Délmagyarország, 1916. szeptember (5. évfolyam, 204-229. szám)

1916-09-02 / 205. szám

iSzoinbat, 1916. szeptember 2. BÉLMAGYAftQESZÁG 1 Tüzelésünkkel meghiúsítottuk az olaszok BUDAPEST, szeptember 1. (Közli a •miniszter,elnöki (sajtóosztály.) A tengermeHékén tegnap a Monte-Santo és a tenger közti harcvonalunk több szakaszát az olasz tüzérség időnként élénk tüz alatt tartotta. Salcanotól délre és Lokvicától nyugatra olasz gyalogság támadásra indult. Tüzelésünk azonban az ellenséget mindenütt hamar visszaverte. , HÖFER altábornagy, A románok kiszorítására megtörténtek a kellő intézkedések. Budapest, szeptember i. Katonai forrás közli a 'következőiket: Erdélyi "hadműveleteink meglephetik a közvéleményt, az eseményeket azonban a legteljesebb nyugalommal fogadhatjuk, mert a románok sikerei csak látszólagosak, föltétlenül csupán át mentiek. Erdély bizonyos részeinek megtörtént kiürítésére elkerülhetetlen, fontos hadászati érdekekből colt szükség, mely érdekek biztosítani fogják a románok ellen elkövetkező, sokáig már egyáltalában nem késő föllépésünket. Minden intézkedés, mely arra irá. nyúl, hogy a románok a magyar területről kiszonttassanak, megtörtént. Hadliterveink a románokkal való liáhoru esetére eleve defenzívek voltak. Nincs egyáltalában szó róla, mintha az ellenséggel szemben vereséget szenvedtünk volna. Velük szemben fölállított hadseregünk teljesen intakt, melynek fölfejlődését biztosítjuk azfal, — hogy a hadrtmveleti területet az ország határán belül választjuk meg. A szorosok, sőt egyes városok és helységek föladása, ami ebből az érthetően szükséges felsőbb taktikai nézőpontból történt, a hadmüveletek további kifejlődésére nézve teljességgel jelentéktelen tény. (Kétségtelen, hogy inlindez a laikus közönség előtt meglepően A román hadsereg felvonulása Bulgária ellen. Stockholm, szeptember 1. Románia minden előkészületet megtelt a Bulgária elleni hadviselésre. Pétervári jelentés szőrint a Bulgária felé vezető vasútvonalakon, CaMut, Turn-Magurele, Zimnicea, Giurgievo és Ülte. "•' ' felé már megkezdődött a román hadS( fölvonulása. A halottai hatóság harci leiulctnek nyilvánitólta a Mussin-csatorna vidékét. Ezen a vonalon megszűnt minden magánforgalom a dunai állomások felé. Ferdinánd király a román főparancsnok. Genf, szeptember 1. A Le Journal jelenti Bukarestből: A király átvette a hadsereg főparancsnokságát és a frontra utazott. hangzik, dc a hadvezetőség jól meggondolt, teljesen átfontolt intézkedéseiben épen a hadműveletek zavartalan lebonyolítása és föltétlen sikere érdekében nem lehet mindig tekintettel a közhangulatra, mely azonban a legteljesebb bizakodással nézhet az elkövetkező események elé. Megjósolható, hogy a hadműveleti terület legközelebb el fog húzódni Erdélyből ellenséges területre. A megpróbáltatásért, melyet egyébként Erdély megértő lakossága teljes megnyugvással, hadseregünkbe és szövetségeseinkbe vetett megingathatatlan bizalommal, elismerésre méltó heroizirmssal elvisel, kárpótlást fognak nyújtani magára nem sokáig várakoztató végső győzelmeink. Erdélyt nem kell félteni. Különben Iaz eddigi harcokba,v a románok rendkívül súlyos veszteségeket szenvedtek, mely aránytalanul nagyobb, mint. átmenetileg megszerzett sikerül. Ez a siker egyáltalán nem bizonyitéka a román hadsereg győzelmének, .afuiről szó sincsen, mert hangoztatni kell, hogy az "el következett események előzetesen megállapított Haditervünkkél, mely éppen győzelmünk érdekébén 