Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-12 / 187. szám

6 BÉLM A 0 Y A.RORISZ A (1 Szeged, 1916. augusztus 12. A képviselőház ülése. (Saját tudósítónktól) A képviselőház pénteki ülésén folytatta az adójavaslatok tárgyalását. Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegy érakor megnyitotta az ülést. Misholczi Imre az állandó igazoló bizottság jelentését terjesztette elő a berettyóújfalui választásról. Szilágyi Lajos mandátumát a szokásos harminc nap fentartásával igazoltnak vették. Az adóvita első szónoka Vázsanyi Vilmos. Kifejti, hogy a pénzügyi igazgatás nem tud megmérkőzni azzal a nagyszámú adóalannyal, akikre .működését ki kell terjeszteni. Ausztriában az adótörvények már egy évtized előtt sokkal demokratikusabbak és igazságosabbak voltak, mint ma nálunk. Bár igen helyesnek, sőt igazi cselekedetnek tartja, hogy a pénzügyminiszter be merte hozni a vagyoni adót, mégis a javaslat átvizsgálása után, sajnos, szociális igazságtalanságokat talál benne. A kereseti adó a normális exisztenciákra vonatkozólag csütörtököt mondott. A kereseti adó mindig fiktív tételekkel dolgozott, beállított egy minimumot és fikció után megállapította, mennyi lehet a kereset. Nem érti azt az irányzatot, amely előbb kimond egy általános elvet és a kővetkező pillanatban visszavonja, amit ezzel adott. A maximálás által a törvényhozás annak a szándékának adott kifejezést, hogy a kereseti adót a mult maradványának akarja tekinteni. Minthogy a keresmény ugyanaz, mint a jövedelem, a kereseti adó korszerűtlen lett, amint a jövedelmi adót behozták. Utal a porosz, bajor, szász, wiirttembergi és bádeni példákra. Ausztriában a kereseti adó kontingense tizenöt év alatt nem is egészen két millióval növekedett, nálunk azonban ugyanennyi idő alatt négy millióval. Ezt a különbséget össze kell hasonlítani a magyar és az osztrák kereskedelem, a magyar és az osztrák ipar és közgazdaság erejének különbségével. Ilyen körülmények közt igazán szerény óhajtás, (ha a kereseti adó kontingentálását kívánjak. Már épen elég volt ennyi ebből az adóból, amely különben teljesen jogtalanul foglal helyét adórendszerünkben. A kontingensen felüli összeget az amúgy is sok nehézséggel küzdő városok községi teriheinek csökkentésére kell fordítani. A jövedelmi adónak az a természete, hogy nagyobb súllyal nehezedik a városi, mint a vidéki lakosságra. Nem helyes az az adópolitika, amely az egyes osztályokat játssza ki egymás ellen. Ausztria a fokozatos adót százhúszezer koronán felül fejlesztette, ezzel szemben a mienk a középvagyont nagyvagyonnak deklarálta, mintha Magyarországon a 120.000 koronán felüliek olyan kevesen, olyan elenyészők lennének, hogy számukra nem érdemes skálát csinálni. A szegények! (Zajos derültség.) Ezt nevezem én szociális igazságtalanságnak. (Zajos helyeslés.) Az előadó ezt az uj javaslatot és! jövedelmi, adót gyérmeknek nevezi, ezzel mentvén gyarlóságait. Hát én szerintem ez olyan gyermek, aki nagydií éles fogakkal jött a világra, de csak lefelé tud harapni, felfelé nem. (Derültség és helyeslés.) Springer. Ferenc helyesli, hogy a három javaslat tárgyalása egyszerre történik. Szerinte az uj adórendszert két évre kellene csak behozni. Hosszasan fejtegeti észrevételeit és két órakor szünetet kér. Délután négy órakor Szász Károly alelnök nyitja meg az ülést. Springer folytatja beszédét; a javaslatot nem fogadja el. Ezután Sághy Gyula emelkedett szólásra és kibeszélte az egész ülést. Rámutat a javaslat hibáira és az ellenzék közös határozati javaslatát a Ház figyelmébe ajánlotta. Sándor János belügyminiszter beterjesztett két törvényjavaslatot: a fiumei rendőrség államosítására és Csepel-szigetnek a budapesti rendőrség hatáskörébe való tartozására vouatkozólag. Az ülés ezután véget ért. BaaaaBaaBBBaaQsaeaaaBaBBaiBBBBBasiBBiiBHHaBiiaBEiiBaBa Csanád-megye piacairól is eltűnnek az élelmicikkek. — Jelentés Csanád-megye élelmezési viszonyairól. — Sokaknál hiányzott a szükséges ovatosság és előrelátás. — A Haditermény