Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-12 / 212. szám

6 DÉLMAGYAKQBSZÁG Vasárnap, 1916. szeptember 17. abban volt, hogy a mi csatázó,ink lövései könnyen védhetők voltak, pedig leadtak legalább 15—18 lövést. Ez a vereség okulásul fog szolgálni a 'csapatnák a fraining további módjára nézve. Mindnyájunk (megelégedésére és örömére szolgálhat a szabadkai közönség váratlan nagy érdeklődése, a imieink iránt tanúsított elismerő magatartása, a SzSE. szíves vendéglátása és a mérkőzés 300 koronát kitevő tiszta jövedelme erdélyi véreink javára. — Pártatlanul bíráskodott Kocsmár. A szegedi cigányzenekarok az erdélyi menekülteknek. (Saját tudósítónktól.) A háború harmadik esztendejében érdekes megfigyelésekre ad alkalmat a cigányzenekarok helyzete is. ük már időtlen idők óta k'onzorcionális alapon szervezkedtek, e tekintetben tehát a cigányzenekarokat a háború nem érte készületlenül. A háborús előkészületek izzó hangulatában. n nemzeti lelkesedés fellobbanásának első hevében jó soruk volt a cigányzenekaroknak és a mámoros mulatozások után osztalék jutott a banda tagijainak. Akkor még az járta, hogy a fegyveres szolgálatra behivottak, bevonulásuk előtt nagy murit csaptak, — talán utoljára. A háború későbbi időszakában a cigányzenekarok sorsa egyre rosszabbra fordult, lőtt a három órai, majd az egy órai záróra, következtek az ujabb és ujabb sorozások, a bevonulási parancs a bandának mind több tagját szólította el, egyre több árva hegedű sirt a gazdája után és lett sok nyűtt vonóból bot. i A régi kitűnő szegedi cigányprímások, a bandák fejei közöttünk maradtak, a büszke tartású Erdélyi Tóni és a méltóságos Urbán Lajos reprezentálják a szegedi cigányzenekarok elismert jó hirét, de a bandák tagjai K0RZ0-M0ZI között ismeretlen fejek tűnnek fel. A legelső cigányzenekaroba is harmadrendű erőket kell besorozni, csak a régi prímások és egy-egy öregebb cimbalmos és nagybőgős tartják a nivót, amelyre a szegedi cigányok mindég büszkék voltak. A háborús drágaság folytán, amely az uri társadalmat sújtja leginkább, az a sajátságos helyzet állott elő, hogy az elsőrendű helyeken muzsikáló zenekarok kevesebbet keresnek, mint másutt működő társaik. Azelőtt nagy előléptetésszámba ment valamelyik első zenekarba bejutni, most a cigányok nem nagyon vágyakoznak erre az előléptetésre, -mert á harmadrendű zenekaroknál aránylag jobb dolguk van. A cigányzenekarok — mit tehetnek egyebet — beletörődnek sorsukba és ha nem jut többre, beérik kevesebbel. Elismerni való, hogy ebből a kevésből is juttatni akarnak valamit az erdélyi menekülteknek, mert ugy tudjuk, hogy a közelebbi napokban egy estének a jövedelmét erre a célra ajánlják föl a szegedi cigányzenekarok. Ezen az estén mindenki gavallérosan fogadja a tányérozót, hogy a szegedi cigányok jótékony adománya méltó legyen ahoz a nemes célhoz, amelyre annak az estének becsületes keresményét szánják. Igazgató: 11"85' 11 vass sándor. ii "-85telefon ••• megnyitó előadás szombaton, szeptember 16-án bemutatásra kerül A bilincs. Egg ember tragédiája 6 felvonásban. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Csak számozott helyek. Helyárak: Páholy P60, zsölye 120, 1. hely 1 korona, 11. hely 80 fillér 111. hely 50 fillér. legyek előre válthatók a ^ pénztárnál. Az erdélyi hegyvidék csökkenti a románok támadó kedvét. Berlin, szeptember bl. A Lolaalanzeiger harctéri tudósítója jelenti lapjának az, erdélyi harctérről: MÍG; a tulaj donképen i erdélyi harctéren a hadihelyzet továbbra is változatlannak mondható, lassankint nyilvánvalóvá lesz, hogy bár Erdély területe Oláhország részéről, alkalmas volt ugyan a háború hatásós megindítására, a jelentékenyebb katonai vállalkozásokat a harcterület szárnyai é* oldalain kell keresztülvinni. Az