Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-21 / 221. szám

4 ÖMj^ÖTAFTÖÍTSZÁG Csütörtök, 1916. szép te mibe: 21. és igazságosan történjék — adott választ vette tudomásul. Kijelentette még. hogv a lisztellátásról' szóló elszámolásokat tanulmányozni fogja és amennyiben visszaélésekre bukkan, eljárás megindítását fogja kérni. Dr. Becsey Károly sem veszi a választ tudomásul, majd a Haditerménvről beszél, amely szerinte nem felel meg a kívánalmaknak. Mindent mieg kell tenni. — mondta — hogy a megállapított lisztmennyiséget megkapjuk. Dr. Végman Ferenc: Nem pusztán, a lisztkérdésben, hanem a .közélelmezésről általában adtam be interpellációt. Én megmondom, hogy miért gyűjtenek az emberek lisztet. Azért, mert nem bíznak abban, hogy a hatóság ellátja őket. Ezért van visszaélés. Hát a hatóság talán nem él vissza az eladásnál? Nem élt .vissza, amikor az árpát negyven koronáért árusította? Ha más tesz ilyet, megbüntetik. Kitől tanuljon a lakosság, amikor ilyesmi történik? A közélelmezési üzem hasznot toutat ki, ezt a hasznot a kiuzsorázott polgárság sinyli meg. Megengedem, hogy mindenki megkapta a lisztfüzetét, de lisztet senki sem kapott, mert a listák nem készültek el idejére. Ha a városok részére megállapított lisztmennyiséget országosan redukálják, kénytelenek vagyunk belenyugodni, de ha csak Szeged városával bánnak ilyen mostohán és redukálják a megállapított mennyiséget 25 százalékkal, ugy vagy mondjon le a tanács, vagy a törvényhatósági bizottsági tagok tegyék le mandátumaikat. Balogh Károly első sorban dr. Végman felszólalására válaszolt a következőkben: — Az árpakérdésre vonatkozólag közlöm, hogy a bizottsági tag ur által emiitett árpa sörárpa volt, amelynek negyven korona a maximális ára. Minden polgárnak számítani kell arra, hogy ha nincs meg a szükséges adag, ugy kevesebbel kell megelégednie. Pontonkint felvilágosítással szolgál az interpellációkra, majd válaszol Reiniger Jakab és dr. Becsey felszólalására. Kéri a válaszoktudomásul vételét. Reiniger Jakab, dr. Végman, és dr. Becsey tudomásul veszik a választ, amit a közgyűlés is tudomásul vett. (Indítványok.) Elsőnek Pataki János és társai indítványát tárgyalta a közgyűlés az alsóközponti törvényhatósági utak javítása tárgyában. Ugy ennek, mint a dr. Fajka Lajos által in; ditványozott felsőtanyai utaknak a ki,javítását elhatározta a .közgyűlés. Kordás József bizottsági tag a csengelei közlegelők elhelyezését indítványozta. A tanács ezt az indítványt elutasítani kérte. A közgyűlés igy határozott. Balogh Károly ismertette Somogymegye köriratát a törvényhatóságok lisztellátására vonatkozólag. Javaslatára a közgyűlés a somogy-megyei körirattal azonos felterjesztést intéz a .kormányhoz. (Megszavazták a vigalmi adót.) A tanácsi előterjesztések során gyors egymásutánban fogadta el a közgyűlés a tanács javaslatait. Megszavazta a törvényhatósági bizottság a tanítók beszerzési előlegét, kiutalt ötvenezer koronát a népkonyhák fenntartására, ötezer koronát az erdélyi menekültek segélyezésére, megszavazott harmincezer korona pót'hitelt a szegényalap részére, tudomásul vette, hogy a városi alkalmazottak beszerzési előleget kapnak, elfogadta a tanács előterjesztését a nem szorosan vett közigazgatási álkalmazottak háborús segélyére vonatkozólag, engedélyezte a községi elemi, iskolai tanítók beszerzési előlegét és tudomásul