szegedi kirendeltsége. — (Saját tudósítónktól.) Csanádmegye közigazgatási bizottságának csütörtöki ülésén Tarnay Ivor főjegyző a juliusi jelentéssel kapcsolatban az élelmezési viszonyokról és a lisztellátásról a következőket közölte a bizottsággal : — Juliusban a legtöbb nehézségei a liszttel való ellátása okozta. Habár a drágasággal való állandó kiizködést sem le'het lekicsinyelni, nemkülönben sajnálatos és. kellemetlen jelenség az élelmicikkeknek a piacról való eltűnése és hiánya, mindez aligha mérhető alioz a végtelenül kellemetlen és súlyos állapothoz, amely a lakosságra a lisztnek hiánya miatt nehezedett. Tagadhatatlan, liogy sokaknál hiányzott a szükséges óvatosság és előrelátás és a gondtalanul elfogyasztott készlet nem kis bajnak lett okozója, ami kétségtelen jele az önfegyelmezés hiányának, azonban nem kevésbé sújtotta a hiány azokat is, akik a hatósági rendszabályokat pontosan betartották. A helyzetet a maga komolyságában föltáró jelentésemre és előterjesztésemre a m. kir. belügyminisztériumi ugyan 4 vaggon lisztet utalt ki a vármegye rendelkezésére, azonban eme mennyiségnek mind a mai napig csak igen kis része az, ami felhasználható lett, annak ellenére, hogy a Haditermény részvénytársaságnál ismételten távirati uton utaltam a minisztériumi rendelkezésére és sürgettem annak figyelembe vételét. A nehézkesség és a hatóságokkal szemben tanúsított merev magatartás, amelyet egy év leforgása alatt annyiszor volt alkalom ezen intézménynél tapasztalni, ezúttal jobban, mint valaha, érezhető volt. A közönség érdekeire figyelemmel, felelősségem teljes tudatában és a következmények vállalása mellett megtettem, még a réndőrí hdtaldm igénybevételével is, mindent, amivel pillanatnyilag a legégetőbb bajon segíthettem. Ezzel elejét vettem annak, hogy az egyre növekvő elégületlenség nyili lázongásba törjön ki. Természetesen mindezeknek az intézkedéseknek ideig-óráig tartó hatása volt és nem voltak alkalmasak ábra, hogy a baján gyökeresén segítsenek. Eljárásomról részletesen és kellően indokolt jelentést tettem a minisztériumnak, kérve intézkedéseim utólagos jóváhagyását s föltárva őszintén az okokat is, amik a helyzet előidézői. A Haditerménnyel szemben fennállott eme súrlódások okozták, liogy feliratban fordultain a minisztériumhoz - a Haditermény kirendeltségének Szentesen való felállítása ellen, kérve annak Makón, avagy Szegeden való létesítését, rámutatva arf\a, hdgy Szentest rossz közlekedési viszonyai épen nem tennék alkalmassá e szerep betöltésére. \ A német szocialisták kiáltványa a béke ügyében. Berlin, augusztus 11. A nemet szociáldemokrata pártvezetőség ma a Vorwörts élén kiáltványt bocsát ki, amely igy szól: Csak a birodalom épségeért, az ország politikai önállóságáért és gazdasági életképességeért harcol a német nép. Hódítási vágyai nincsenek. íBethmann-Hollweg több izben kijelentette, hogy hajlandó béketárgyalásokra, fájdalom, az ellenséges államok kormányai mindeddig nem tettek ilyen nyilatkozatot, mert még mindig abban bizakodnak, hogy le tudják gyűrni katonai szempontból a német birodalmat és szövetségeseit. Megátalkodott hitüket abból merítik, .hogy ellenségeink számra nézve többen vannak, nagyobb néptömegeket képviselnek és erőforrásaik kimeríthetetlenek. Pedig az antant-országok népei is épen ugy vágyódnak a béke után, mint a német nép. , A birodalmi kancellárhoz beadványt intéztünk, Ihogy a háború céljait szabadon, korlátozás nélkül vitathassuk meg népgyűléseken, felszólítjuk tehát a pártszervezeteket, tartsanak népgyüléseket s nyilatkozzanak a háború és béke céljairól, foglaljanak állást és gyűjtsenek aláírásokat egy feliratra, a melyben a német nép békét kér, békét, amelybarátságot teremt a szomszédos népek között, a német bir(idalomnak pedig területi épséget biztosit, politikai függetlenségét és gazdasági fejlődésképésségét lehetővé teszi. isii ÉPÉ Várnay £. tfnylfyrtffytöften, Szegeden. m Az irodalom legnagyobb kincsei rendkivül leszállított áron szerezhetők be. Hl