Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-14 / 214. szám

1 DÉLMAGYARÖRSZÁG Csütörtök, 1916, szeptember 14. A közvélemény. és az ország közvéleményét megnyugtathatnák, de amikről most épen az ország érdekében nem szabad szólni. Bármilyen sajnálatosak és fájdalmasak azok az események, amelyek Románia hadüzenetével Erdélyben bekövetkeztek, nyugodtan kell 'bevárnunk azt az időt, amidőn fordulni fog a kocka és a bitorolt hazai, földről elüzzük a rabló szándékú ellenséget. Ha a nagy tettek elkövetkeznek, a közvélemény is bizonyára másképen fogja megítélni a történteket. effbhaa.avtttisaim aa.acsncs. Repülőink sikeres támadásai olasz katonai telepek ellen. A román hadüzenet után bekövetkezett események a közvéleményt lázas izgalomba 'hozták. Ennek az izgalomnak, amely a parlamentben, a sajtóban és a lakosság körében a iháboru folyamán eddig szokatlan hevességgel jut kifejezésre, az a kútforrása, 'hogy a románok orvtámadása és Erdély egyes részeinek kiürítése fájdalmas meglepetésként Ihatott a közvéleményre, amely bizott abban, hogy Erdély védelmére kellő időben felkészültünk. A közvélemény nehezen tud megnyugodni abban, hogy a románok — bár ideiglenesen is — megszállva tartsanak magyar területeket és a veszélyeztetett helyekről menekültek sorsa növelte ezt az elkeseredést. Mind szélesebb körben hangzik fel a gyanú, hogy a felelős tényezők nem voltak a szükséges módon informálva Románia ellenséges készülődéseiről, vagy, ha igen, mulasztásokat követtek el az óvóintézkedésekben. A támadások éle természetesen báró Burián István külügyminiszter ellen irányul, aki a közhangulat szerint a romániai helyzetet tévesen itélte meg, amiben viszont sokak szemében bukaresti követünk a hibás. Nem kímélik meg a vádaskodások gróf Tisza István miniszterelnököt sem. aki a magyar parlamentben felelős a történtekért. A pillanatnyi helyzet, amely Románia hadüzenete után előállott, a közvélemény előtt igazolni látszik ezeknek a támadásoknak és bizalmatlanságoknak jogosságát. Az ellenzék a parlamentben nap-nap után és fokozódó türelmetlenséggel vitatja meg az eseményeket és akciót indított a külügyminiszter ellen, akit állítólag súlyos diplomáciai hibák elkövetése terhel. Vannak, akik odáig mennek, hogy a miniszterelnök is afogy ja el helyét, bár alig hisztik, hogy ezt bárki is komolyan akarná, aki az ország érdekét nem pártszempontokból itéli meg. Az ellenzék egy része sürgeti a delegációk összehívását, lAipponyi a parlament szine előtt való megjelenésre kívánja kötelezni a külügyminisztert. Az ellenzéknek az az intenciója, hogy a külügyminisztert a tör. téntekért feleletre vonhassa. A külügyminiszter a támadásokkal szemben eddig nem védekezett, ami a közvéleményben Lábra kapott bizalmatlanságot táplálta. Most aztán a Budapesti Hirlap szerdai számában vezető helyen alkalmunk volt tudomást sze. rezni a külügyminiszter nyilatkozatáról, a melyben kijelenti, hogy a körülmények ismeretében az ő helyében senki sem tehetett volna másként, mulasztások diplomáciánk részéről nemi történtek. Ezt az állítását konkrét adatokkal is támogatja, amelyek szerint ő előzetesen tudott a romániai, eseményekről, amelyékről értesítette a .hadvezetőséget is. Mindezek azt látszanak bizonyítani, hogy a külügyminiszter részéről valóban nem; történtek hibák. Egyébként — mondja tovább Burián —ő maga is szeretné, ha az illetékes tényezők előtt a delegációban hivatalos közléseket tehetne, amelyek eljárását igazolnák. Amig erre mód kínálkozik, arra kéri a közvéleményt, hogy Ítéletét függessze föl és tartsa meg objektivitását. . IA képviselőház szerdai ülésén gróf Andrássy foglalkozik a külügyminiszter nyilatkozatával, amellyel a kérdést nem látja tisztázottnak. Gróf Tisza István miniszterelnök felszólalásában ismét védelmébe vette a külügyminisztert és kérte az ellenzéket, hogy a külpolitikai ügyek megvitatásában legyen tekintettel az ellenséges külföldre, ahol az ellenzék kritikáját hamis sziliekkel és túlozva közlik. A miniszterelnök beszédének is az az ólhaj adta meg a karakterét, hogy az ellenzék bizalommal várja meg 'az események további alakulását és parlamenti agitációjában számoljon azzal, hogy az adott helyzetben sok oly fontos dologról hallgatni kell, ami'k az ellenzéket BUDAPEST, szeptember 13. (Közli a mi nászt enehiöki sajtóosztály.) A 12-ikéröl 13-ikára virradó éjjel egy tengeri repülörajnnk számos bombát