Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-12 / 187. szám

6 BÉLM A 0 Y A.RORISZ A (1 Szeged, 1916. augusztus 12. A képviselőház ülése. (Saját tudósítónktól) A képviselőház pénteki ülésén folytatta az adójavaslatok tárgyalását. Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegy érakor megnyitotta az ülést. Mis­holczi Imre az állandó igazoló bizottság je­lentését terjesztette elő a berettyóújfalui választásról. Szilágyi Lajos mandátumát a szokásos harminc nap fentartásával igazolt­nak vették. Az adóvita első szónoka Vázsanyi Vil­mos. Kifejti, hogy a pénzügyi igazgatás nem tud megmérkőzni azzal a nagyszámú adóalannyal, akikre .működését ki kell ter­jeszteni. Ausztriában az adótörvények már egy évtized előtt sokkal demokratikusabbak és igazságosabbak voltak, mint ma nálunk. Bár igen helyesnek, sőt igazi cselekedetnek tartja, hogy a pénzügyminiszter be merte hozni a vagyoni adót, mégis a javaslat át­vizsgálása után, sajnos, szociális igazságta­lanságokat talál benne. A kereseti adó a normális exisztenciákra vonatkozólag csü­törtököt mondott. A kereseti adó mindig fik­tív tételekkel dolgozott, beállított egy mini­mumot és fikció után megállapította, mennyi lehet a kereset. Nem érti azt az irányzatot, amely előbb kimond egy általános elvet és a kővetkező pillanatban visszavonja, amit ezzel adott. A maximálás által a törvényhozás an­nak a szándékának adott kifejezést, hogy a kereseti adót a mult maradványának akarja tekinteni. Minthogy a keresmény ugyanaz, mint a jövedelem, a kereseti adó korszerűt­len lett, amint a jövedelmi adót behozták. Utal a porosz, bajor, szász, wiirttembergi és bádeni példákra. Ausztriában a kereseti adó kontingense tizenöt év alatt nem is egészen két millióval növekedett, nálunk azonban ugyanennyi idő alatt négy millióval. Ezt a különbséget össze kell hasonlítani a magyar és az osztrák kereskedelem, a magyar és az osztrák ipar és közgazdaság erejének kü­lönbségével. Ilyen körülmények közt igazán szerény óhajtás, (ha a kereseti adó kontin­gentálását kívánjak. Már épen elég volt ennyi ebből az adóból, amely különben tel­jesen jogtalanul foglal helyét adórendsze­rünkben. A kontingensen felüli összeget az amúgy is sok nehézséggel küzdő városok községi teriheinek csökkentésére kell fordí­tani. A jövedelmi adónak az a természete, hogy nagyobb súllyal nehezedik a városi, mint a vidéki lakosságra. Nem helyes az az adópolitika, amely az egyes osztályokat játssza ki egymás ellen. Ausztria a fokoza­tos adót százhúszezer koronán felül fejlesz­tette, ezzel szemben a mienk a középvagyont nagyvagyonnak deklarálta, mintha Magyar­országon a 120.000 koronán felüliek olyan kevesen, olyan elenyészők lennének, hogy számukra nem érdemes skálát csinálni. A szegények! (Zajos derültség.) Ezt nevezem én szociális igazságtalanságnak. (Zajos he­lyeslés.) Az előadó ezt az uj javaslatot és! jövedelmi, adót gyérmeknek nevezi, ezzel mentvén gyarlóságait. Hát én szerintem ez olyan gyermek, aki nagydií éles fogakkal jött a világra, de csak lefelé tud harapni, fel­felé nem. (Derültség és helyeslés.) Springer. Ferenc helyesli, hogy a há­rom javaslat tárgyalása egyszerre történik. Szerinte az uj adórendszert két évre kelle­ne csak behozni. Hosszasan fejtegeti észre­vételeit és két órakor szünetet kér. Délután négy órakor Szász Károly alelnök nyitja meg az ülést. Springer folytatja beszédét; a javaslatot nem fogadja el. Ezután Sághy Gyula emelkedett szólásra és kibeszélte az egész ülést. Rámutat a javaslat hibáira és az ellenzék közös határozati javaslatát a Ház figyelmébe ajánlotta. Sándor János belügyminiszter beter­jesztett két törvényjavaslatot: a fiumei rendőrség államosítására és Csepel-sziget­nek a budapesti rendőrség hatáskörébe való tartozására vouatkozólag. Az ülés ezután véget ért. BaaaaBaaBBBaaQsaeaaaBaBBaiBBBBBasiBBiiBHHaBiiaBEiiBaBa Csanád-megye piacairól is eltűnnek az élelmicikkek. — Jelentés Csanád-megye élelmezési viszo­nyairól. — Sokaknál hiányzott a szükséges ovatosság és előrelátás. — A Haditermény szegedi