vette a közélelmezési üzem junius és julius 'havi bemutatott nyersmérlegét. A Központi Gáz- és Villamossági Részvénytársaság tudvalevőleg a légszeszárak fölemelése iránt kérvényt nyújtott be a májusi közgyűléshez. A közgyűlés a kérelmet elutasította. A részvénytársaság akkor a belügyminiszterihez fordult, Ihogy a háború esetére alkotott kivételes törvénvek alapján rendelje el a belügyminiszter a légszeszárak fölemelését. A miniszter a kérelmet leküldte a tanácsnak véleményezés végett. A jog- és pénzügyi bizottság a gázgyár kérelmének ismételt elutasítását javasolta. Hasonló javaslattal terjesztette a tanács a kérelmet a közgyűlés elé. A közgyűlés egyhangúlag magáévá tette a tanács javaslatát. Ennél a tárgynál felszólalt Kiss Gyula bizottsági tag és kérte, tudassa a hatóság a légszeszgyárral, hogy a világitás nem felel meg a kívánalmaknak. A fogyasztási illetékek felemelése iránt Balogh Károly terjesztett javaslatot a közgyűlés elé, amely azt egyhangúlag elfogadta. A javaslatot a bizottsági lctárgyalás alkalmával részletesen ismertettük. Balogh Károly a vigalmi adó behozataláról terjesztett most javaslatot a törvényhatósági bizottság elé, amelynek főbb rendelkezései a következők: A mozi, orfeum, kabaré és táncvigalmak 20 százalékos, egyéb előadások, bálok, mutatványok 10 százalékos, színházak, hang' versenyek 5 százalékos vigalmi adóval ro] vassanak meg. Kivételeket alkotnak a belépő j díj nélkül rendezett hazafias előadások és a " színházban rendezett ifjúsági előadások. Továbbá a házilag rendezett vagy tudományos előadások és mindazok az előadások, amelyekre rendőrhatósági engedély nem szükséges. A javaslat kimondja, hogy aki a szabályrendeletet be nem tartja és aki a vigalmi adó szabályszerű lerovásáért felelős, a vigalmi adó csonkításáért 1-től 100 koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújtandó. A pénzbírságot a tanács szabja ki. Másodfokon a közigazgatási bizottság, harmadfokon, a miniszter dönt. Balogh a javaslatnak általánosságban és részleteiben való elfogadását ajánlotta és megjegyezte, hogy a vigalmi adóból évenkint 00.000 korona bevételre lehet számítani. Bokor Adolf elfogadja a javaslatot, de a szinházi előadásoknak 5. a moziknak 20 százalékkal való megadóztatását sokalja. — A közgyűlés a tanács javaslatát változtatás nélkül elfogadta. Dr. Cicatricis Lajos elnök este hét órakor a közgyűlés folytatását csütörtök délután négy órára halasztotta. A görög hadsereget nem lehet háborúba kényszeríteni. — A vezérkar és a hadsereg a király mellett. — Három előkelő görög politikusnak sikerült az antant mindéin intézekdéso ellenére a minap Berlinbe jutnia, a'hol ezek egyike a Berliner Tageblatt-nak Görögország hangulatáról az alábbiakban számol be: — Két barátom és én három nappal azelőtt érkeztünk Athénből Berlinbe. Utunk tizennégy napig tartott és valósággal életveszedelmes volt ,aiz olaszokon, írainciákon és szerbeken keresetül jutni. íáokszor ezeknek a szolgálatában álló bandák üldöztek bennünket. lEizeknek a bamdáknak a fővezére Gy paris, ,a hiriicdt gyilkos, akit, miután Atlién főutcáján követte el legutóbbi gyilkosságát, az antant követeinek közbenjárására szabadon kellett bocsátani, mivel francia tisztté nevezték ki. E bandák egyik különleges feladata a kurirok elfogása. íMely uton jöttünk, arról ima nem beszélhetünk, de hálával tartozunk a görög katonai