oláhok túlerővel árasztják el ugyan 'Erdélyt, előrehaladásuk azonban csak igen lassú. Az erdélyi zordon hegyvidék nagyon csökkenti a hadsereg támadó kedvét, Ellenfelünk bizonyára ismerte Erdély eme viszonyait. Erről tanúskodik az orosz-oláh támadás bevezetése is, amely nem annyira az erdélyi hegyvidék frontális áttörését célozta, mint inkább az egész keletmagyarországi határtervlet áikarolását, az Erdős-Kárpátokon keresztül Máramaros ellen és a bánáti begyéken keresztül a Bánát ellen egyidejűleg intézett támadásokkal. Hadvezetőségmik. azonban nem engedte magát tévútra vezetni és ellentállott annak a kísértésnek, hogy a rendelkezésre álló csapatokat frontálisan vesse harcba az oláhokkal. inkább feláldozott értékes területeiket, de megőrizte a zászlóaljak erejét, a nagy távolságok ellenére is, kellő időben, hatásos ellenintézkedéseket tett és ily módon megóvta iaz átkaro1 ásnak és benyomásnak leginkább kitett két legszélső szárnyat. Az oroszoknak- és oláhoknak már együttműködésük első napjaiban jelentkezett túlereje "folytán nehéz volt a nagyarányú főfrontszakasz minden helyén hatásos ellenállást kifejteni. Tgy történt, hogy az oroszok tömegtáiinadásaiknál, amelyeket Volliiiriától kezdve egész a besszarábiai határig indítottak, a legtöbb helyen ugyan súlyosan és eredmény nélkül elvérzettek, ámde a Dnyeszternél és az Erdős-Kárpátokban mégis kis, helyi jelentőségű sikereket értek el. Az oláhok ama kísérleté," liogy a Bánát ellen előrenyomuljanak, teljesen sikertelen maradt. (Most, hogy az oláhok beavatkozása folytán felidézett időleges válság elmúlt, épen a hatásos ellenitézkedések következtében, az ellenségnek nem fog sikerülni a központi hataltnak nagy koncepcióját jelentékenyen megingatni. A szövetségesek fokozatosan, de erőteljesen lépnek előtérbe, eddigi tartózdokó viselkedésükből. Hervé a Duna alsó szakaszánál jósolja a döntést. Basel, szeptember ilil. iHervé azt írja, liogy a szövetséges bolgár-német haderők romániai sikerei nagy figyelmet érdemelnek, mert két; ségtelenül nagy befolyással lehetnek a keleti és balkáni harctér további fejleményeire. Ezért az antant hadvezetőségeinek azt tanácsolja, hogy az összes angol, orosz és olasz tartalékokat összpontosítsák a román Duna alsd szakaszán, amely könnyen a döntő ütközet színtere lehet. (Ha nuár Románia sorstársunkká .szegődött, — irja .Hervé — támogassuk uj szövetségesünket megfelelő haderővel, mert különben megismétlődhetnek a dunájeei szomorúan emlékezetes események. Francia hivatalos jelentós. Genf, szeptember 11. A legutóbbi francia hivatalos jelentés közli: A németek a Sommetól délre az elmúlt éjszaka több erős támadást kíséreltek meg a Bellois au Chanter és Barleux közti fronton. Ezekben a támadásokban égő folyadékokkal operáltak. Kezdetben volt is sikerük, néhány franeia árokban megvetették a lábukat. de erőteljes támadásokkal ismét. visszavetettük őket. A Maastól nyugatra fényesen keresztülvitt támadás után Fleurynél uiabb 100 foglyot ejtettünk. Keleti hadsereg: Időnkint váltakozó tüzérségi tűz a front egyes szakaszain. Vetraniktól nyugatra eső vidéken a bolgárok több árkot kiürítettek, amelyekben gépfegyvereket hagytak. Angol hivatalos jelentés Rotterdam, szeptember 11. Az (angol hivatalos jelentés közli: Minden nyert teriiletet megtartottunk, sőt gyarapítottuk területünket. Posiérestől északkeletre az ellenséges támadásokat visszavertük. Az elmúlt hét harcainak az az eredménye, hogy 6000 yardnyi fronton 300—3000 yarddal előrejutottunk. Felelős szerkeszitő: Pásztor József. Kiadótulajdonos: Várnay L. f)é!magyarorsz᧠tfáfízefém ára Szegeden: egy évre . . . 24.— kor. félévre ... 12.- „ negyedévre . . 6.— „ egy hónapra, . 2.— » Vidéken: egy évre . . . 28.— kor. félévre . . *4.- „ negyedévre . . 7.— „