Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-08 / 210. szám

4 iü&i ÖÉLMÖYARGÉSMÖ Péntek, 1916. szeptember K Elrendelték a statáriumot. (Saját tudósítónktól.) Dr. Somogyi Szil­veszter polgármestre , csütörtökön hirdet­ményt bocsátott ki, amelyben értesiti a vá­ros lakosságát, ihogy a temesvári katonai parancsnokság területére a hadseregfőpa­rancsnokság a statáriumot elrendelte. A hir­detmény egész terjedelmében a következő: Értesítem a város lakosságát, hogy a cs. és kir. hadsereg/főparancsnokság a cs. és kir. temesvári katonai parancsnokság egész területére a rögtönbiráskodást az összes, a katonai büntető bíráskodás alá tartozó egyé­nekkel szemben kihirdette. iRögtönbirásfcodási eljárásnak van he­lye, tekintet 'nélkül arra, Ihogy a hadrakelt sereg területének mely vidékén, fekszik a tett- és ítélkezés helye: Az összes tényleges katonai egyének és az összes a katonai büntető bíráskodás ahi helyezés tekintetében a tényleges katonai egyénekkel egyenrangú polgári egyének ellen: 1. A jogosulatlan toborzás büntette miatt. 2. Az esküvel /fogadott katonai szolgá­lati kötelesség megszegésére való csábítás, vagy segélynyújtás és a szökevények szá­mára nyújtott segély büntette miatt. 3. A kémkedés büntette és az állam hadiereje el­len irányuló más cselekmények miatt. 4. A felségárulás büntette miatt. 6. A felségsértés büntette miatt. 6. A közcsendháboritás bün­tette miatt. 7. ;A lázongás büntette miatt. 8. A vasutaknak, vagy az azokhoz tartozó építményeknek, szállítási és más eszközök­nek, gépeknek, vagy azok üzemére szolgáló egyéb tárgyaknak gonoszságból való ron­gálása által elkövetett nyilvános erőszakos­kodás büntette miatt. 9. A gonosz cselekmé­nyek, vagy mulasztások által a vasutakon klülönöseni veszélyes) körülmények* közíott elköv<|teít 'nyilvánost 1 erőszakoskodás Ibiin­tette miatt, 10, Az állami távíró gonoszság­ból valój rongálása, vagy jháiboritásai által elkövetett nyilvános erőszakoskodás büntet­te miatt. 11. 'A k. b. t. 362. 4-a szerinti nyil­vános erőszakoskodás miatt az egyéb, a 8. Vban fel nem sorolt esetekben, 'ha ezen bün­tetendő cselekmények katonai, vagy hon­védségi jkimcstár tulajdonát kéjpeaö, vagy azok kezelésében, vagy üzemében levő ja­vakon lövettetnek el, vagy 'ha tekintet nél­kiil ezen körülményre, az egy vagy több iz­beni cselekmény folytán az okozott kár az ezer koronát meghaladja. 12. A gyilkosság, emberölés, gyújtogatás és rablás büntette miatt. 13. A lopás és sikkasztás büntette miatt, ha az egy, vagy több lopásból vagy sikkasztásból származó összeg az ezer ko­ronát meghalad/ja; a sikkasztás és csalás büntette miatt, iha az egy, vagy több sik­kasztásból, illetve csalásból származó ösz­szeg a kétezer koronát meghaladja. 14. Az őrszolgálati kötelességsértés 'büntette miatt, ha az őr kötelezettségsértéséből a hadmive­letre, a harctéren álló csapatok biztonságá­ra, vagy az állami vagyonra nézve nagy kár származott, vagy az eset körülményeihez képest származhatott volna. fí) Rögtönbiráskodásnak van 'helye még: 1(5. A fegyelem megsértése, elkövetve minden, a felebbvalóval szemben való erő­szakos ellenszegüléssel, vagy személye ellen elköve­tni nyttló tettleges bántalmazás által tett líüggelemsértés büntette miat. 16. A zen­dülés bűntettének minden büntető esete miatt. 17. Lázadás büntette miatt. 18. Szökés bün­tette miatt, azonban az önként jelentkező szökevény rögtönitélő bíróságilag nem kezel­hető, 'ha csak nem érdemelte ki más, a szö­kés mellett elkövetett bűntettel a rögtönbirás. kodási eljárást. 19. A más egyének szökésé­ben való bünrészesség büntette miatt. 20. A szökésben) 1 szövetkezés alakításával és a szökésre szövetkezésben való részvétel bün­tette miatt. 21. A gyávaság bűntettének min­den büntető esete miatt. 22. Fegyelem és rend háboritásának büntette miatt: a) ha valaki az ellenséggel való ütközet alatt az előnyomulás, hátrálás, vagy valamely erő­dített helynek, vagy tábornak rohammal való bevétele, vagy hajó elfoglalása közben, mi­előtt erre engedély adatnék, vagy épen ki­bocsájtott tilalom dacára zsákmányolásra indul; b) ha valaki Védképtelen, megsebe­sült, vagy betegen ifekvő ellenséget kivetkőz­tet, vagy bántalmaz; c) ha valaki a legény­ség közül csapatját, vagy menetoszlopát, vagy azon) különítményt, amellyel elkülde­tett, nem ugyan gyávaságból, vagy szökési szándékból, de az elöljárónak engedélye nél­kül az ország lakosainak háborgatása vé­gett elhagyta és csapatától több mint 2 órá­nyira ünenii igazolható irányban találtatik. 23. A szolgálati szabályok általában való mellőzésének büntette miatt fegyvernek vagy lőszernek 10 koronán felüli értékben való el­dobása, vagy eladása által. 