Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-11 / 186. szám

4 DÉLMÁG YARORSZ Á O Szeged, .1916. augusztus íí. Szeged város, (hatósága békés és normális állapotokra való tekintettel készült szerző­désre támaszkodva, útjába áll ölt a gázárak igazán mérsékelt fölemelésének és ennél­ifogva a szénhiányhói származható, esetleg katasztrofális veszélyt csupán Nagyméltó­ságod bölcs és előrelátó gondossága hárít­hatja eh Erre módot nyújt a magas kor­mánynak a háboru esetére szóló intézkedé­sekről alkotott 1912. évi hatvaniharmadik törvénycikk, valamint az ezt kiegészítő 1914. évi ötvenedik törvénycikk. Tudjuk ugyanis, hogy a magas kor­mánynak különös gondját képezi a monar chia szénkészletének kímélése és Szeged város érdekét sem szolgálja, ha mi kényte­lenek leszünk üzemünket beszüntetni, mely csapást nem lesz képes elhárítani Szeged városának azon esetleges ténykedése, hogy szerződéses jogát gyakorolva az üzemet át­veszi, mert ha nekünk nem lesz .szenünk, a város annál kevésbé lesz képes beszerezni, nem is beszélve arról, hogy mi a vis major-t képesek leszünk igazolni. Mindezek alapján alázattal kérjük Nagyméltóságodat, kegyes­kedjék a háboru esetére szóló kivételes in­tézkedésekről alkotott törvényben nyert jo­gánál fogva vagy minket följogosítani, hogy tekintettel a rendkívüli viszonyokra, Szeged városában a szerződéstől eltérőleg a normá­lis idők bekövetkeztéig a légszesznek árát magánvilágitási célokra 23.28 fillérről köb­méterenkint 25 fillérre és főzési és fűtési célokra 17 fillérről köbméterenkint 20 fillér­re fölemeljük, hogy nekünk igy lehetségessé tétessék a szénnek a távoli külföldről mi­előbb leendő beszerzése, mely ártöbblettel amúgy is megnövekedett költségeinknek alig a fele fog födözetet találni; vagy pedig a várossal kötött világítási szerződés arra kötelezése alól, hogy állandóan két hónapra való gyártási anyagot tartsunk raktáron és a légszeszt és villanyt éjjel-nappal állandóan világítási, fűtési és ipari célokra kiszolgál­tatni kötelesek vagyunk, a háboru tartamá­ra bennünket fölmenteni és följogosítani, hogy azon esetben, ha szénhiány mutatko­zik, az üzemet, illetve a légszesz és villany kiszolgáltatását a nappali időkben beszüntet­hessük, illetve szüneteltethessük, nehogy egyáltalán kénytelenek legyünk a város vi­lágítását teljesen beszüntetni. Wágner Manó FGaimnasiuma GS iiEualointBzetD Rákospalotán (Budapest mellett) A nyolc osztályú főgimnázium osztály és érettségi bizonyítványai áliamérvényesek. Lelkiismeretes felügyelet. Alapos oktatás. Jó ellátás. Kitünö tanerők. Alapvető ismétlőtanitás. Nagy árnyas kert és játszótér. A tanulók lehetnek bennlakók és félkosztosok. Kivánságra „Ismertetőt" küld az Igazgatóság. Rákospalota. Vasúti állomás. — Posta. — Távirda. — Telefon. A képviselőház ülése. (Budapesti tudósítónktól.) A képviselő­ház csütörtöki ülésén az adójavaslatokat tárgyalták. Beöthy Pál elnök fél tizenegy órakor nyitotta meg az illést. Gróf Ester­házy Móric az alkotmánypárt nevében szól a javaslathoz, és csatlakozik az ellenzéki pártok határozati javaslatához. Behatóan birálja a jövedelmi adóról szóló rendelkezé­seket. Helyteleníti, hogy az adók akkor is terhelik az adóalanyt, amikor a jövedelmező foglalkozás megszűnt. A javaslat több pontja hiányos és pongyolasága hátrányos az adó­zókra és a judikaturára. Kéri, hogy visel­tessenek tisztelettel azok iránt, akik csupán a praecium affectionis után fizetnek és pe­dig nem fél percenteket, hanem száz per­centekét a lövészárokban. Aki csak egy na­pot töltött a harctéren, az érzi azt a nagy igazságtalanságot, hogy egész vagyoni ka­tegóriákat mentesítenek. (Ugy van! a jobb­oldalon.) A vagyonadót illetőleg kétségtelen, hogy az az adóalany, akinek jövedelme egyéni keresetképességétől független, sok­kal előnyösebb helyzetben van, mint azok, akiknek egyetlen jövedelmi forrásuk a mait­haképességük. Elismeri, hogy a fundált jö­vedelem már eddig is igénybe vau véve, sokkal inkább, mint a személyi keresetből/ származó jövedelmek. Fontosnak tartja a nyilvános számadásba kötelezett