Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-13 / 188. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1916. an gusztus 13. szegénysorsu leányok is felvétessenek. Miután pedig az ellátási dij leszállítása esetén az in­ternátus költségei nem fedezhetők, társadalmi jóiékonysági akcióit kell indítani, hogy az inter­nátus fentartása a redukált ellátási dijak mellett is biztosittassék. Özvegy Szamosi Györgyné, dr. Rusz Gusztávné, Uray Zoltánná és Varga Bor­bála felszólalásai után a választmány elhatározta, hogy az ellátási dijat havi 50 koronában álla­pítja meg. Polczner Elvira javasolja, hogy a hadiárvák leányinternátusa javára szeptember első felében népünnepély rendeztessék. A vá­lasztmány az indítványt elfogadta. Gallér Kris­tóf pápai kamarás, tanitóképző-intézeti igazgató felszólalásában szintén arra figyelmeztet, hogy a hadiárvák leányinternátusa csak abban az esetben felel meg rendeltetésének, ha a szövet­ség az internátus létesítésével jótékonyságot gya­korol. Fölemlíti a hadiözvegyek ellátásának ügyét és kifejti, hogy a hadiözvegyek részére a tervbe vett hadiözvegyek otthonával kapcso­latosan munkástelepet kell létesíteni, ahol a hadiözvegyek szakszerű felügyelet mellett önál­lóan gazdálkodhatnának. A választmány Gallér Kristóf fejtegetéseit érdeklődéssel hallgatta. Az értekezlet végül a népünnepély előkészítésére vonatkozólag tett intézkedéseket. A leányinter­nátusba való felvételre dr. Rusz Gusztávnénál a leányinternátusi csopot vezetőjénél kell jelent­kezni. — A Károlyi-csoport bemutatkozásának hatása külföldön. Hágából jelentik: Az ide érkezett francia és angol lapok fejtegetései­ből az antant nagy csalódása tűnik ki a Károlyi csoportnak a magyar parlamentbe való fellépése miatt. Gróf Tisza Isván miniszterelnök és Gróf Apponyi Albert nyi­latkozatai igen komoly megítélésben része­sülnek és láthatóan mély hatást keltettek. — A közigazgatási bizottság ülése. A közigazgatás; bizottság szerdán délután négy órakor tartja dr. Cicatricis Lajos főispán elnök­lése alatt augusztus havi rendes ülését, — A városi ösztöndijak odaítélése. A várost tanács szombati ülésén a még függőben levő városi ösztöndijak felett döntöttek. A Saári­féle ösztödij 374 koronát kitevő kamatát Kasza József egyéves önkéntes, ugyancsak ebből az ösztöndíjból Joacliim József egyéves önkéntes szintén 374 koronát, a Kárász-féle ösztöndíjból négyszáz koronát Pórer Ferenc orvosnövendék, végül a Ráth-féie ösztöndíjból Varga László gimnazista százhat koronát kapott. — A városi polgári konyha. Scultéty Sándor főszámvevő szombaton mutatta be a polgármesternek a városi konyha terveze" tét. A polgármester az étkezde ügyeinek vezetésével a főszámvevőt bizta meg. A pol­gári étkezdében való étkezésre augusztus 20­ig lehet jelentkezni a. főszám vevőn él. Abban az esetben, ha kétszázan jelentkeznek, a konyha elsején megnyílik. Egy adag 60, másfél adag 90 koronába fog kerülni havon­kint. Előfizetni napokra is lehet. — A lisztellátás. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a következő felhívást intézi közönségéhez: Újból felhívom a város termelő gazda­közönségét, hogy gabonáját vásárlási igazol­vánnyal biró szegedi polgároknak a maxi­mális árért adja el. Erkölcsi kötelessége minden szegedi polgárnak, hogy ezekben a rendkívüli nehéz, időkben városi polgártár­sán segítsen. Állandó a panasz, hogy a 10,000 számra kivett vásárlási igazolványok­ra nem képes a polgárság helybeli lakosok­tól gabonanemüt vásárolni. Akinek más törvényhatóság területén van a gabonája, annak