24. Az öncsonkí­tás büntette miatt. 25. A lopás büntette miatt, ha az őrség, vagy fedezet legénysége azon jószágon, amelynek megőrzésére, vagy fe­dezetére kirendeltetett, követ el, vagy tudva enged meg lopást és több lopásból származó jószág összege vagy értéke az ötven koronát meghaladja. 26. A lopás büntette miatt, ha a katona bajtársát vagy felsőbbjét, vagy az utóbbi alárendeltjét meglopja és az egy vagy több lopásból származó jószág összege, vagy értéke a kétszáz koronát meghaladja. 27. A /fosztogatás és abban való bünrészes­ség büntette miatt, ha a fosztogatásból eredő elrejtett, eladott egy vagy több fosztogatás­ból megszerzett jószág értéke a száz koro­nát meghaladja. C) A katonai büntető bíráskodás alá rendelt polgári egyének ellen: 1. A jogosu­latlan toborzás büntette miatt. 2. Az eskü­vel Ifogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való csábitás, vagy segély­nyújtás és a szökevények számára nyújtott segély büntette miatt. 3. A kémkedés bün­tette miatt és az állam hadereje ellen irá­nyuló más cselekmények miatt. A rögtönbiráskodásra vonatkozó hatá­rozmányok a kísérletre, részességre és biin­segélyre teljes alkalmazást nyernek. A felsorolt bűncselekmények elkövetésé­től a legnyomatékosabban óvók mindenkit, mivel mindenki, aki a kihirdetés után ily cselekményt elkövet, rögtöni bíróság elé ke­rül és ha már a cselekmény a törvény sze­rint kötél általi halállal büntethető, ugy ez­zel, az egyéb bűntetteknél pedig agyonlöves­sél fogják az illetőt büntetni. Szeged, 1916. szeptember 7. Dr. Somogyi Szilveszter, pol­gármester. )BBBBBBBBBBBBBBBBBflBBflBBBBBBBBBBBBB B Régi és törmelék aranyért kurzus árakat f^taz | Általános forgalmi részvénytársaság a kővetkező beváltó helyeken: Arany Károly cég Kelemen-utca 11. Berényí János cég előbb Plósz Alajos Klauzál-tér. Fischer Testvérek cég „Kék csillaggal" szemben Kárász-utca 2. Fischer Testvérek cég „Várnay"-val szemben Kárász-utca 10. BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB <A székely Sábris szegedi tudománya. * Gábris, — .mondom ma reggel az én rae­nekiiit székely /családom őlénkszemii .fiacská­jának, — jól viseld magadat, szép csendben játszadozzál az udvaron, aztán egyszer-más­szor könyvel is lássak a kezedben. IMert csak ugy leszel hasznos polgára a hazának, ha ta­nulsz és jól viseled magadat. Gábris pedig szófogadó, illedelmes gyer­mek. /Nem kell neki semmit kétszer monda­ni. .Mióta nálunk van, még semmi panaszt sem hallottam rá. Eddig reggeltől-estig künn volt az udvaron vagy kertben s csak ebéd­vacsorához került elő. .Fönti kijelentéseiül óta azonban folyton a konyhát bújja és nagy buzgalommal lapozza a képeslapokat és új­ságokat. Édes anyjának folyton rendelkező-.) sére kell állania és magyarázatokkal-kell ki­sérnie a háborús képeket. Délbon, ebéd után aztán elővettem az én Gábrisomat és egy ujságlapbol olvastattam vele. Harmadik elemista, tűrhetően silibizál, csak a számok összefüggőségét nem tudja még rendesen. Százig, ezerig csak elmegy valahogy, de azontúl megáll a tudománya. — Ide figyelj, Gábris, — mondom, látod ezeket a nagy hetüket, olvasd csak el. És Gábris rákezdi: Ada-koz zunk az er­dé'-lyi me-ne-kül-tek ja-vá-ra. — Jól van. ,Nos, tovább. — Huszonhat háromszáz tizennyolc ko­ron a. — Nem .jól van. Ezt igy olvasd: Huszon­liatezerháromszáztizenniyolc korona a Dél­magyarország eddiigi gyűjtése. Gábris okosan néz rám és felvesz egy má­sik újságot, — Nézze, bácsi, ezt a vastag bötüt is el­tudom ám olvasni. És olvassa: Elkészült a hadi adózók idei névsora. Uj.juj.juj! .Mennyi szám, ezt már igazán nem tudom elolvasni. Aszongya: iKo-vács Sáu-dor 402, meg három zérus. Mennyi az? — Az, fiam, 4(42 ezer korona. — De sok tpéz. Utána inog az van, hogy 23.250. .Mit jelentenék ezek a számok? Tán ennyi fizetése van ennek a bácsinak? — .Nem, fiam, ez a bácsi ennyi hadiadót fizet a jövedelme után. /Gábris .megértően böngész tovább: Ka­tó-na Fe-renc 443, meg három zérus, az annyi mint 413 ezer korona. Ugy-e? De ez már nem fizet csak /20.7Ö0 korona adót, íMel-lis La-jos 312 ezer, fizet 45.750 koronát. Lip-pai Nagy Antal 444 ezer után 7.250 koronát. (Hosszas szünet. Látom, hogy Gábris egy­más után szedi 'fel az újságokat a földről és lázasan .keres valamit. Végre pityergős száj­jal fordul felém:, — Hogy van az mégis, — kérdi,— hogy ezdk a 'háromzérusos bácsik nincsenek benn ebben a névsorban itt, ni, az adakozzunk alatt? v — Dehogy nincsenek, fiam, csak keresd tovább, majd megtalálod. ...És Gábris .azóta folyton keresi a há­romzérusos bácsik neveit, — amott... .k . Á 1 <(>• (L> « . ... / kí /". 1 I F •I _

Next

/
Thumbnails
Contents