Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-27 / 226. szám

'SZERDA, 1916. szeptember 27. DfiLM Aö Y ARORSZAÖ 7 Román hivatalos jelentés. Sajtóhadiszálllás, szapt. 26. A román vezérkar jelenti: A Kelemen hegységben elönyomulásunlk tovább tart. Maigy-szebenítiél a visszavert ellenséget megtámadtuk. A Zsil-völgyben ikisjebb vállalkozás során az ellenséget visszavertük. Ezen a fronton 69,16 katonát és 48 tisztet fogtunk el. Dunai front: A Duna-mentén tüzérségi tevékenység. A Dobrudzsában balszárny un k előnyomul. Románia csak akkor szabadulhat az antanttól, ha megverik. Genf, szeptember 26. A Figaro érdekes részleteket közöl a bukaresti döntő koronatanácsról. Az ülés megnyitása előtt kijelentette a király, hogy azért hivta össze a koronatanácsot, hogy a megjelentekkel tudassa, hogy a kormány a háborúba való beavatkozás mellett határozott. Először Br\atianu szólalt föl, kijelentette az okokat, amelyek miatt Romániának a háborúba való beavatkozása kívánatos. Azután újra a király szólalt fel. Hangsúlyozottan kijelentette, hogy személyes érzelmeit föláldozta az ország érdekeinek. Mikor ezeket mondta, könnyek csillogtak a szemében. Beszéde után Carpnak akarta átadni a szót, de az kijelentette, hogy csak a többiek után beszél. Jonescu és Filipescu örömmel üdvözölték a királyt elhatározását. Utánok Marghiloman szólalt föl. Azt hitte, hogy Románia csak akkor fog beavatkozni, ha az antant katonai helyzete kétségtelenül fölényes lesz és Románia is teljesen fölkészült. Mégis reméli, hogy Románia nem nagyon alkalmatlan pillanatban avatkozik a háborúba. Majorescu a semlegesség mellett beszélt. Végül Carp Péter szólalt föl. — Románia hadat üzen Magyarországnak és Ausztriának — mondta. — Fájdalmas cz a háború nekem. Három fiam indul a harctérre, mégis azt kivánom egész szivemből, hogy győzzenek le bennünket. Az antanttal való szövetség szerencsétlenség az országra nézve, amelytől csak akkor szabadulhatunk meg, ha megvernek bennünket. Ujabb bolgár jelentés a románok kegyetlenkedéséről. Szófia, szeptember 26. A harmadik hadsereg törzskaránál levő haditudósító azt jelenti, hogy minél beljebbre nyomul az ember a .megszabadított Dobrudzsában, annál nagyobb borzalom fogja el a román hadsereg borzalmasságainak és kegyetlenségeinek láttára. Lépten-nyomon hallatlan gaztettek nyomait látja az ember. Egész helységeket vetettek martalékul a lángoknak, de előbb a gyújtogatok minden élelmiszert összehordtak, s minden marhát összehajtottak, az élelmiszert és az állatokat azután Románia belsejébe szállították. Az embereket megölték vagy tuszul magukkal hurcolták, sokat pedig arra kényszeritettek, hogy a román hadseregnek a zűrzavaros visszavonulásnál szolgálatot tegyenek. Asszonyokat és leányokat, kicsinyeket és nagyokat, meggyaláztuk, azután pedig kegyetlenül meggyilkolták. Tudjuk 57 dobricsi polgárnak a nevét, akiket kegyetlenül fogságba 'hurcoltak, vagy a pályaudvaron és a kaszárnyában meggyilkoltak. Nyolcvanhárom előkelőségről, köztük a szobranje több volt tagjáról, a kiket miut túszokat hurcoltak magukkal, senki sem hullott hírt és hozzátartozóik sem kaptak értesítést. Csupán Dobricsból 322 polgárt ért hasonló sors. A Dobries környékén elkövetett kegyetlenségek száma is igen nagy. Egyetlen helységben. Nuutradin faluban 30 ember megöltek, hetet megsebesítettek, 91-et elhurcoltak. Cselarevo faluban 48 családot, összesen 137 embert hajtottak össze és vittek magukkal. Egy hevenyészett összeállítás szerint ezen a vidéken kilenc községből 2130 embert hurcoltak el, 42Rt öltek meg és tizet megsebesítetlek. Tüzetesebb vizsgáat után valószínűleg e számok kétszeresét is meg tudjuk állapítani. Kasimköj községben Vdszilév Tonu nagybirtokost daijabófcru vdgdatták, kezét, hibát és a fejét tűzbe dobták és fölgyújtották házait és termését. Szilisztria és Tutrakan környékén is egész sorozatát követték el a legréitiesebb gaztetteknek, amelyek semmivel sincsenek a Dobricsban elkövetettek mögött és a román, orosz és szerb 'hordák, amelyek a harctéren verést kaptak, a védtelen lakosságot mindenütt kifosztják, és bántalmazzák. 