a járási főszolgabíró, illetve törvény­hatósági jogú városban a polgármester adja meg az engedélyt arra, hogy gabonáját Szegedre hozhassa. Tanyai polgártársaink hozzák be gabonájukat hetivásárkor, a Szt. István-téri búzapiacra, ahol egész bizonyosan minden szem gabonájuk azonnal elkel. Aki­nek a gabonája magtárban van, jelentse be azt a tornyos iskolában működő buzahivatal­nak, amely gondoskodni fog arról hogy a vevők felkeressék. Másrészről újból figyel­mébe ajánlom a vásárló közönségnek, hogy vásárlási igazolványt esak akkor vegyen ki, ha már biztosan tudja, hogy ga­bonát a város területén vásárolni is tud, mert különben rontja a város lisztéi vató el­látását, amennyiben a polgármesteri hivatal­nak ki kell mutatnia, hogy a város lakosai közül hánynak a részére állított ki vásárlási igazolványt. Ezekről tehát az állam nem fog gondoskodni, vagyis ezek részével kevesebb lisztet fog kiutalni a város közön­ségének. Aki már eddig kivette ez igazol­ványt és látja, hogy nem hir vásárolni, az sürgősen adja azt vissza, hogy a nyilvántartá­sokba be tudjuk vezetni. Szeptember 15-ig kell azoknak a névsorát a belügyminiszté­riumba felterjeszteni, akik részben, vagy egészben a jövő év folyamán állami lisztel­látásban részesülnek. A házról-házra való összeírás e tekintetben már befejeztetett. Aki bármi okból abból kimaradt, az sürgősen je­lentkezzék a kerületi rendőrtisztnél, hogy pótlólag a jegyzékbe felvehető legyen. A jövő évi lisztellátásra vonatkozó szelvény­könyvek annak megjelölésével, hogy ki hol tartozik liszt és kenyér szükségletét fedezni szeptember folyamán k osztásra kerülnek. Addig e nehéz időket türelemmel kell el. viselnünk. — Elütötte a villamos. Csütörtökön — mint már jelentettük, — a 15-ös számú villamos kocsi elütötte Gombos Jáncs 6:5 esztendős ügynököt, aki a ifején és karján szenvedett sérüléseket. Gombos szombaton a szenvedett sérülésekben a városi közkórházijan meg­halt, — A kiviteli tilalom kiterjesztése. A ma­gyar kormány az osztrák császári kormánnyal egyetértően elrendelte a kiviteli és átviteli tila­lomról kibocsátott rendelet kiegészítését. A ren­delet szerint a friss szilva, házinyulbőrök, szi­varkapapiros, csizmapatkó, mindennemű vasáru, gép és géprész 100 kg.-nál nagyobb darabsuly­ban, malomberendezési tárgyak és a malom­iparban szükségelt egyéb műszaki cikkek, szövő; és kötőgépek, valamint szélerősségmérők kiviteli tilalma is életbe lépett. — Utalványnélkül is lehet halat kapni. Scultéty Sándor főszámvevő figyelmezteti a halvásárló közönséget, hogy ezután reggel hét órától kezdve utalvány nélkül is lehet a hatósági bódéban halat vásárolni. Ez azért történik, mert a kiadott utalványoknál jó­val több hal kerül naponkint eladásra, — Szombaton nyolc mázsa hal került kiárusí­tásra a hatósági bódéban. — A dettai Mümalom tőkeemelése. A dettai Mümalom, mely a Telepítő és Par­cellázó Bank vállalata, 600.000 koronáról 1,100.000 koronára emeli fel alaptőkéjét. A tőkeemelés a tegnapi közgyűlésen megtör­tént és ez alkalommal az igazgatóság uj tagjaivá megválasztattak: Franké Sándor, Uhrmann Alfréd és Schefrich Károly. A íel­iigyelőbizottság uj tagja lett: Büchl Róbert — Betiltotta a hadvezetőség a plakettek viselését. A hadügyminiszter — minta Külügy­Hadügy irja — a hadsereg rendeleti közlö­nyében felhívja a figyelmet arra, hogy az egyes csapatrészek csakis az ő felsége által engedélyezett megkülönböztető jelvényeket és kitüntetési jeleket, vizelhetik. Tehát az emlékjelvények — az úgynevezett plakettek nap újra teremted a csodát, te