Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-01 / 204. szám

Péntek, 1916. szeptember 1. llÉLAtAGVAÉOBSZA § Városi adó a színház és mozi jegyeire. — Szabályrendelet a vigalmi adórói. — (Saját tudósítónktól.) Szeged jog- és pénzügyi bizottsága csütörtökön délután 4 •órakor tartott ülésén foglalkozott a városi jövedelmek szaporításának kérdésével. Balog/t Károly pénzügyi tanácsnok elkészítette a vigalmi adó szabályrendelet-tervezetét, a melyet bemutatott a város jog- és pénzügyi bizottságának. .A bizottság néhány pont mó dositásával elfogadásra ajánlja a szabály rendelet-tervezetet a közgyűlésnek. A vigal mi adóról szóló szabályrendelet-tervezetet a következőkben .ismertetjük : Vigalmi adó alá esnek a város területén a nyilvános vígaknak, előadások és mutatványok, igy a táncvigalmak, hangversenyek szirti és mozielőadások, a szavaló-előadások, dal- és zeneestélyek, sportversenyek, cirkusz előadások, állatseregletek, anatómiai, panoptikai és más muzeumok, lövészbódék, hajóés körhinták, 'hullánuvasutak és más szórakoztató eszközök, vagy mutatványok; .a nyilvános helyeken, társaskörökben, egyletekben, kaszinókban . és klubokban folytatott kártyázás, dominózás, sakkozás 'és tekézés, valamint az ezeken a helyeken fogyasztott élelmi és élvezeti cikkek árának felszámításánál használt jegyzéklapok. A vigalmi adó, amennyiben belépődíjaikat szednek, táncnál és mozinál 20. színháznál és hangversenynél öt és egyéb helyeken •a jegyek árának tiz százaléka. Bérletjegyeknél a bérleti összeg, mérsékelt áru jegy * nél a mérsékelt ár, tisztelet- és ingyen jegyeknél a minőségüknek megfelelő rendes jegy értéke után számítják a vigalmi adót. Olyan helyeken, ahol a. közönség belépődijak fizetése nélkül vesz részt, a vigalmi adót .az igénybevett terület térméreteihez viszonyítva száz nég? kn. kifizetése adójegyek utján történik, amelyet mindenki tarozik megváltani. Vendéglőkben, kávéházakban, cukrászdákban, sörcsarnokokban és éttermekben, társaskörökben, egyletekben, kaszinókban és klubokban a vendégek által fogyasztott élelmi és élvezeti cikkek árának felszámításánál kizárólag csak a város által kiadott jegyzéklapok használhatók és minden egyes jegyzék-lap után a vendégektől vigalmi adó cimén iké't fillért szednek be. Ezeknek a jegyzéklapoknak használata kötelező. A tárgyalások során felszólaltak: Obláth Lipót, dr. Dobay .Gyula, dr. Turóczy Mihály főügyész, Pásztor József és dr. Balassa Ármin. i . MBcaBBiiBBBaaiscoagixssirassissEaanaBBHHsasiiissrc&s Javaslatok a közgyűlésnek a városi jövedelmek tetemes emeléséről. — A pénzügyi bizottság ülése. — viszonyítva szaz róna 50 fillérben határozták meg. Étel, ital, nu'isor és ruhatár árának emelése esetén — amennyiben ilyen közvetett uton akarnák a belépődijat szedni — ez a dij tízszeresére emelkedik. A belépődíjak szedése nélkül tartott kabaré-, varieté- és orfeum-előadások után a vigalmi adót a tanács a helyiségek •nagysága, a szereplő személyek száma és egyéb jelentős körülmények méltatásával esetről-esetre napi 5—40 koronában állapíthatja meg. Olyan esetekben, ha ezek az előadások nyolc napnál tovább tartanak, a tanács a vigalmi adót mérsékelheti. A lövészbódék, hajó- és körhintáik stb. tulajdonosai napi 1—5 korona általányösszeget