga oldalara kényszerítse, vagy ugy bánjon el veiiik, ntint ahogy a Szalonikiban hatalmába került U-ik görög hadosztállyal. A negyedik hadtest Athénnel való ősz'szeköitetése megszakadt. A fölöttes hatóságával való érintkezését az antrnt ellenőriz 'te, vagy pedig meg is tagadta. A Kavaltábf 'székelő 4. görög hadtest parancsnokló F bornoka a királynak és a törvényes kd' mányipk akaratához hiven, hogy a sdtf/l gességét megőrizze, a rája bízott csapató tarthatatlan helyzetéibe való tekintettel, W ségől és betegségtől fenyegetve hényitm volt e hó 12-én a német legfőbb hudvcZ séget megkérni, hogy derék, királyukhoz ej kormányához hü csapatait az antant nyom sával szembeit fogadja oltalmába és adjo* nekik ok hont és ellátást, hogy a sernlegeS' ség megsértése elkeriiltessék. A legfőbb lJti' rancsnok abban állapodott meg a görög bamö);hul, hogy a görög csapatokat telF fegyverzettel és fölszereléssel, mint semtt gesekét Németországba viszik és ott el ják helyezni. Bukarestben véres tüntetés volt. Berlin, szeptember 14. A Nationalzeitung jelenti aa orosz hajtárról: Bukarestben1, a királyi park közelében tüntető csődület támadt, A tömeg meg akarta ostromolni a királyi palotát, amelyben a királyné tartózkodik. A katonák lőtték a tüntetőikre, akik közül sok meghalt. Take Jonescu Nagy-Romániája. Bern, szeptember 14. A londoni Daily Talegraph közli Take Jonescu nyilatkozatát, amelyben ez Romániának a világháborúban való beavatkozásának jelentőségét kiemeli és kijelenti, hogy Nagy-Romániát akarnak alkotni tizennégymillió lakossal. (Jönnek a Nagy-Rom ánián ak megalakítása első Sokban Európának áll érdekében, mivel Németország és a Kelet közé be kell ékelni egy erős államot. Orosz hivatalos megállapítás a román árulás történetéről. München, szeptember 14. A román kérdés előhistóriájára vonatkozóan a külügyminiszter organuma, a Ruszkoje Szlovo a következőket jelenti: Már 1914-ben a cár konstanzai látogatása után Bratianu eltá^0 lodutt a központi hatalmaktól. Mindjárt * háború kitörése után tanácskoztak Roiüa 'niának a háborúba való belépése időponti^ Tói, habár Romániának végleges belépj csak ez év julius utolsó napjain volt elérhet0' A szerződést a király és Bratianu a lég""' gyobb csendben aláírták, mire mindkettő elhagyták Bukarestet. Bratianu kötele^ 'magát, hogy két héttel a nagy offenzW 'megkezdése után megkezdi a háborút, "j, Oroszországtól Románia egy talpalattró' földet sem kapott. Ehez a hivatalosan megállapított téiiÉ hez az Abendzeitung a következőket köz-'1' Négy nappal a hivatalos hadüzenet előtt •pétervári hivatalos távirati ügynökség lezője Réniből jelentette, hogy megtörtént' hadüzenet. Ez az időelőtti jelentés, mely a összes román mozgósítási terveket hálónk •ü'jmtötte volna, a szolgálatkész Diaman^ tói szaV"™2*' jogosulatlanul adta rtj vább a 'külüg,',rtlisztériumb°! IWnibe. Egy BukaiC. ^ ködéssel sikerült azután efmte J jL /«' ram nappal a hivatalos hadüzenZ e. 'tegyék közzé Péteryárott az Ausztria és »- . gyaroirszág és Románia közötti háború r • töréslét. L