Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-10 / 211. szám

Vasárnap, 1918. szeptember 10. DMMKÜYA&jSBZÁMt gyakorolhassa ,a jót kiki. Felülfizetéseket elfogad és hirlapilag nyugtáz a pénztár. Az első operett-újdonság. A szinházi iroda jelenti: A szezon első operett-újdonsága szombaton egy pompás magyar operett lesz: Sztojanovits Jenő, a kiváló karnagy és zeneszerző legújabb müve, a Karikagyűrű. A Peking ,Rózsája kitűnő szerzőjének, akitől az idén az Opera is műsorába vett egy újdonságot, reklámra, nincs szüksége, az bizonyos, hogy a zene szép és komoly s az átlagos nivón felül emelkedő művészi muzsika. Akik a. zenében ezt keresik, nála bizton megtalálják. Modern, de nem üres és soha nem útszéli, A szöveget két jóhirix magyar irásmüvész: Uray Dezső és Zsoldos László Írták. Az operett főszerepeit Béry, Viola, Sugár, Rogoz, Solymossy, Matány, Cserényi, Harsányi, XJngvári, Ihász játszák. Jegyeket a premierre árusit a pénztár. Bérlethirdetés. Az idén a szinházi bérlet 210 előadás lesz. Bérelni lehet 1. minden előadó sra, 2. 105 előadásra (páros vagy páratlan és 3. 70 előadásra (egyharmad, kétharmad vagy háromlharmad). Bérelni csak a bérletidény elejétől annak végéig lehet. A bérlet 1916. szeptember 20-án kezdődik. Béreiül lehet szeptember 10-től 20-áig a szinház nappali pénztáránál 10 órától 12-ig Szabó Károly titkárnál. A bérlet-árak a tavalyiak maradtak. rázdát szántott a homlokomon. Ne vádoljon, korholó szóval ne bántsa meg legtisztább érzésemet. Én bár más mellett élek, de a magáé az életem, ez a szomorú, bánatos élet. Álmatlan, egyedül való éjszakáimon sirom el (boldogtalanságom könnyeit és a maga képét látom magam előtt, ka lázban vergődöm nyugvó helyemen. Vannálk nők, akik az Isten oltára előtt talán nem tudnak hazudni, ón soha sem tudok. Mindig mondtam, ipost is hangoztatom, csak magát szeretem. Soha mást, sem ezelőtt, sem ezután. (Emlékszik: egyszer azt irtani, sosem felejtem.) De a magáé npm lelietek. Köt ahála.iEz az érzés él még bennem, a maga iránt érzett szerelmen kívül. Nemcsak a kettőnk életét teszem szomorúvá, de egy harmadikét is, aki ha csókol, csókja után nem talál párjára. Irtózom magamtól és Itt megszakad az irás. Nincs valami kellemetlenebb, mint egy be nem fejebett mondat. Vájjon mi következhetett volna az és után? Rejtély marad ez is, mint az élet sol> epizódja. Aki ezeket a leveleket elvesztette, annak készséggel visszaszolgáltatja: Jób. HÍREK oooo Két levelet találtam a liéten a szinház előcsarnokában. Az egyik levél irott és már a címzetthez juthatott. a másik csak fogalmazvány, ironnal irott és befejezetlen. Két szerető szív tragédiája csendül ki a bánatos sorokból. Hogy kié a nagyobb bánat? nem lehet megállapítani a levélből, sem a fogalmazványból. Csak arra leshet következtetni, hogy az élet eme apró tragédiájának lehet egy harmadik szereplője is. íme, az irott levél: Kedves Márta, búcsúzom. És búcsúzom mindattól, ami élet. A vágyaiktól, az álmok tényétől, költészetétől, elmúlt ifjúságomtól, annak leggrandiózusabb dalától, aminek elhaló akkordja itt reszket a szivemben. Nincs már kívánságom, sem akaratom. Minden a múlté és a jelentől initsem várva, félem a jövendőt. Érzőm: koldusa lettem az érzéseimnek. Egyedül állok, mint az Ibsen embere. És járni ifogom a magános emberek örömök nélküli útját. És jártamban-kelteimlben lia. szivemet megszállja a jóság, Magára gondolok, aki alamizsnánál többet juttatott nekem a jóságából. És lia valamikor, valahol még szépségre bukkanok, Magára emlékezem, aki a legnagyobb szépség volt az életemben. Köszönöm a jóságát és azokat a szépségeket, amikhez hozzájuttatott ós köszönöm a bánatot is, amibe megszaggatott lélekkel beletemetkezem. És nem keresztezem az útját, amelyen garmadával nyíljanak az örömök, a boldogság pompázó virágai. Isten áldja IMárta! Érzésben mindig a Magáé marad: Gábor. A . válasznak készült fogalmazvány a következőket tartalmazza: Kedves Gábor, maga búcsúzik. Én nem búcsúzom, csak eltávozom, észrevétlenül. Híremet sem hallja és nem látja könnyeimet, amelyektől párnáim megnedvesülnek. És folytatni fogom azt a néma, hangtalan, a lekötöttségből eredő életet, ami idő előtt ba— Bécsi verziók a külügyminiszter változásról. Bécsből jelentik telefonon: Itt igaztalannak tartják a magyar ellenzék vádjait báró Burián István külügyminiszter ellen. íBuriáni távozásáról alig lehet szó, mert a támadásoknak nincsen jogos alapjuk. Tisza se