Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-14 / 214. szám

T-J 4 ÜÉIMÖYÁKOÉSMÖ Csütörtök, iáié. szeptember 14. (Tisza vitája Rakovszkyval.) Gróf Tisza István miniszterelnök: Ra­kovszky a külügyminisztertől majd meg fog­ja kapni a feleletet. Csodálja, hogy bizalmi szerepét igy akarja kihasználni és visszaél .avval, pedig ő volt az (a miniszterelnök), aki Rakovszkyt a külügyminiszter előtt bi­zalmi szerepre ajánlotta. Nem tartja az or­szág érdekében valónak, hogy egyesek a felmerült hibákban valósággal kéjelegnek. Rakovszky ugy látszik nem tudja, hogy nyilatkozata valóságos kutmérgezés. (He­lyeslés a jobb oldalon.) Rakovszky: A bizalmas tanácskozás semmi egyéb, mint ráfogás. Apponyi és Andrássy lőhetnek a tanúi, hogy Burián kb jelentette: semmit se mondhat nekik, — te­hát evvel igazán nem lehet visszaélni. A kut­mérgezés vádját visszautasítja; nem tűri, hogy a külügyminiszter az ő rovására va­lótlant állítson és azok követnek el kutmér­gezést, akik hazudnak. (Az interpellációk.) Hét órakor a képviselőház rátört az in­terpellációk tárgyalására. Ráth Endre a ka­tonatisztek házasságára vonatkozó rendel­kezések miatt interpellált, feleletet azonban nem kapott. Urmánczy Nándor elmondja, hogy a lembergi 30. gyalogezred egyik tisztje a salgótarjáni ipartestület épületéről levétette március 15-ikén a magyar zászlót. Április 11-ikén ugyanezt tette az ezred karmestere. Kiváncsi, mikor fogna'k ezek a tisztek ki­tüntetést 'kapni, mert az ipartestület meg­tette a feljelentést. Kérdi a miniszterelnököt, hajlandó-e intézkedni, hogy az uniformis megváltoztatása dacára is, a magyar hon­védség megkülönböztethető tegyen. Gróf Tisza István válaszában azt mond­ja, hogy a salgótarjáni esetről most hall először, de ha igaz, a tisztek eljárását el­/itéli. A 'hadsereg ruházatát egyszerűsítik, de a honvédség és a magyar, ezredek meg lesznek különböztetve. Bosnyák Géza interpellált ezután a pet­róleum ellátásra vonatkozólag. Báró Har­kányi János kereskedelmi miniszter válaszát a Ház tudomásul vette és ezzel az ülés fél­kilenckor véget ért. Megrágalmazott százados. (Saját tudósítónktól.) 'Egy szegedi árkász­száaado's ellen Kis Jánosné Liliom-utca 3. sz. alatt lakó maganzónő feljelentést tett a te­mesvári katonai parancsnokságnál. Azt ál­lította a századosról, aki a hetedik árkáisz­zászlóalj parancsnoka, hogy a katonákat rossz bánásmódban részesiti, igazságtalanul lecsukatja őket és kihallgatás nélkül oszto­gatja a szigorú büntetéseket. A feljelentés szóiszerint .a következő: Alulírott azon alázatos panasszal fordu­lok a tek. katonai parancsnoksághoz, misze­rint G. kapitány a 7. ISapeur Baan parancs­nok a, rossz bánásmódban részesiti katonáit, Panaszomat a következőkben indokolom: a) IV. Ivó 18-ról 19-re 4 betegállományban levő ember napostizedesi szolgálatot a ka­szárnyában telj esitették. A lábbadozó IV. hó 1-én lett áthelyezve a kaszárnyába, mert. a 28-as lábbadozó ideig­lenesen feloszlott, mivel a -csehek elmentek Szegedről, a ifent jelzett idő alatt Kis Johan kőmives és Fodor .József szabó kimaradtak, és 20-án a rendőrség adta át őket a század­nak. (Ebből kifolyólag a fenti 4 szolgálati em­bert 21-én, nagypénteken kihallgatásra ren­delték. A kapitány ur azonban meg sem hall­gatva őket, 10 napi szigorított egyest adott nekik. .Mivel a 4 beteg ember ártatlanul kap­ta a büntetést, kihallgatásra akartak jelent­kezni, de egy irodai őrmester nem irta fel őket, hanem közvetlenül említést tett a ka­pitány urnák, liogy a 4 ember ártatlanul lett megbüntetve. Ebből kifolyólag kihallgatásu­kat kérik. A kapitány ur nem hallgatta ki a 4 embert, hanem a két zimmerkomandánsokat és a két bűnöst. Ezek azután .bebizonyították azt, hogy a 4 ember ártatlan. A kapitány ur dacára annak, hogy ,a raporton kijelentette azt, hogy ártatlanul büntette meg őket, bün­tetésüket még sem engedi el. A 4 ember kö­zül egy a kórházban feleszik, egy Temesváron konstatirungon van, a , harmadik tífuszból visszamaradt betegsége folytán még a lábba­dozóba.n van és a 4-ik többé-kevésbbé egészsé­ges. b) Egy iNagy István nevü suszter hús­véti szabadságon volt otthon ,s visszatértekor vonata három órát késett ós e késedelemért 6 napi egyest kapott. S