dobott a cervignanoi vasúti ipartelepekre és katonai építményekre. Két nagyobb tűzvészt és az egyik katonai építményben egy heves robbanást idéztek elő és a vasúti telepekben számos telitalálatot értek el. Egy másik tengeri repülőrajunk ugyanaz éjjel megtámadta a velencei hadikikötőt. A legnagyobb bombák telitalálatalt figyel' tűk meg az arzenálban, a gáztartályok melletti dokkokban, az erődben és a ohioggia ' hajógyárban. Chioggiában több helyen tib támadt. Mindkét tengeri repüiörajunk a leghevesebb lövctés dacára is sértetlenül tért vissza. HAJÓHADPARANCSNOKSÁG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.! Nehéz harcok a Sommenál. BERLIN, szeptember 13. A foagy főhaidiszálás jeleníti: Rupprecht bajor trónörökös vezér tábornagy arcvonala: A Somaiétól északra a harc újból fellángolt. Combles és a Somme között csapataink nehéz harcot vívnak. A franciák benyomultak Botichavesnes-be. A tüzérségi harcok a folyó mindkét oldalán nagy hevességgel toTíizérségi tüz az Isonzofronton. BUDAPEST, szeptember 13. (Közli a miniszteréin,ki sajtóosztály.) Az Isonzóharcvonalon az ellenséges tüzérségi tüz tart. Az Etsch és az Astach-völgy között meglehetős nyugalom állt be. HOFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Csatározások a Vojusánál BUDAPEST, szeptember 13. (Közli a miniszterelnöki Sajtóosztály.) Délkeleti harc tér: A Vojusánál időnkint élénk csatározások. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A Balkánon fordnl a kocka. iBerlin, szeptember 13. A berlini újságok nagy megelégedéssel szólnak Szilisztria elestéről. Valamennyi lap megegyezik abban, hogy nagy lépés történt előre. Ellenségeink Konstantinápoly elfoglalását és Bulgáriának a központi hatalmaktól való élszakitását tervezték. E tervet bizonyára az ellenség is megsemmisültnek látja és a párisi nagy haditanács alighanem az nj helyzettel foglalkozott. Ebből an ézőpontból magyarázható meg a francia sajtónak Sarrail ellen mló támadása, aki nem lehet mentő a nagy veszedelemben. Sarrail rosszul ellátott, mocsárláz által megtizedelt. seregével nagyon rossz helyzetben van és döntően aligha avatkozhatik bele a háborúba. Ezzel szemben bizonyos két dolog. Az egyik az, lmgy az egyesült német—bolgár csapatok győzelmi tudatukban folytatni fogják diadulutjukat, a másik az, liogy a román seregek aligha fognak tovább vonulni nyugat felé, ha más román seregek keleten és délen veszedelmes helyzetbe jutnak. váfob folynak. A német trónörökös arcvonala: A Maasíól jobbra a Thiaumont-s/.akasz és a Souvllle-szaikaszokban meghiúsítottunk franci" támadásokat. LUDENDORFF, első föszállásmester (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) „Szegény románok!" Stockholm, szeptember 18. Szilisztria el' estének a jelentősége mély benyomást tett a •svéd sajtóra. A Svenska Dagbladet még í»'" előtt e vár eleste tudomására jutott vo!na> ezen eshetőség lehető következményei vei foglalkozott. Ez a cikk a,zután igy végződik: — Ép most érkezett meg a jelentés liszt ria elestéről. „Szegény románok!" A Stcokholms Dagblad ezeket irja: — Ez az nj esemény alkalmas arra, hog>' ép oly feltűnést keltsen, mint Tutrakan kap1' tuláeiója. Szilmztriának még különös történelmi hangzású a neve és a bolgárok kiib'' nösképen vágyódtak ennék az elfoglalásán*' mivel 19>13lban a szomszéddal szemben folt" tátott román zsaroló politikának ez volt a? első áldozata. Elképzelhető, micsoda őrön1' ujjongiást válthatott ki Szóifiában annak " bire, hogy e város fölött ismét bolgár lobog" leng. Katonai szempontból ez az esemény az jelenti, hogy Romániára nézve megnövekedtek azok a nehézségek, amelyekkel a Bukarest és a Dobrudzsában előnyomuló orosz segédcsapatok közti összeköttetés fentartá^1 ; jár, A megerősített Bukarest. Lugéno, szeptember 13. A milanói lap0*1: jelentik, liogy a román kormány megerősíted helynek nyilvánította Bukarestet. Ez intézkedés következtében azonnal el kell távoli M a városból minden külföldit és a meg üfif1 telepedett lakosság jó részét is. Az antant csalódása a román hadseregben. Hága, szeptember 18. Az antant sajtó )c' leütéséiből kitetszik a csalódás a román ha1 seregben. Igy például jelentik, hogy siu'íte szükség -volt a román hadsereget repülőé taggal kiegészíteni, a repülőszolgálatot w"^ szervezni. Több francia repülő, aki edd'orosz szolgálatban állott, most Bukarestig és Konstanzában szervezi a repülő-szol!)"'' tot. , • '"fi