kirendeltsége. — (Saját tudósítónktól.) Csanádmegye köz­igazgatási bizottságának csütörtöki ülésén Tarnay Ivor főjegyző a juliusi jelentéssel kapcsolatban az élelmezési viszonyokról és a lisztellátásról a következőket közölte a bi­zottsággal : — Juliusban a legtöbb nehézségei a liszttel való ellátása okozta. Habár a drága­sággal való állandó kiizködést sem le'het le­kicsinyelni, nemkülönben sajnálatos és. kel­lemetlen jelenség az élelmicikkeknek a piac­ról való eltűnése és hiánya, mindez aligha mérhető alioz a végtelenül kellemetlen és súlyos állapothoz, amely a lakosságra a lisztnek hiánya miatt nehezedett. Tagadhatatlan, liogy sokaknál hiányzott a szükséges óvatosság és előrelátás és a gondtalanul elfogyasztott készlet nem kis bajnak lett okozója, ami kétségtelen jele az önfegyelmezés hiányának, azonban nem ke­vésbé sújtotta a hiány azokat is, akik a ható­sági rendszabályokat pontosan betartották. A helyzetet a maga komolyságában föltáró jelentésemre és előterjesztésemre a m. kir. belügyminisztériumi ugyan 4 vaggon lisztet utalt ki a vármegye rendelkezésére, azon­ban eme mennyiségnek mind a mai napig csak igen kis része az, ami felhasználható lett, annak ellenére, hogy a Haditermény részvénytársaságnál ismételten távirati uton utaltam a minisztériumi rendelkezésére és sürgettem annak figyelembe vételét. A nehézkesség és a hatóságokkal szem­ben tanúsított merev magatartás, amelyet egy év leforgása alatt annyiszor volt alka­lom ezen intézménynél tapasztalni, ezúttal jobban, mint valaha, érezhető volt. A közönség érdekeire figyelemmel, fe­lelősségem teljes tudatában és a következ­mények vállalása mellett megtettem, még a réndőrí hdtaldm igénybevételével is, min­dent, amivel pillanatnyilag a legégetőbb ba­jon segíthettem. Ezzel elejét vettem annak, hogy az egyre növekvő elégületlenség nyili lázongásba törjön ki. Természetesen mind­ezeknek az intézkedéseknek ideig-óráig tar­tó hatása volt és nem voltak alkalmasak ábra, hogy a baján gyökeresén segítsenek. Eljárásomról részletesen és kellően in­dokolt jelentést tettem a minisztériumnak, kérve intézkedéseim utólagos jóváhagyását s föltárva őszintén az okokat is, amik a helyzet előidézői. A Haditerménnyel szem­ben fennállott eme súrlódások okozták, liogy feliratban fordultain a minisztériumhoz - a Haditermény kirendeltségének Szentesen va­ló felállítása ellen, kérve annak Makón, avagy Szegeden való létesítését, rámutatva arf\a, hdgy Szentest rossz közlekedési viszo­nyai épen nem tennék alkalmassá e szerep betöltésére. \ A német szocialisták kiáltványa a béke ügyében. Berlin, augusztus 11. A nemet szociál­demokrata pártvezetőség ma a Vorwörts élén kiáltványt bocsát ki, amely igy szól: Csak a birodalom épségeért, az ország politikai önállóságáért és gazdasági életké­pességeért harcol a német nép. Hódítási vá­gyai nincsenek. íBethmann-Hollweg több izben kijelen­tette, hogy hajlandó béketárgyalásokra, fáj­dalom, az ellenséges államok kormányai mindeddig nem tettek ilyen nyilatkozatot, mert még mindig abban bizakodnak, hogy le tudják gyűrni katonai szempontból a né­met birodalmat és szövetségeseit. Megátal­kodott hitüket abból merítik, .hogy ellensé­geink számra nézve többen vannak, nagyobb néptömegeket képviselnek és erőforrásaik kimeríthetetlenek. Pedig az antant-országok népei is épen ugy vágyódnak a béke után, mint a német nép. , A birodalmi kancellárhoz beadványt in­téztünk, Ihogy a háború céljait szabadon, korlátozás nélkül vitathassuk meg népgyűlé­seken, felszólítjuk tehát a pártszervezeteket, tartsanak népgyüléseket s nyilatkozzanak a háború és béke céljairól, foglaljanak állást és gyűjtsenek aláírásokat egy feliratra, a melyben a német nép békét kér, békét, amely­barátságot teremt a szomszédos népek kö­zött, a német bir(idalomnak pedig területi épséget biztosit, politikai függetlenségét és gazdasági fejlődésképésségét lehetővé teszi. isii ÉPÉ Várnay £. tfnylfyrtffytöften, Szegeden. m Az irodalom legnagyobb kincsei rendkivül leszállított áron szerezhetők be. Hl

Next

/
Thumbnails
Contents