Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-27 / 226. szám

4 A képviselőház ülése. (Budapesti tudósítónktól.) A képviselő­ház néhány napi szünet után kedden ismét ülésre jött össze. Beöthy Pál elnök háromne­gyed tizenegykor nyitotta meg az ülést Ra­kovszky Bélát, a Ház elhunyt tagját meleg részvéttel parentálta el az elnök, rnajd beje­lentette, hogy a 17-én Pietrovban megtartott lengyel nemzeti gyűlés a •képviselőházat szí­vélyes hangú táviratban üdvözölte. Az elnök a Ház nevében hasonló baráti érzelemmel válaszolt az üdvözlésre. Ezután rátértek a keddi ülés napirend­jére, a kivételes hatalom igénybevételéről szóló kormányelnöki jelentés tárgyalására. Illés József előadó ismerteti a jelentést. Rá­mutat arra, hogy az ellenség gazdasági té­ren is meg akart semmisíteni bennünket, de ez a törekvése épolyan eredménytelen volt. mint a harctereken való erőfeszítése. Kifejti, hogy a kormánynak mi a célja a kivételes hatalom igénybevételéről szóló jelentésévei. A kormány a gazdasági téren mutatkozó ne­hézségeken akar enyhiteni, ugy a termelők, mint a fogyasztó közönség érdekében. Hogy minden nehézségen nem lehet segiteni, annak oka a mi gazdasági rendszéirünkbm rejlik, amely egyik napról a másikra nagy átalaku­láson ment keresztül. Az a körülmény, hogy Magyarország gazdasági téren is szilárdul megállotta a helyét, a nehéz időkben, jogossá teszi legszebb reményeinket a jövőre nézve. Az előadó beszéde után Csermák Ernő szólalt fel, aki a függetlenségi párt nevében kifejti, hogy a kormány intézkedései az álta­lános drágaság leküzdése szempontjából elég telenek voltak. Sorra birálja a kormányren­deleteket. Véleménye szerint még a morató­riumi rendelet állja legkönnyebben a kriti­kát. Rámutat különösen a munkásság nyo­masztó helyzetére. Hibáztatja a központok rendszerét. jA jkisejmberek (szükségleteit a központok nem tudják kielégíteni. A fogyasz­tók képviselői nem ülnek benn a központok vezetőségében, az élelmiszerek igazságos el­osztása tehát lehetetlen. Sajnálja, hogy a ne­héz helyzetben nem sikerült az erők koncen­trálása. Nem lehet helyeselni olyan politikát, amely megakadályozza, hogy az ellenzék legkiválóbb erői tehetségükkel szolgálják a hazát. Ezután a cenzúra működését birálja. Követeli az általános, titkos választójogot, A jelentést nem fogadja el. Gratz Gusztáv beszédében a háborús élelmezés nehéz problémáját fejtegette. A há­ború harmadik évében — mondotta — a készletek hiánya egyre jobban érezhető. Fi­gyelmeztet arra. hogy az árak rohamos emelkedésének gátat kell vetni, mert külön­ben az elsőrendű, nélkülözhetetlen élelmi­cikkek árai óriási magasságra szöknek fel. Ismerteti a német kormány idevágó intéz­kedéseit. Gratz Gusztáv után Jaczkó Pál szólalt fel, majd 2 órakor az elnök szünetet rendelt el. Délután 4 órakor folytatták a tárgyalást Jaczkó az áruhiányt, árdrágítást és az áruk felhalmozását tette szóvá. Megfelelő rend­szabályt követel. Pejacsevich Márk horvát nyelven kezdte beszédét, azután magyarul folytatta. A horvát képviselők tudomásul ve­szik a jelentést abban a reményben, hogy a miniszterelnök a horvátok jogait továbbra is tiszteletben tartja. Teljes bizalmuknak adnak kifejezést a kormány iránt. Huszár Károly a hadiözvegyek, árvák és rokkantak ellátásáról szóló törvény reví­zióját sürgeti. Kéri továbbá, hogy a gyer­mek-védelemre nagyobb gondot forditson a kormány. Hibáztatja a nagy bankok üzel­meit, amelyekkel előidézik az általános drá­gaságot. Javaslatot nyújt be az ipari cikkek és nyerstermékek árának maximálásáról. Követeli a választói törvény megváltoztatá­___ Í>MiMAGYAR.OkSrZÍH. sát és egy másik javaslatot nyújt be a fron­ton küzdő katonák választói jogosultsága ér­dekében. A miniszterelnöki jelentést nem fo­gadja el. Kovácsi Kálmán hosszasan birálja a kormány intézkedéseit, a miniszterelnöki jelentést nem veszi tudomásul. Az elnök ezután beterjeszti a miniszter­elnök átiratát a koronaőr választására vo­natkozólag. Majd megállapítják a szerdai ülés napirendjét, amely szerint folytatják a kivételes hatalomról szóló miniszterelnöki jelentés tárgyalását és öt órakor áttérnek az interpellációkra. Ezzel az ülés este 8 órakor véget ért. Dr. Nagy Vince interpellációt jegyzett be „több katonai kérdésben." laaaatmaaaaaMBaaaBaaaaaaBBiiBBaaaaBBaniiiaitaKiiiaatiaaaa' Lázadás az orosz seregben az élelmezés hiányossága miait — Óriási botrányok az orosz hadsereg ellátása körül. — Stockholm, szeptember 26. A