megtudod találni mindenütt, te újra éled mindennap. — Oh, a csoda, — suttogta a lány maga elé. — Fizess kérlek, Oajus, hadd legyünk minél hamarább tenálad. És bár Hasse Cajus magát nagy nőis­merőnek és hóditónak tartotta, még eddig minden nő azt tette, vele amit akart. Így tör­tént ma is. * Amikor Cajus hálószobájának ajtaját be­csukta, hirtelen hallgatózni kezdett. — Mi ez? — kérdezte és kellemetlen ér­zéssel állt az ajtónál. — Sirógörcsött kapott, — szólt Lona egy­szerűen és hátravetett fejjel és előreszegezett állal félig lehunyt szempillák mögül mély pillantást vetett rá. De Cajus egyáltalában nem volt ehez illő hangulatban. — Ki kell mennem hozzá. — mondta. Lona azonban már a nyakában lógott és forron lihegté: — Ne, ne, hagyd békén! Nem baj! Hanem a férfi energikusan lerázta ma­gáról. A hangos, zokogó sirás mind éleseb­bé vált és végre mások is laktak a házban. Kinyitotta az ajtót és a folyosón keresztül Cenci szobájába ment. Cenci az ágyban ült, borzasztó állapotban és folyton remegett a sirógörcsöktól. Mikor a férfi vállára tette a kezét, undorodó mozdulat vonult végig rajta. — De Cenci, — szólt Cajus, — ez a hölgy ... Te tévedsz . . . Csak azt akar­ja .. . Egyáltalában nem akar . . . Külön­ben is, már férjes asszony. De fájdalom, ezek az érvek egyáltalá­ban nem hatottak Cencire. Kis tétovázás után visszament a hálószobába, ahol Lona az ajtónál hallgatódzott. Betette maga mö­gött az ajtót és heves, de tagolt, színpadias, suttogó hangon 3zólt hozzá. — Baj van Lona! Komolyan mondom, ei kell menned. — Nem, nem — felelelt a lány szinte dadogva a szenvedélytől, — engedj hozzá, én fogok beszólni vele. Az ég szerelmére, — szólt a férfi és megfogta karjánál a nőt. De ez néhány rángatódzó, hisztérikus mozdulattal _ kitépte magát és becsapta maga után az ajtót, még mielőtt a férfi magához tért volna. Nagyon bua arcot vágott amelyben együtt volt a düh és a nevetés. ^ — Borzasztó — gondolta azután. — És Cenei abban a borzasztó szürke hálókabát­ban van, amit már annyiszor eltiltottam 1 Vontatott lépésekkei ment az ágyhoz, leült és kétségbeesett fatalizmussal bámult maga elé. Kis idő mulya felrezzent. Cenci már nem zokogott. Most szűnt meg épen, vagy már régebben, csöndes volt, csak ő nem figyelt rá ? Lábujhegyen kisurrant a folyosóra. A másik ajtó nyitva volt. Lona az ágyon ült és Cenci fésületlen fejét kebléhez szorította, a férfi hallotta, amint Lona igy szólt: — Látja kedves kisasszony, ez a mi sor­sunk ! . . . Nem fájdalomra született minden nő? Nem vagyunk mi mindnyájan testvé­rek?. Legyünk mi ketten is testvérek. És Cenci meghatottan sóhajtott. — Jó ... óh miiyen jó ön. Hausse Cajus hangtalanul, amint jött hálószobájába ment, lámpát gyújtott és a kö­vetkező levelet irta: Kedves Lona! Én hősnőnek tartottalak. Pedig szenti­mentális vagy. Bocsásd meg e tévedésemet Ma egy hamis hangot hallottam tőled s az­óta mindennek vége I Egy ördögi nő izgatna Cenci testvére nem. Ahoz túlságosan jól ismerem Cencit. Isten veled. Cajus. Azután borítékba tette a levelet, megcí­mezte, egy hatfilléres bélyeget tett rá, vette a kalapjst és botját ós halhan, búcsúzás nél­kül elhagyta a lakást. Mikor a levél tompa suhogással a szom­széd sarkon levő üres postaszekrény aljára ért. Hasse. Cajus szóles kézmozdulattal azt mondta: Örökre! Azután behúzta kalapját a homlokába és hosszú lépésekkel elindult, hogy egy vendéglőt keresen, amely ilyenkor még nyitva van. Szükségét érezte annak­hogy fájdalmában mások is legalább távol­ról részt vegyenek.

Next

/
Thumbnails
Contents