látja szükségét, hogy uj ember kerüljön a külügyek élére, ragaszkodik Burián személyéhez és azonosítja magát vele. Burián a legteljesebb mértékben vállalja a felelősséget. Osztrák politikai körökben Körber /volt miniszterelnököt emlegetik, mint külügyminiszter-jelöltet. Az osztrákok csodálkoznak afölött, hogy az esetleges külügyminiszter-változás esetén a magyarok ismét magyar jelöltet emlegetnek. Szó yan még gróf Forgács János külügyminiszteri osztályfőnök és gróf Szécsen Miklós, a volt /párisi nagykövet jelöltségéről. — Közös minisztertanács Bécsben. Bécsből telefonálja tudósítónk: Báró Burián István külügyminiszter elnöklésével közös minisztertanács yolt, amelyen a magyar kormány Bíécsben időző tagjai és az osztrák kormány csaknem összes tagja vett részt. — Erzsébet Szeptember 10-ikén van gyászos évfordulója annak, hogy Erzsébet királyné, a magyar nemzetnek leghivebb patrónája, gyilkos merénylet áldozata lett. A királyné nemes szivét, amely miérettünk dobogott, velünk érzett, gonosz tőr járta át. A fájdalmas évfordulón gyászba borul a lelkünk és kegyelettel adózunk a nagy királyné emlékezetének. A megpróbáltatások napjaiban mélyebben érezzük, hogy Erzsébet királyné halála mily súlyos veszteség volt a magyar nemzetre. Most hiába várjuk az ő vigasztaló, bátoritó szavát, amellyel életében annyiszor enyhítette a magyar nemzet szenvedéseit. — A román hadüzenet olasz frontunkon. Sch. P. szegedi tartalékos zászlós augusztus | 30-án itt lakó nővérének levelet küldött, a | melyben a többek közt igy ir: — Szombatig a taljánokat boldogítom a szomszédságommai, tudniillik állásban vagyok. A bitang talján kidugott ma egy táblát az állása elé, amelyben bejelenti, hogy Románia megüzente nekünk a háborút. Nem késett sokáig a mi válaszunk sem, amely hangzott a következőképpen: — Megverünk benneteket Romániával együtt! — Tisza a királynál. Bécsből jelentik: Gróf Tisza István miniszterelnök szombaton reggel, dr. Teleszky János pénzügyminiszter, báró Harkányi János kereskedelmi miniszter és báró Ghiüány Imre földművelési miniszter; pénteken! este) Ide érkezett. Gróf Tisza István a délelőtt folyamán Schönbrunnba hajtatott, ahol a király hosszabb magánkihallgatáson fogadta. A miniszterelnök kihallgatása után hosszasan tárgyalt báró Burián István külügyminiszterrel. — Megsebesült a főispán fia. Cicatricis Lajos honvédtüzér, — dr. Cicatricis Lajos főispán fia — az északi harctéren megsebesült. A sebesültet Budapestre szállították, ahová a főispán elutazott, hogy fiát meglátogathassa. — A Vöröskereszt kórházának záróünnepélye. Két évi áldásos működés után, Ünnepélyesen fejezte be a Vörös Kereszt hadikórháza működését. Délelőtt 10 órakor szent mise volt a honvéd zenekar kíséretével. Az ünnepélyen az állományparancsnokságot Kádár József ezredes és Riedl Ernő őrnagy képviselték, kiknek vezetése alatt minden póttesttől két-két tiszt jelent meg. A mise végeztével felhangzó Himnusz után Somogyi Szilveszter polgármester lépett az emelvényre, aki tartalmas beszédben méltatta a Vörös Kereszt és Nónay Dezsőné érdemeit. Hálás köszönetet mondott azoknak a hölgyeknek akik az ápolás munkáját végezték. Majd egy sebesült, Szilágyi Miklós mondott ugy a gondos vezetőinek mint az ápológárdának szép beszédben hálás köszönetet Ezután Nónay Dezsőné számolt be a kórház statisztikai adatokban páratlanul álló működéséről. Az ünnepség végeztével az összes sebesültek ajándékban részesültek. — A török külügyminiszter gazdasági tárgyalása Berlinben, A Vossische Zeitung jelentése szerint Halit bég török külügyminiszter főként gazdasági kérdések miatt utazott Berlinbe. Resid bég, a török kormány külön megbízottja kereskedelmi szerződésekről való tárgyalás végett már hónapok óta itt van és most maga a miniszter jött el, liogy a tárgyalást befejezze. — A király ajándéka. Benyák István zombori lakosnak hét fia küzd a harctéren. A zombori iparos dr. Purgly Sándor főispán utján azzal a kérelemmel fordult a királyhoz, hogy az egyik fiát engedje haza. Á király nevében most a kabinetiroda értesítette Benyák Istvánt, hogy a király magánimmm i M Régi és törmelék SraHfjéPf kU§*ZtlS áf likat fizet az Általános forgalmi részvénytársaság a következő beváltó helyeken : Arany Károly cég Fischer Testvérek cég Kelemen-utca 11. „Kék csillaggal" szemben Kárász-utca 2. Serényi János cég előbb Plósz Alajos Fischer Testvérek cég Klauzál-tér. „Várnay "-val szemben Kárász-utca 10. XA W8í Si!'