napokban tartották meg Pétervároít az orosz hadsereg ellátásának, kongresszusát, amely óriási bot­rányba falt. A földmilvelósiigyii miniszter képviselője, Glinka a minisztérium nevében kijelentette, hogy a hadseregellátás kikül­döttjeitől követelt százmillió pud gabonát egész Oroszországban sem lehet felhajszolni. íM-aga a nép fog tönkremenni, ha akkora ga­bona mennyiséget átad. iGlinka még szemérc hányta a hadvezetőségnek, liogy a rekvirálás jogát a legdurvább spekulációk céljaira használja föl. Az átvett gabonának jó 40 szá­zalékát sohasem sütötték meg katonakenyér­nek. A többi a bankok raktáraiba vándorolt és később a katonai szállítás védelme alatt is felbukkant, ha az árak esztelen magasra emelkedtek. •Glinka beszéde .nyomán borzasztó lárma tört ki. Gróf fíobrinszky ioJd!mivelésö|gyi miniszter válósággal elmenekült a gyűlésről. A hadseregigazgatás kiküldöttjei kijelentet­ték, hogy G1 inkával tovább nem tárgyalnak. A vezérkar jelenvolt tagjai haladéktala­nul panaszt tettek a cárnál, aminek az lett a következménye, hogy iGlinkát az állásától fölmentették, ami természetesen nagy kése­delmet okozott .a kongresszus ügyeinek to­vábbi elintézése körül. Ez idő szerint a helyzet a következő: Az uj termést nem lehet szétosztani, mert a hadsereg szükségelete még nincs megálla­pítva. Glinka távozása ;óta az egész igazga­tási gépezetnek egyik fontos személyisége hiányzik, aki a meglevő készletek felett ren­delkezik. A válságos helyzet tisztázása céljából Stürmer rendkívüli minisztertanácsot hívott egybe s azután gróf Bobrinszky miniszter SÉEBD'Á, iM szeptember 27. társaságában a főhadiszállásra sietett, hogy •ott Szurajev badügyméniszteíirel tárgyaljon. Stürmer a tanácskozások folyamán — ugy. bii lik — maga is arra a meggyőződésre ju­tott, hogy a hadsereg és a polgári lakosság megfelelő ellátása a fenforgó viszonyok kö­zött ki van zárra. 'Hogy milyen komoly válság fenyegeti as •orosz hadseregellátást, arra jellemző .fényt vet a kaukázusi orosz sereg lázadása. Egész ezredek tagadtak meg szolgálatot az élelme­zés hiányosságai miatt és számos tisztet, sőt ezredparancsnokot is megöltek, amikor ezek fegyelmezni akarták őket, A megvivhatatlan Karszt. Lugano, szept. 26. Rómából jelentik: Az olasz hadi jelentések nyomatékosan hangoz­tatják, hogy azok az ellenséges állások, me­lyeket az olasz csapatok a Karszt-vidéken ostromolnak, rendkívül erősek, mert kiter­jedt sáncmiive.k védik. Ezek a sáncmiivek még ia leghevesebb koncentrikus tűznek is el­lenállának, mert az osztrák-magyar pozíciók nem improvizáltak. Az uj védővonalakat mái­hónapokkal ezelőtt előkészítették és mikor az olasz offenzíva megindult Görz ellen, még hatalmasabban kiépítették és mélyítették. Az állások a sziklákba vannak épitve és mélységük 1.8 méter. Az árok alacsony mell­védjét homokzsákokból rakkták és még acél­lemezzel is kibélelték. Ezek a körülmények rendiviil nagy ne­hézséget támasztanak az olasz tüzérség és a gyalogság elé, azonkiviil a hullámos talaj, amely tele van tölcséretekkel, farkasvermek­kel és bokrokkal, nagyon kedvez a védelem­nek. különösén a gépifegyverosztagoknak és a tüzérségnek. 'Mindenfelé ügyesen elrejtett drótakadályok húzódnak el, amelyeket a tá­volból nem lehet észrevenni, ugy hogy az olasz tüzérség mit sem tehet ellenük. Épen ezért az olasz rohamoknak csak igen sze­rény eredményük volt eddig. A románok hasztalan erőlködései Bécs, szeptember'26. A románok .az utóbbi napokban elvesztett Szurdoki- ,s Vulkán-szo­rosok között ujabb előretörésekkel megkísér­lik, hogy újra birtokukba kerüljenek e szo­rosok két oldatán elhúzódó határgerincek. Főképpen á iSzur dutei-szorosnál ay ellenség nagy áldozatokat hozott. A román jelentések a Kelemen- és a Görgérryi-1 íegységekbep való harcokról szólnak. A mi hivatalos' jelenlé­tünk szerint ott élénk harci tevékenység folyt. Nagyszebennél a románoknaik- Oríánál és a Cibin mentén levő Sellenberk terepén emelkedő magaslatokon megkísérelt szeren­csétlen támadása illán nyugalom van. Az el­lenség többször megkísérelt támadása ellené­re sem tudott sehol sikerre szert tenni. p Régi és töirmelék araimért kurzus arakat m i az Általános forgalmi részvéngtársaség a következő beváltó helyeken : fírsny Károly cég Kelemen-utca 11. Rerényi János cég előbb Plósz Alajos Klauzál-tér. Fischer Testvérek cég Kék csillaggal" szemben Kárász-utca 2. Fischer Testvérek cég „Várnay'-val szemben Kárász-utca 10. m

Next

/
Thumbnails
Contents