Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)
1916-09-27 / 226. szám
4 A képviselőház ülése. (Budapesti tudósítónktól.) A képviselőház néhány napi szünet után kedden ismét ülésre jött össze. Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegykor nyitotta meg az ülést Rakovszky Bélát, a Ház elhunyt tagját meleg részvéttel parentálta el az elnök, rnajd bejelentette, hogy a 17-én Pietrovban megtartott lengyel nemzeti gyűlés a •képviselőházat szívélyes hangú táviratban üdvözölte. Az elnök a Ház nevében hasonló baráti érzelemmel válaszolt az üdvözlésre. Ezután rátértek a keddi ülés napirendjére, a kivételes hatalom igénybevételéről szóló kormányelnöki jelentés tárgyalására. Illés József előadó ismerteti a jelentést. Rámutat arra, hogy az ellenség gazdasági téren is meg akart semmisíteni bennünket, de ez a törekvése épolyan eredménytelen volt. mint a harctereken való erőfeszítése. Kifejti, hogy a kormánynak mi a célja a kivételes hatalom igénybevételéről szóló jelentésévei. A kormány a gazdasági téren mutatkozó nehézségeken akar enyhiteni, ugy a termelők, mint a fogyasztó közönség érdekében. Hogy minden nehézségen nem lehet segiteni, annak oka a mi gazdasági rendszéirünkbm rejlik, amely egyik napról a másikra nagy átalakuláson ment keresztül. Az a körülmény, hogy Magyarország gazdasági téren is szilárdul megállotta a helyét, a nehéz időkben, jogossá teszi legszebb reményeinket a jövőre nézve. Az előadó beszéde után Csermák Ernő szólalt fel, aki a függetlenségi párt nevében kifejti, hogy a kormány intézkedései az általános drágaság leküzdése szempontjából elég telenek voltak. Sorra birálja a kormányrendeleteket. Véleménye szerint még a moratóriumi rendelet állja legkönnyebben a kritikát. Rámutat különösen a munkásság nyomasztó helyzetére. Hibáztatja a központok rendszerét. jA jkisejmberek (szükségleteit a központok nem tudják kielégíteni. A fogyasztók képviselői nem ülnek benn a központok vezetőségében, az élelmiszerek igazságos elosztása tehát lehetetlen. Sajnálja, hogy a nehéz helyzetben nem sikerült az erők koncentrálása. Nem lehet helyeselni olyan politikát, amely megakadályozza, hogy az ellenzék legkiválóbb erői tehetségükkel szolgálják a hazát. Ezután a cenzúra működését birálja. Követeli az általános, titkos választójogot, A jelentést nem fogadja el. Gratz Gusztáv beszédében a háborús élelmezés nehéz problémáját fejtegette. A háború harmadik évében — mondotta — a készletek hiánya egyre jobban érezhető. Figyelmeztet arra. hogy az árak rohamos emelkedésének gátat kell vetni, mert különben az elsőrendű, nélkülözhetetlen élelmicikkek árai óriási magasságra szöknek fel. Ismerteti a német kormány idevágó intézkedéseit. Gratz Gusztáv után Jaczkó Pál szólalt fel, majd 2 órakor az elnök szünetet rendelt el. Délután 4 órakor folytatták a tárgyalást Jaczkó az áruhiányt, árdrágítást és az áruk felhalmozását tette szóvá. Megfelelő rendszabályt követel. Pejacsevich Márk horvát nyelven kezdte beszédét, azután magyarul folytatta. A horvát képviselők tudomásul veszik a jelentést abban a reményben, hogy a miniszterelnök a horvátok jogait továbbra is tiszteletben tartja. Teljes bizalmuknak adnak kifejezést a kormány iránt. Huszár Károly a hadiözvegyek, árvák és rokkantak ellátásáról szóló törvény revízióját sürgeti. Kéri továbbá, hogy a gyermek-védelemre nagyobb gondot forditson a kormány. Hibáztatja a nagy bankok üzelmeit, amelyekkel előidézik az általános drágaságot. Javaslatot nyújt be az ipari cikkek és nyerstermékek árának maximálásáról. Követeli a választói törvény megváltoztatá___ Í>MiMAGYAR.OkSrZÍH. sát és egy másik javaslatot nyújt be a fronton küzdő katonák választói jogosultsága érdekében. A miniszterelnöki jelentést nem fogadja el. Kovácsi Kálmán hosszasan birálja a kormány intézkedéseit, a miniszterelnöki jelentést nem veszi tudomásul. Az elnök ezután beterjeszti a miniszterelnök átiratát a koronaőr választására vonatkozólag. Majd megállapítják a szerdai ülés napirendjét, amely szerint folytatják a kivételes hatalomról szóló miniszterelnöki jelentés tárgyalását és öt órakor áttérnek az interpellációkra. Ezzel az ülés este 8 órakor véget ért. Dr. Nagy Vince interpellációt jegyzett be „több katonai kérdésben." laaaatmaaaaaMBaaaBaaaaaaBBiiBBaaaaBBaniiiaitaKiiiaatiaaaa' Lázadás az orosz seregben az élelmezés hiányossága miait — Óriási botrányok az orosz hadsereg ellátása