fizetnek vigalmi adó cimén, A vigalmi adót a belépőjegyek árával szedik be. A díjtalanul rendezett hazafias ünnepének, ifjúsági és munkáselőadások, dalos egyletek előadásai, a zeneiskola hangversenyei és a cigányzenekarok zenélései nem esnek vigalmi adó alál Adómentes a tánctanitás is, de az úgynevezett próbabál már adó alá esik. Nyilvános mulatóhelyeken, kávéházaknán, társaskörökben, egyletekben, kaszinókban és klubok helyiségeiben (folytatott kártyázás, dominózás, sakkozás, tekézés szintén igaimi adó alá esik és pedig minden kárrazó után husz, dominózó, sakkozó stb. 10 fr'tér a vigalmi adóösszeg. Az adók (Saját tudósítónktól.) Bzeged pénz- és jogügyi bizottsága csütörtökön délután 4 óra. kor dr. Somogyi Szilveszter polgármester elnöklésével a városháza bizottsági termében, ülést tartott. .A bizottság egyhangú határozattal napirendre tért' a iKorzó-mozi megvásárlásának iigye fölött, elhatározta azonban, hogy 'a város jövedelmeinek fokozása céljából vigalmi adó életbeléptetését javasolja a közgyűlésnek. Ugyancsak egyhangú határozattal elutasítani javasolta a bizottság a gázgyárnak légszeszárak emelése iránt beadott kérvényét, amelyet az elutasító májusi közgyűlési határozat után a belügyminiszterhez nyújtott be a Jégszeszgyár és amelyet a város közönsége véleményének meghallgatása céljából Szegedre küldött a miniszter. A mozgalmas bizottsági ülésről az alábbi részletes tudósításban számolunk be: Az ülésen megjelentek: Bokor Pál helyettes polgármester, dr. Becsev Károly, Balogh Károly, dr. Turóczv Mihály, dr. Rósa Izsó, dr. Paipp Róbert, dr. Gróf Árpád, dr Balassa Ármin, dr. Cserő Ede, Scultéty Sándor, Czukor Ignác, Wagner Gusztáv, Pásztor József, Oblaílt Lipót, dr. Dobay Gyula, Reininger Jakab, Koós Elemér, Újlaki Antal, Taschler Endre, dr. Szalav József. Ur. Somogyi Szilveszter polgármester megnyitotta az ülést. Utána Balogh Károly pénzügyi tanácsnok ismertette a tárgysoro zatot, majd a telekvásárlásén ügyéről tett jelentést. Közölte a bizottsággal, hogy a Kossuth Lajos-sugárut 36. számú 1565 négyszögöles Pacsirta-féle és a Kossuth Lajos-sugárut 41—43. számú 654 négyszögöles telket eladásra felajánlották a városnak. Az első telekért négyszögölenkint 110 és a másodikért négyszögölenkint 100 koronát kérnek. >A telkek értékesek s ma már az a helyzet, hogy a városnak egyes intézmények megvalósításához vásárolni kell telkeket. A város érdekében áll a telkek megvásárlása, javasolja a bizottságnak, hogv a közgyűlés nek ilyen irányú javaslatot tegyen. Dr. Becsey Károly szerint a telkek megvétele csak abban az esetben indokolt, ha hamarosan, felhasználhatja őket a város. Különben a városra nézve hátrányos lenne a vétel a felmerülő kamatveszteségek miatt. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a felszólalásra közli, hogy öt-hat olyan intézmény vár megvalósulásra, amelyeknél a telkekre okvetlenül szükség lesz. így szükség van telekre mindjárt az iparostanonciskola megvalósításánál is. Dr. Becsey Károly: A vétel igy határozottan előnyösnek mutatkozik Dr. Balassa Ármin felszólalása után, aki a vétel mellett foglalt állást, a bizottság elhatározta, hogy a telekvásárlás ügyét pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. A Korzó-mozi