'volt. szükséges, megegyeznek, s különösebb katonai és taktikai jelentőségük sincs. A román háború első magyar halottai. Budapest, szeptember 1. A petrozsényi menekültek között férfi egyáltalán nincsen. Csupa asszony, lány és gyermek jött el aa erdélyrészi fenyegetett vidékről. A menekülök elmondották, hogy Petrozsény környéke és főképen a, Zsil völgye jóformán egészében bányák világa. A férfiember ott csaknem kivétel nélkül bányamunkás. Békében csak bányamunkás, de most. katona is. Katonai rendbeszedett csapatokban dolgoztak lent a tárnák mélyén ós amikor elvégezték odalent, a sziklás földön, — gyakorlatoztak. 8 mikor azután megszólalt a riadó, amikor a román és talán orosz portyázok is megjelentek az erdélyi hegyek peremén: a zsilvölgyi bányászok fölsiettek az alvilágból, a mint voltak azon feketén, sorba álltak, fegyvert ragadtuk s már harcoltak is: a dicsőséges bányász-századok. S a mérnök urat egyszerre főhadnagynak nevezték. Az orvos úrból hadnagy ur lett. A becstelen támadásnak ezekből a becsületes, nemes férfiakból teltek ki — a predeáli csendőrökön fldviil — az első magyar halottai... A fogarasi főispán fogta el a legelső román hadifoglyot. Kolozsvár, szeptember 1. 'A román háború első hadifoglyát nagyon érdekes körülmények között szállította be az országba Széli Farkas fogarasi főiispán. A történelmi hűség kedvéért még ál lapítható, hogy az első román katonát a főispán fegyverezte le. Az eset a következőképen történt: Dr. Betegh Miklós kormánybiztos a román hadüzenet hirét telefonon közölte az erdélyi vármegyékkel és felhívta az illetékesek fi gyeimét a szükséges teendők végrehajtására. A fogarasi (vármegyeházára is megjött a jelentés, : Széli Farkas főispán azonban ezen időben nem tartózkodott hivatalában, hanem a határmentén inspiciált. A hivatalnokok az eseményről ' azonnal tájékoztatni akarták az ellenőrző körúton levő főispánt, aki természetesen még nem tudott arról, hogy Románia ' orvtámadást intézett ellenünk. A titkár egy hajdút bizott meg azzal, lvogy menjen a főispán elé és még útközben jelentse neki a fontos eseményt. A hajdú rögtön ment is. Széli Farkas főispán épen induló félben volt a központ felé, amikor a hajdú megjelent előtte és az izgalomtól remegő hangon mondotta el, hogy a korniánybiztosságtól milyen értesítés jött. Széli Farkas főispán a hir vétele után visszafordult a határnak, ahol egy román katona alakja tűnt fel. A román katona még nem tudta, hogy a hadüzénét megtörtént. A főispán azonban már értesült az eseményről és a román katonát annak rendje szerint lefegyverezte és hadifoglyul ejtette. 200.000 magyar, német és osztrák maradt Romániában. Kolozsvár, szeptember 1. A Romániában rekedt németek, magyarok és osztrákok számát kétszázezernél jóval maga-Sabbra lehet becsülni. Valószínű, hogy a román kormány internálni akarja ezeket, bár alig bír gondoskodni ilyen nagy tömegek elhelyezéséről. Már régebben hallatszott, hogy Jassy, Braila, Qalac és Maicin környékén baraktáboroka-t1 építenek. Lehet, 'hogy azokat mór ezeknek az internáltaknak szánták. Fölmerült az a hir is, hogy a Romániában maradt idegen állampolgárok egy részét Olaszországban fogják internálni, de ez aligha (felel meg a tényeknek. Mikor egy évvel ezelőtt megszavazták az idegen-törvényt Romániában, kétségtelen volt, hogy 'ezzel mindenki küldje be adományát a „D ÉL MAGYARORSZÁG" politikai napilap kiadóhivatalába. Támogassuk erőnkön felül hajléktalanná vált testvéreinket!