körül. — Stockholm, szeptember 26. A napokban tartották meg Pétervároít az orosz hadsereg ellátásának, kongresszusát, amely óriási botrányba falt. A földmilvelósiigyii miniszter képviselője, Glinka a minisztérium nevében kijelentette, hogy a hadseregellátás kiküldöttjeitől követelt százmillió pud gabonát egész Oroszországban sem lehet felhajszolni. íM-aga a nép fog tönkremenni, ha akkora gabona mennyiséget átad. iGlinka még szemérc hányta a hadvezetőségnek, liogy a rekvirálás jogát a legdurvább spekulációk céljaira használja föl. Az átvett gabonának jó 40 százalékát sohasem sütötték meg katonakenyérnek. A többi a bankok raktáraiba vándorolt és később a katonai szállítás védelme alatt is felbukkant, ha az árak esztelen magasra emelkedtek. •Glinka beszéde .nyomán borzasztó lárma tört ki. Gróf fíobrinszky ioJd!mivelésö|gyi miniszter válósággal elmenekült a gyűlésről. A hadseregigazgatás kiküldöttjei kijelentették, hogy G1 inkával tovább nem tárgyalnak. A vezérkar jelenvolt tagjai haladéktalanul panaszt tettek a cárnál, aminek az lett a következménye, hogy iGlinkát az állásától fölmentették, ami természetesen nagy késedelmet okozott .a kongresszus ügyeinek további elintézése körül. Ez idő szerint a helyzet a következő: Az uj termést nem lehet szétosztani, mert a hadsereg szükségelete még nincs megállapítva. Glinka távozása ;óta az egész igazgatási gépezetnek egyik fontos személyisége hiányzik, aki a meglevő készletek felett rendelkezik. A válságos helyzet tisztázása céljából Stürmer rendkívüli minisztertanácsot hívott egybe s azután gróf Bobrinszky miniszter SÉEBD'Á, iM szeptember 27. társaságában a főhadiszállásra sietett, hogy •ott Szurajev badügyméniszteíirel tárgyaljon. Stürmer a tanácskozások folyamán — ugy. bii lik — maga is arra a meggyőződésre jutott, hogy a hadsereg és a polgári lakosság megfelelő ellátása a fenforgó viszonyok között ki van zárra. 'Hogy milyen komoly válság fenyegeti as •orosz hadseregellátást, arra jellemző .fényt vet a kaukázusi orosz sereg lázadása. Egész ezredek tagadtak meg szolgálatot az élelmezés hiányosságai miatt és számos tisztet, sőt ezredparancsnokot is megöltek, amikor ezek fegyelmezni akarták őket, A megvivhatatlan Karszt. Lugano, szept. 26. Rómából jelentik: Az olasz hadi jelentések nyomatékosan hangoztatják, hogy azok az ellenséges állások, melyeket az olasz csapatok a Karszt-vidéken ostromolnak, rendkívül erősek, mert kiterjedt sáncmiive.k védik. Ezek a sáncmiivek még ia leghevesebb koncentrikus tűznek is ellenállának, mert az osztrák-magyar pozíciók nem improvizáltak. Az uj védővonalakat máihónapokkal ezelőtt előkészítették és mikor az olasz offenzíva megindult Görz ellen, még hatalmasabban kiépítették és mélyítették. Az állások a sziklákba vannak épitve és mélységük 1.8 méter. Az árok alacsony mellvédjét homokzsákokból rakkták és még acéllemezzel is kibélelték. Ezek a körülmények rendiviil nagy nehézséget támasztanak az olasz tüzérség és a gyalogság elé, azonkiviil a hullámos talaj, amely tele van tölcséretekkel, farkasvermekkel és bokrokkal, nagyon kedvez a védelemnek. különösén a gépifegyverosztagoknak és a tüzérségnek. 'Mindenfelé ügyesen elrejtett drótakadályok húzódnak el, amelyeket a távolból nem lehet észrevenni, ugy hogy az olasz tüzérség mit sem tehet ellenük. Épen ezért az olasz rohamoknak csak igen szerény eredményük volt eddig. A románok hasztalan erőlködései Bécs, szeptember'26. A románok .az utóbbi napokban elvesztett Szurdoki- ,s Vulkán-szorosok között ujabb előretörésekkel megkísérlik, hogy újra birtokukba kerüljenek e szorosok két oldatán elhúzódó határgerincek. Főképpen á iSzur dutei-szorosnál ay ellenség nagy áldozatokat hozott. A román jelentések a Kelemen- és a Görgérryi-1 íegységekbep való harcokról szólnak. A mi hivatalos' jelenlétünk szerint ott élénk harci tevékenység folyt. Nagyszebennél a románoknaik- Oríánál és a Cibin mentén levő Sellenberk terepén emelkedő magaslatokon megkísérelt szerencsétlen támadása illán nyugalom van. Az ellenség többször megkísérelt támadása ellenére sem tudott sehol sikerre szert tenni. p Régi és töirmelék araimért kurzus arakat m i az Általános forgalmi részvéngtársaség a következő beváltó helyeken : fírsny Károly cég Kelemen-utca 11. Rerényi János cég előbb Plósz Alajos Klauzál-tér. Fischer Testvérek cég Kék csillaggal" szemben Kárász-utca 2. Fischer Testvérek cég „Várnay'-val szemben Kárász-utca 10. m