Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-03 / 206. szám

Vasárnap, 1916. szeptember 3. DÉLMÁG Y ARORSZ ÁG 7 HÍREK 0000 Nyárvégi alkony borul az ujszegedi tájra. A ligeti platán-ük hullajtják a levelüket, a rózsa park uuár-már szinteleti és illattalan, a főifasorbáta már alig járnak emberek, a .cserjés-részen nem látni már, mint surrannak kart-tarba öltve a szcrelmea párok, giz gaz veri fel az utakat, rigó sem szól már, ma-holnap útra készülnek a fecskék, örök vándorai 'két világrésznek. A kiinnlakók is cihelődni kezdenek, rövidesen beköltöztek a városba és hangtalan, némaság üli meg majd a nyári üdülőtelepet. Közeledik a. nwisolytalau ő-sz és a nagy é- kis szerelmek beterelődnek a városba és a zongorákon rövidesen felcsendülnek a bánatos '-melódiák, az elérhetetlen vágyak, horus szerelmetfc édes-lms dallamai. Végeifelé járunk a rózsatermö nyárnak. Vidám kacajok, csattanó csókok nem hangzanak a liget, lombos fái alatt, a mel veknek sárguló levelei készülődnek az őszi elmúlásra. Egy magas, izmos férfi járja még uap-uap után. a liget útjait, bolyong a réteken árván, magánosan és keresi a. tegnapot, ami szép volt és elmúlt, mint egy sejtelmes álom, a nagy szerelmek forradalmi napját ós keresi, kutatja eltávozott párjának a lá-lm nyomát. Koldus egyedül nézi a holdat, a hóidon esókolód-zó emberio-rináju párt, de nincs már aki magyarázza, hogy melyik a nő és melyik a férfi. És szomorú m'agánosságban imllgatja a távolból felhangzó éneket, ártatlan gyermek lelkek áhítatos .fohászát, ami ugy hangzik, mint a búcsúsok éneke. Tele van hívessel é.s hittel, magasztos érzéssel. A magános férfi szome megtelik könnyel, amely peregve hull barázdás arcára, amely csupa bánat, csupa szenvedés. Előveszi zsebkendőjét, megtörli fénytelen, bágyadt szemét és cammogva ballag az árokhoz, amelynek vize már kiszáradóFehér liliom. Irta: Lengyel Laura. Fáradtan, szomorúan nézte a keringőző leányokat, asszonyokat, köztük első sorban mindenütt az ő vakító szépségű mamáját. A tizen-hatóves, kis Olga szivét valami keserű, nehéz fájdalom szorítja össze. Ismeretes érzés minden nő előltt, kinek nagyon szép és nagyon mulatni vágyó anyja volt. Ott iilt egy sarokban, már nem is törődött vele senki. Az ö szép mamája ott repült nem messze tőle, egy fiatalember karján, -néha-néha barátságos, buzdító pillantást veteti liléje, hogy rajta kis Olga, mulass te is széPen, de mert leánya nem reagált a bátorító mllaritásokra, hát a mama tovább repült zöld selyemruhában, talán meg is feledkezett arról, hogy a sápadt, fiatal leány egyedül, magányosan, elhagyatva ül, epesztő keserűséggel, mérhetetlen fájdalommal szivében. k oltaképen ez a nyakas leány, maga volt az oka ^hagyatottságának. A szép mama magával hozta a Hozóky-féle estére, hadd szokjék társasághoz a kis gyáva. .Akadt egy pár fiatalember, aki a szép manna kedv&rt •szívesen elvitte volna egy-két túrra, de Olga ugy olvasott lelkükben.' mintha nyitott könyv lenne. Ö nem akar láncolni, nem, nem ... Spha sem í'og táncolni olyan emberrel, aki .a más kedvéért könyörületből közeledik hozzá. És rászakadt saját jelentéktelenségének ban. És figyeli a békák kuruttyolását és arra gondol, hogy nem is olyan régen még párosan hallgatta az egyhangú éneket. Kis idő múlva újra megindul és fölkeresi a helyeket, ahol együtt jártak, ahol együtt érezték a nyár