vállalatok­nál levő vagyonok megadóztatását. A rész­vények mentesítése a vagyonadó alól he­lyes, mert ebből számos adópolitikai előny származik. Hiánya a vagyonadóról szóló törvény­javaslatnak, hogy nem számol az eltartandó családtgokkal, továbbá a háborús viszonyok következtében előállott jogi viszonyokkal sem. Felhívja a pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy a háboru két esztendeje után nem lehet teoretikus szemmel nézni az egész magyar közgazdaságot. Nemcsak a vagyo­ni tárgyaknak van forgalmi értékük, hanem a személyeknek is. Ha ezt nem vesszük te­kintetbe, akkor nem vesszük figyelembe, hogy ki védi meg a hazát odakinn a lövész­árokban. j. Cserny Károly szólalt fel ezután. A javaslat nem oldja meg az állam pénzügyi feladatait és még súlyos terhekre lehet kilátás. Kétségtelen, hogy pusztán adó­ból nem lehet fedezni a háborús kiadásokat. Erre a célra alkalmasabb volna a gabona­monopólium, de ezt nem a népszerűtlen Ha­ditermény mintájára kellene megcsinálni. Simonyi-Semadam Sándor hibáztatja, hogy a pénzügyi kormány a békés időben a Wekerle-féle adójavaslatot nem vette elő ós most a kellő munkaerő hiányában torz­alkotást csinál vele. Részletesen birálja a javaslatot, amelyet nem fogad el. — Szünet után Simonesits alelnök vette át az elnök­lést. Gróf Batthyányi Tivadar hosszasan bí­rálja a javaslatot. Fejtegeti, hogy a háboru és az azutáni helyzet minő óriási terhet ró az országra. Ezekkel a terhekkel szemben egyediili megoldás az önálló vámteriilet volna. Apponyi tegnapi beszédével szentben rámutat arra, hogy az önálló gazdasági be­rendezkedésre nyomban rá kellene térni. Gróf Apponyi Albert polemizál Batthyá­nyival. A koaliciós kormányra tett célzá­sokra nem reflektálhat. Hive a gazdasági önállóságnak, de ezt majd az> uj választások után kell megalkotni, az önálló hadsereggel egyetemben. Báró Radvánszky Antal beszé­de után Ábrahám Dezső szólalt fel. Hatá­rozati javaslatot,nyújt be, melyben az elemi csapások elleni biztosítás államosítását ja­vasolja. Az ülés este 8 órakor véget ért. isQBeaBB!i«saiiDBaEBnaanaBiiiiiM»HaBBMn*BaBsaBaBii)a Amerikai lapok Anglia ellen Casement kivégzése miatt. Newyork, augusztus 10. Casement fe'­akasztása a legnagyobb undort keltette. Martin newjerseyi szenátor kijelentette: Barbárodtól barbárságot vámnk — és hozzá tette, hogy tudomása van arról, hogy Anglia és az egész, világ közvéleménye ellene sze­gült e szükségtelen gyilkos kivégzésnek. — Anglia — igy folytatta Martin sze­nátor — > érdemel) 'szerint , nagyon 'drágájn fogja megfizetni ezt a kegyetlen véres gyil­kosságot. Az Evening Post vezércikkében kijelenti, hogy Casement kivégeztetése tör­vény szerint teljesen jogos .volt, de a kor­mány részéről esztelenség. Az angolok k i­rében általános a felfogás, hogy a kormány az engesztelés és megnyugtatás útjára lép­hetett volna, ami bizonyára rokonszenves visszhangra találhatott volna az ir szigeten. Casement kivégeztetése ellentétben van a legfőbb politikai leszűrt tanulságokkal. Az Evening Sun rámutat Dewett esetére és egyéb esetekre, amelyekben Anglia kíméle­tet tanúsított és azt mondja, Írország kibé­kítése szempontjából és nemzetközi szem­pontból is Casementnek kötél által történt kivégeztetése a történelem egyik legfeltű­nőbb hibája volt. (M. T. I.) Az antant pre&sziója Romániára Berlin, augusztus 10. A „Deutsche Tages­zeitung"-nak jelentik (Bukarestből: Az an­tant hatalmak már megtorló rendszabályo­kat alkalmaznak -Románia ellen, amiért vo­nakodik a velük való szövetségi szerződést aláirni. Franciaország megszakította azt a (tárgyalást, amrely (Parisban ötszázmilliós kölcsön fölvételére vonatkozóan folyt, Orosz­ország megszüntette az eddigi municiószál­litás-t, Odesszában visszatartotta a Románia számára vásárolt, lovakat és megtiltott Ro­mánia felé Oroszországon át .minden áru­szállítást, amig a középponti hatalmakkal kötött kereskedelmi szerződés ifölmondva nincs. lali lljliií Várnay t Szegeden. IH Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők be. IS

Next

/
Thumbnails
Contents