'Egyik kórházunkban! megállapi-; tották nemrégen, hogy a lőtt sebek tiz százalékát dum-dum golyó okozta. A görög válság. Köln, szeptember 26. A párisi lapok ellentmondó athéni jelentéseiből kitűnik, az az egy tény, hogy a kabinet el van tökélve, hogy az ellenségeskedések dacára ellenszegüljön a venizelista felkelőknek. Valamennyi tiszt és az egész legénység, aki a szalonikii K0RZ0-M0ZI fELEFON: 11-85. Igazgató: VASS SÁNDOR JORJÍ TELEFON: 11-85. Előisges jelentés ? Pénteken, szombaton és vasárnap Franceska Bertinivel a főszerepben: A filmgyártás legnagyobb szenzációja! jegyek előre válthatók a pénztárnál. önkéntes hadseregbe belép, a görög kormány meghagyásából hadbírósági eljárás alá kerül. Hogy a fővárosban megakadályozzák a venizelista-propagandát, az athéni hatóság Krétából jövő nyolcvanhárom személynek megtiltotta, hogy Pireuszban partraszálljanak. A drámai metropolitát, az úgynevezett szalonikii nemzetiségi bizottság megbízásából, egy gőzös fedélzetén letartóztatták. Genf, szeptember 26. A Temps jelenti Athénből: Görögországban elkerülhetetlen az ujabb kabinetválság. A nehézségek elkerülése érdekében olyan hivatalos személyeket is meglhivnak az uj kormányba, akik nem tártoziíak a parlament kötelékéhez. Konstantin király nem marad-Athénben. A királyi palotát becsukták. Genf szeptember 26. A Corriere dellu Sera jelenti: Görög hatóságok niegakadályoz ták, liogy tisztek és közkatonák Szalonikiha özönljenek és ott a nemzeti forradalmi bizottsághoz cs attak ózzanak. Caruliába.n össze ütközés volt a zavargók és a csapatok között. •Heraiklionban az ellenség esak ellenállás után adta .meg magát. Caneában é.s Rétinnoban táborozó forradalmi csapathoz a csendőrség is csatlakozott. Rotterdam, szeptember 26. A Daily News jelenti Athénből: Venizelosz a nemzeti forradalmi bizottság többszöri kérésére végire elhatározta, bogy Szalonikiba utazik. A .forradalmi- bizottság több vezérférfia Szalonikiba érkezett. Luganó, szeptember 26. Szalonikii jelentés szerint Athénben államcsíny történt. Hir •szerint Konstantin király és családja elhagyták a főváimst. Nemzeti kormány alakul, a mely nyomban megüzente a háborút a központi hatalmaknak, de a görög vezérkar közvetlenül a hadüzenet előtt megsemmisítette a mozgósítási terveket, miért is a kormánynak ezidő szerint alig 50.000 'főnyi ember áll rendelkezésére. Hivatalos helyről eddig az óráig még nem érkezett jelentés. Francia lapok a békéről. Bern, szeptember 26. Hosszú hallgatás után ismét megpenditi a francia sajtó a béke kérdését. A Le Journal és a Temps egyszerre irnak vezércikket, melyekben konstatálják, hogy a békevágy az egész világebi egyenes arányban nő a háború borzalmaival és psziholológiailag minden nap alkalmas volna egy tisztességes béke megkötésére. A Temps megállapítja, hogy valószínű, hogy Németország nem is gondol arra, 'hogy a francia földből egyetlen megszállott négyzetkilométert is megtartson és kétségtelenül hajlandó lojális kiigazításra is, ha a keleti balti német tartományok uralma alatt maradhatnak. De a francia nép tartozik azzal szövetségeseinek, hogy a nyugati fronton a maga testével védje annak keleti érdekeit és addig le ne tegye a fegyvert, mig az orosz inspirációkat lógalább részbén ki nem elégítették, 'hiszen különben a jövőben való együtt működésnek egyáltalán nem volna morális alapja. A Figaro is konstatálja, hogy a béke kérdése a levegőben lebeg. A béke nagy csalódást fog hozni a németeknek, akik Franciaország teljes leigázására gondoltak, de ki fogja ábrándítani a másik oldalt is, mert Németország teljes szétmorzsolásárjöl nem is