parancsnokságoknak, amelyek az egész uton megvédelmeztek és azoknak a német uraknak, akik Monasztirban, iNisben és Belgrádban szivesen fogadtak bennünket. Útközben alkalmunk volt sok görög tiszttel és katonával beszélni, akik kivétel nélkül mélységesen el vannak keseredve a franciák ellen és a legnagyobb csodálkozással vauinak eltelve Németország iránt. Mindenütt, de főleg Bécsben, valósággal megrohantak bennünket kérdésekkel, mert mi vagyunk az elsők, akik a nagy események óta elhagyták Görögországot. A háború kezdetén a hangulat iGöröogrszágban feltétlenül antant-barát volt. Hisz még csak nyolcvan esztendeje, hogy az .antant-államok szabadsághoz juttattak bennünket. .Ehhez vegyük még Oroszország segítségét az 1907-iki szerencsétlen háborúban, a francia kölcsönöket, azt, hogy Anglia 1860-ban lemondott a görög szigetekről és Ausztriának Törökország iránti hagyományos barátságát, továbbá azt a körülményt, hogy Görögország főleg Angliával és Oroszországgal folytatett kereskedelmet és hogy mint tengeri kereskedelmet iiző ország Anglia tengeri hatalmára vagyunk utalva. Németországnak a görög tudósokon és sok Németországban kilépett tiszten kiviil kevés igazi barátja volt Görögországban. Németország nagy hadseregét és tökéletes szervezettségét magyrabeesülték, egyebekben azonban kéréssé ismertük A émetországöt és nem volt valami különös okunk, hogy Németországot szeressük. II. Vilmos császár azonban a balkáni háborúnk után a görögök részéről általános tiszteletnek örvendett, mert neki tulajdonították, hogy megkaptuk Kavallát. .Kitört a háború. Az antant által terjesztett hazugságok lassankint halomra dőltek és az igazság megismerésével egyenes arányban növekedett a Németország iránti tisztelet, főleg a hadsereg, de különösen a tengerészet körében. Görögország ekkor két táborra iszlott: kétharmadában antant-párti, a harmadik harmadában németbarát volt. Ez volt a helyzet a háború első eszteudejo után. De a vezető férfiaknak a háborúról és az abban való részvételről való nézete is különböző volt. ,A király a dolgot mint katona nézte és mint látszik, a vezérkarral teljes összhangban, arra a meggyőződésre jutott, hogy a győzelem föltétlenül a központi hatalmaké lesz. Ezen katonai meggyőződésén épült fel politikai programja és mivel sem módja, sem érdeke, hogy Németország mellett vegyen részt a hábaruban, a semlegesség mellett nyilatkozott. Mert azt nem tudom eléggé hangsúlyozni: Konstantin király sohasem folytatott német, hanem mindig csak görög politikát. Nagy politikusaink egész sora: Tlheotokys, Gunarisz, Szkuludisz és iRhallisz teljesen egyetértett a királlyal. Ellenben Venizelosz, aki egész haladását Angliának köszönheti, eleitől fogva abban ,a meggyőződósbein van, hogy az antanté lesz a végleges győzelem. Ehhez a véleményhez a görögök legnagyobb része — főleg miután Görögország eddigi ellenségei: Törökország és Bulgária a központi hatalmakkal egyesült — csatlakozott. Ebből keletkezett a király és Venizelosz közti ellentét. lEz utóbbi semmi eszköztől sem riadt vissza, hogy politikájának érvényt szerezzen, de minden kísérlete meghiusult a király vasakaratán, aki népének határtahin szeretetére támaszkodik. Venizelosz első kísérlete, hogy Görögországot l>elevigye a háborúba, az antantnak a Dardanellák elleni ofíenzivájával esik egyldöl>e. A király és a vezérkar azonban rámuta-