megvétele. Balogh Károly pénzügyi tanácsnok előterjesztette (a Korzó-mozi megvásárlására vonatkozó eddigi tárgyalásokat. ÍE szerint még 1913-ban, mikor a m-ozilk megadóztatásáról esett szó kijelentették a Korzó-mozi tulajdonosai, hogy iá mozi-jogot berendezéssel együtt hajlandók a városnak eladni vagy bérbeadni, A belyiiséget is lekötnék husz évi időtartamra és pedig az első öt esztendőben 35.000, a második öt évben 40.000, a harmadikban 45.000 és a negyedik öt évben 50.000 korona évi bérért. Tekintettel ia mozijog, de különösen a bérösszegek drágaságára, az egész épület megvétele érdekében is megindították a tárgyalásokat. Ezek szerint a tulajdonoson. 1,200.000 koronáért lennének hajlandók eladni a házat és külön 500.000 koronáért a mozijogot és berendezést. Dr. Somogyi Szilveszter: Azt hiszem, már épen eleget tudunk róla. Az a kérds, most sz<> esliet-e egyáltalán ilyen vásárlásról? Balogh Károly: A mozi megvétele évenkint 100.000 korona jövedelmet hozna a varosnak. Erre pedig ma óriási szükség van. Dr. Rósa Izsó ugy értesült, hogy a város a mozik megvétele esetén kizárólagossági jogét biztositana magának. Ezen az nton is tekintélyes összeggel lehetne (fokozni a város jövedelmét, anélkül, liogy a városnak egy fii-, lért is kockáztatni kellene. Inditeon tárgyalásokat a város a helybeli mozit ullajdonosokka 1 olyan irányban, hogy közöljék a várossal, jövedelmük hány százalékát engednék át, ha n> város a moziengedélyekben kizárólagossági ja got biztosítana résziikre? Balogh Károly közli: Pozsonyban szabályrendeletbe foglalták, hogy minden moziengedélyért 10.000 koronát tartozik .fizetni az engedélyt-kérő. Köteles ezenkívül az engedélydijakat is megfizetni. .Bizonyos, hogy a helybeli mozitulajdonosok szívesen fizetnének a monopoliumért és pedg nagy összegeket. (Dr. Dobay Gyula: iNem kell monopólium. Áldoztassák meg a mozikat. Balogh Károly ismerteti Temesvár mozitulaj donosságánalk történetét, .Mintegy tlz évvel ezelőtt egyik vállalkozó ajánlatot tett a városnak, hogy a régi vár tégláiból megépittet. két mozit, ha az építési anyagot ingyen rendelkezésére bocsátja a város, ezzel szemben azonban 10 év múlva teljesen díjtalanul a vái-os tulajdonába mennek át a mozik. A város elfogadta az ajánlatot, sőt pár év miulva megváltotta a vállalkozótól hátralevő időre a mozikat és a város saját kezelésében vezette tovább. iÉs megtörtént az a csuda, hogy a város kezelésében a mozik 180.000 koronás éri bruttójövedelme évi 300.000 koronára. emelkedett. Temesvárnak ezidöszerint éven kint több mint .150.000 korona tiszta jövedelmet) hajtanak a mozik. Dr. Balassa Ármin: Az a kérdés, mennyibe került ez Temesvárnak és mennyibe kerül Szegednek. Javasolja, hogy vegyék le a kérdést napirendről. Inkább abban az irányban folytasson számításokat a város, mennyibe kerülne még egy mozi felépítése. Pásztor József: A város nem .csinálhat konkurreneiát a polgárainak. Balogh Károly a felszólalásokra közli, hogy a városnak nem kellene külön mozit építeni, ha felállítani akarna egyet, mert a Zenede uj épületének hangverseny-terme ugy esz berendezve, 'hogy ott mozielőadásokat tarthassanak. Végül is elhatározta a bizottság, hogy a kérdést leveszik a napirendről. Dr, Somogyi Szilveszter jelzi, hogy — ma-