és a szivek szerelmének a hevét. A kis padon ülve, belebámul az éjszakába, majd föltekint a csillagos ógre, ahonnan lefutott -egy fényes csillag. És halkan, elfojtott zokogással, szinte reszketve a fájdalomtól, megszólal: — Vége, vége már a nyárnak! — SÜRGŐS KÉRELEM SZEGED HÖLGYEIHEZ. Az erdélyi menekültek ezrei meg ezrei vonultak keresztül Szegedén. Napákig tartó kinos ut után étlm-szómjan érkeznek valamennyien, betegen sokan, sőt agy némelyik — ludoitan. Szeged hölgyei nem nézhetik ezt tétlenül, itt rögtön cselekedni kell! E célból tisztelettel fölkérém Szeged összes nöegyléteit, valamint az azokon kivül álló jószívű szegedi úrhölgyeket, hogy ezen kimondhatatlanul sürgős, emberbaráti és hazafias ügy megbeszélése céljából szeptember hó .kán délután 5 őrakeg Szeged-Rókus állomás iiditö állomásán megjelenni szivcskedjáwk. ORKONYI Ede, kúriai biró. — A középiskolák megnyitását október elsejére halasztották. Budapestről telefonálja tudósítónk: A Bud. Tud. jelenti; A kultuszminiszter tekintettel a több oldalról felmerült kívánságra, valamint egyéb szükséges intézkedésekre, a tanév megnyitását valamennyi középfokú tanintézetben és a polgári iskolákban október 1-ére halasztotta. — Németország élelmezése és a romén bevitel. Berlinből jelentik : A félhivatalos Nordd. 'Alig. 71 y. írja: A szervezett.' és centralizált, 'román behozatal létesítése óta, tehát 1915. '.szeptembertől 1916. augusztus 16-ig összesen •1,433.347 tonna gabonát és takarmányt hoztak .Románjából Németországba. tEzt az üzletet •majdnem teljesen lebonyolítottuk, mintegy. •20,000 vaggon kivételével. A román behozatalról való lemondás égy ál tálában nem esik nehezünkre, mert, a német termés legóvatotudata. Önkéntelenül a tükröt kereste szemével. Egy gyönge, igénytelen termetű, keskeny vállú, fejletlen alakú leány bámult rá. vissza. Az arca? Azok közül való, melyek még nem szépek, de melyeknek tehetségük van a szép ülésre, hu valamelyik férfi fölfedezi őket. Hiszen ugy kell a női szépség fejlesztéséhez a hódi'tó, biztató, esdő, vallomást tevő férfitekintet, mint a virágnak a napsugár. 1> nélkül elfonnyad, kiszárad, mielőtt teljes pompájában nyílhatott volna. A kis leány ott iilt mozdulatlanul és keserű szívvel, égő szemmel, de nagyon megdöbbent lélekkel nézte a többi leányokat, aszszoiiyc'k-it. ni gyei t-e őket, de. léiké mélyén megvolt döbbenve és ideges félelem gyötörte. A forró, érzéki levegőben a zene már nem ritmikusan, inkább brutálisan, "ingerlőén hangzik. Mintha csak arra való volna, hogy még jobban izgassa a lávaként hömpölygő vért. A táncban már nincs 'is semmi báj, grácia, szemnek és szívnek való gyönyörűség. A férfi erősen magához szorítja a nőt, az .pedig közel hajol táncosához. A zene, az őrületes kaotikus zene izgatja, bátorítja őket. A csúnya hipekritaságuak ocsmány cáfolata egy-eg-y •modern bál, azért van az igazi, ártatlan leány lélek eleinte ng.v megdöbbenve tőle. Olga csak nézett, nézett, feje szédült, a szeme káprázott. Hiúságánál fogva szeretett volna ott lenini a többiek között, de lelke mélyében undorodott tőlük. A leányok szeme oly különös, rejtelmes fényben ragyogott, az asz sallb becslés szerint is az idei eredmény kerek 5 millió tonnával múlja felül a tavalyit. — Lugo?, a román hadüzenet után. A Knassószörcnyi Lapok irja: Lúgoson 27-én, késő éjjel tudtuk meg, hogy