ugyanilyen eset szám­talan fordul elő. S én már nem győzöm hall­gatni férjem panaszait és ez késztetett arra, hogy panaszos levelemmel a tek. Parancs­noksághoz forduljak, liogy ez ügyben vizs­gálatot indítani kegyeskedjenek. iMaradok alázatos tisztelettel i Kis Jánosné. Minden külön értesítés helyett! Dr. Grosser Albert ugy a maga mint az alanti rokonok nevében szomo­rodott szívvel tudatja, hogy szeretett fivére GROSSER SAMU a Kiskunfélegyházi Egyesült Gőzmalmok igazgatója rövid szenvedés után folyó hó 13-án Szegeden jobblétre szenderült. Drága halottunk hült tetemeit folyó hó 14-én, csütörtökön d. u. 4 órakor kisérjük örök nyugalomra a szegedi zsidó temető Cinterméből. Szeged, 1916. szeptember 13. Nyugodjál békével! özv. Wolf Károlyné Grosser Róza, Gross Józsefné Grosser Franciska testvérei. Gross József sógora, dr. Grosser Aibertné Lőwy Laura sógornője. A temesvári katonai parancsnokság á feljelentést május 28-án áttette a szegedi állomásparancsnoksághoz azzal, hogy. a55 ügyet vizsgálja meg és az eredményről te­gyen. jelentést. Ugyancsak elrendelte a te- : mesvári katonai parancsnokság, liogy az ál­lomásparancsnokság utasitsa a századost, liogy a szegedi járásbíróságon Kis Jánosné ellen rágalmazás miatt feljelentést tegyen. 'Az utasitásnak megfelelően a százados ; dr. Vegman Ferenc ügyvéd utján a követ- . kező feljelentést tette: Tekintetes kir. Járásbíróság! Kiss Jánosné sz. Tamás Etel szegedi la- i kosnő (lakik: Szeged, Liliom-utca 3. sz. a.) | felettes katonai parancsnokságomOioz az A) alatt itt eredetiben csatolt lejelentést tette, a mely feljelentésben rólam több oly dolog el- J követését, állítja, mely állitások, miután a megejtett rizsgátat alapján annak valótlan­sága kiderült, rágalmazást képeznek. Felettes katonai hatóságom a B) a. uta- : sitással ezt. az A) a. feljelentést azzal adta ki, hogy nevezett nő ellen rágalmazás miatt el­járjak. Amidőn tehát nevezett nő ellen rágalma­zás miatt fel jelen lésemet ezennel megteszem, C) a. vallott ügyvédem által esedezem: Méltóztassék jelen feljelentésem tárgya-' lására nevezett Kiss Jánosné sz. Tamás Etel szegedi lakosnőt megidézni és az eljárás be-J fejezte után őt, az ellenem elkövetett rágal­mazásban bűnösnek kimondani, őt megbün­tetni és őt a bűnügyi költségre, valamint a képviseleti ügyvédi kölsógek viselésére kö­telezni. Tisztelettel: G. 0. cs. és kir. árkász-százados. A százados ellen lefolytatott vizsgálat során megállapítást nyert, liogy Kis Jánosné a valóságnak meg nem felelő feljelentést tett a százados ellen. A járásbíróság a tárgyalást a jövő hónap elejére tűzte ki. •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••tt A fölszabadító Románia. (Saját tudósítónktól.) Kádas György, a vakok szegedi intézetének tanára a 'követ­kező, Romániában szerzett megfigyeléseit volt szives rendelkezésünkre bocsátani: Románia földje túlnyomóan alföldi jel­legű és igen termékeny. Annyira, hogy Ro­mánia gabonakivitele az ország fő jövedelmi forrása, jóllehet a földművelést a legkezdet­legesebb módon művelik. Enne'k jellemzé­séiül elég felemlíteni annyit, hogy a romá­nok a trágya közgazdasági jelentőségét annyira sem értékelik, hogy vele földjük termékenységét fokoznák. Nekik a trágya csak alkalmatlan teher, melyet a falu vagy város végére nagy halmiokban hordanak össze és aztán fölgyújtják. Csekély égő* képességénél fogva aztán hónapokig ott füs­tölögnek ezek a trágyadombok nehéz füst­jükkel megfertőztetve a levegőt. Csak néhány évtized óta fogott hozzá Románia iparának tervszerű fejlesztéséhez. A legszükségesebb ipari, cikkeket egyrészt házi iparuk utján állították elő, másrészt főleg Ausztria-Magyarországból és Német­országból importálták. A nyollcvanas évekkel kezdődik a to­rnán ipar igazi fejlődése. Ez az iparfejlesz* tés célszerű tervszerűséggel vette 'kezdetét­Igen kedvező kilátások mellett idegen, főleí magyar és német ipar ásókat csábitattak at országba azzal a célzattal, hogy ezen be­vándorolt iparosok néhány évtized alatt 3 románság fiaiból megfelelő román iparos­nemzedéket neveljenek. A magyar Alföld, de különösen Erdély (Csik-, Háromszék- és Brassó-megyék) iP3" rosai ezrével vándoroltak ki a magyar, szé"

Next

/
Thumbnails
Contents