Románia hadat üzent. Hétfőn korán reggel villámgyorsasággal terjedt el a hadüzenet liire, amelyet meglepetésszerű volta • és következményeit latolgatva, a lakosság megdöbbenéssel, de higgadtan fogadott, A város külső képén a hadüzenet semmit sem változtatott. Az élet azóta is rendes medrében halad. Eddig semmilyen különös-esemény nem teszi a lakosság részére a-z elutazást, de erre .semmi ok siu.csen. A posta is rendesen működik. Illetékes helyről fel vagyunk jogosítva annak közlésére, hogy a közrend és nyugalom fen tartására minden intézkedés megtörtént. Az ellenség által esetleg fenyegetett lakosság biztonságim helyezésére minden szükséges intézkedés annak idején meg fog történni. Nyugalomra intjük tehát a közönséget, amelynek eddig a maga biztonságát illetőleg nyugtalanságra nirf.es oka. A vármegye főispánja felelősségének tudatában résen áll az esetleg szükségessé leendő intézkedések megtétele céljából. A vármegye alispánja nia még nincs a vármegye székhelyén. A határon tartózkodik, a honnan állandó, érintkezést tart fönn a közigazgatási tisztviselőkkel, akik fenyegető veszedelem esetén azonnal megkapják és teljesitik a lakosság biztonságát célzó parancsokat. — Változások a szegedi klérusban. Dr. Glattfeldor Gyula megyéspüspök most adta ki pasztorb veiét, amelyben tölbb szegedi vonatkozású személyi változásról is megemlékezik. Talnrek Balázst Szoged-E'-lsövárosba. adminisztrátornak küldték ki, SimulI; János szegedi hittaná.r lett. Wéber Péter segédlelkészt a megyéspüspök Szegedre helyezte át. — Halálozás. Sághy Gyula, az országos függetlenségi és 48-as párt alelnöke, 76 éves korában, több napi szenvedés után, orbáncbetegségben meghalt, — Somló Sándor, a Nemzeti Színház volt igazgatója, a Magyar tudományos Akadémia tagja, 57 éves korában szombaton hajnalban meghalt. Hétfőn temetik, — Kitüntetés A király elrendelte, hogy Kruzslics János 46-ik gyalogezredből! tartaszouyok oly bátran és bizalmasan mosolyogtak. Anélkül, hogy értett volán a dologból valamit, kimond hatatlan szégyenkezést érzett lelkében, már épen azon gondolkozott, hogy tűnhetnek cl a nagy teremből észrevétlenül, mikor valaki csöndesen megszólította: — Jó estét, Olga kisasszony! Bozóky Kázmér volt, egy fiatal, tizennyolc éves fin. Egy kicsit még ügyetlen és élhetetlen, mint az édesanyja szokta mondani, de azért itt kell lennie, hadd csiszolódjék, hadd ügyeskedjék, igy lesz a fiúból ember. Ez a bolondos- .l'i u büszke az ő szinjelcs érettségi bizonyítványára, Bozókyné meg haragszik az iskolára, mely könyvmolyt csinál a liáz örököséből és í'n-ost minden áron azon v-olt, hogy azokba a tudományokba vezesse be, melyekre a tanár urak nem oktatják az ifjakat. A fiatal Kázmér nehezen tanult, mert a társaságban ő még mindig a hasznavehetetlenek csoportjához tartozott. Nem mert a kipirult arcú leányok és mosolygós asszonyok közé menni. Egy sarokból nézte Olgát, amint egyedül, magában, él vonultán ült- Jól esett neki, hogy a leány nincs ott abban az őrületes gyorsasággal repülő csoportban, (fsak nézte a leány ovális, halvány arcát, meglátta azon a földöntúli szépséget, melyet csak a szerelmes ember Iáit meg az imádott nő arcán. A gyönge, még fejletlen termetel állig csukott ruha födte, a fin boldog volt, hogy ugy egyedid háborítatlanul nézheti, de amikor látta a kis leány arcán a növekvő szomorúságot, oda