Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-11 / 186. szám

2 déi/Mágyarország Szeged, lMió. augusztus 11. A légszeszgyár. A szegedi légszeszgyár áprilisban egy illedelmes hangú és szoíiszmáktól mentes beadványban a légszeszárak fölemelését kérte. A közgyűlés ennek a kérelemnek teljesítését egyhangúlag megtagadta. A csütörtöki tanácsülésről nyilvánosságra került az ügy ujabb fordulata: a légszeszgyár budapesti igazgatósága a belügyminiszterhez fordult. A vállalat kérelmét azért küldte meg a miniszter a városnak, hogy tárgyalás és1 megfelelő eljárás után a hatóság jelentést tegyen. A mi tudomásunk szerint Szeged öszszes önkormányzati jogainak csorbítatlan élvezetében van. Ez a vélemény uralkod'hatik a belügyminisztériumban is, ahol-ép oly kevéssé ijeszthette meg az embereket a beadvány fenyegető hangja, mint ahogy nem ejtette tévedésbe egyetlen szofiszmája sem. Ezek összeségének lehet az eredménye az, hogy a könnyű fajsúlyú irást nyugodtan és nem reszkető kezekkel borítékozták, -megcímezték és postára adták. A belügyminiszter — a jelekből látható — arra is kíváncsi, hogy init mond Szeged és Szegednek különösen erre az irásműre meglesz bizonyára a méltó válasza. Nem k|vánunk ez alkalommal vitába bocsájtkozni a kérdés jogi részéről. Engedékenyek leszünk és a légszeszárak emelésének jogosságát sem vitatjuk. Az azonban, hogy boncolgassuk a légszeszgyár budapesti igazgatóságának a belügyminiszterhez intézett beadványát, olyan kötelesésgünk, a melynek teljesítése elől ki nemi térhetünk. Magára vessen az igen tisztelt igazgatóság, ha olyan beadványt irt, aminőnél különbet a város sem szerkeszthetne, ha a légszeszárak emelése ellen akarna hatásosan érvelni. Azt irja az igen tisztelt igazgatóság, hogy Szeged város hatósága „útjába állt" a gázárak igazán mérsékelt fölemelésének. A szegedi légszeszgyárnak most igen konciliáns és rokonszenves igazgatója van.' Régi szegedi lakos, lehetetlen, hogy megtagadja az olyan szegedi érdekekkel való azonosságát, amelyekkel vállalatának érdekei nem kerültek összeütközésbe. Nagy szolgálatot tenne a — légszeszgyárnak, ha kioktatná a budapesti vezetőséget afelől, hogy ilyen stílusban ne feliratozzon a szegedi hatóságról. Szeged és hatósága nem útjába állt a légszeszárak fölemelésének, hanem ugy találta jogosnak és méltányosnak, hogy a háboru miatt megrosszabbodott viszonyéi között se teljesítheti a légszeszgyár kérését. A légszeszgyárral — ha nem csal az emlékezetűnk — szerződésünk van. Ez a szerződés megállapítja azokat az egységárakat, amelyeket a vállalat szedhet. Az igen tisztelt igazgatóság most ugy stilizál, hogy. mindjárt magának itéli az igazságot és ugy tűnteti föl a dolgot, mintha a .város egyik jogának érvényesítését akadályozta volna meg. Érdemében pedig nem kevesebbet akar a budapesti igazgatóság, mint hogy a belügyminiszter a háboru esetére szóló kivételes intézkedések joga alapján vagy arra hateilmazza fel tö vállalatot, hogy a felemelt gázárakat szedhesse, vagy oldja fel az aló! a kötelezettsége alól, hogy állandóan két hónapra való gyártási anyagot tartson raktáron és engedje meg, hogy szénhiány esetén a villany kiszolgáltatását a nappali órákbán beszüntethesse. Tehát: ha a város fölemeli a gázárakat, akkor van villanv és nem fenyeget szénhiány. (Ha a város nem emeli fel a gázárakat, akkor nincs villany, fenyegethet szérihiány és nappal nem kapnak villanyt és erőátvitelt a szegedi irodák, üzletek, vállalatok, a hadseregnek és a polgári lakosságnak dolgozó gyárak. A budapesti igazgatóság előre látja a vis maiort, ha nem lesz áremelés, amint hogy nem fog az üzemében fennakadás beállani, ha drágábban árusíthatja a légszeszt. Az észjárásnak ezt a nemét csak nagyon erös szóval tudnánk karakterizálni. De mi nem haragszunk, mert igazunk van, inkább elsietünk tehát oda, ahonnan a légszeszgyár szenet tudna venni, ha áremelést kapna: a külföldre. A légszeszgyár igazgatósága csupa jó fiúból áll, ők nagyon jól tudják, hogy a magas kormány különös gondját képezi a monarchia szén szükségletének kímélése. A távoli külföldről akarják tehát a szenet beszerezni. Ez a szén azonban sokkal drágább lenne, mint az itthoni, ennek az árkülönbözetnek felére akarnak fedezetet találni abban az összegben, amely az áremelés folytán állna rendelkezésükre. Ez őszinte beszéd, szívesen halljuk. De amikor ezeket a mondatokat leírják az urak, ne tessék a vis maior rémét a falra festeni, mert attól a beadványukban foglalt őszinte megnyilatkozás után senki meg nem ijed. Ne tessék fenyegetődzni, mert a légszeszgyárnak nemcsak akkor kötelessége üzemének folytonosságáról gondoskodni, amikor a szenet olcsónak tartja, hanem, akkor is, a BBEI BUDAPEST, augusztus 10. (Közli a mimszterehöki sajtóosztály.) Olasz nagy harci repülőjármüvek Fiumében e hónap elsején tett látogatását a kilencedikéről tizedikére virradó éjjel repülörajaink összesen 21 tengeri repülöjármü, Velencében viszonozták, ahol az arzenálra, pályaudvarra, katonai jelentőségű és gyári telepkre három és fél tonna összsúlyban pusztító hatási -i r A román sajtó az oroszok kárpáti betörésének kudarcáról. — Az antant sorsa az erdélyi benyomulás sikerétől függ. — Predeül, augusztus 10. Burdujeniböl jelentik a bukaresti lapoknak: Bukovinában az oroszok újból támadnak. A terep kikémlelésére Valeputna és Kirlibaba irányába erős kozák osztagokat küldöttek előre. Az osztrák és magyar csapatok az oroszokat visszaverték és 316 kozákot, köztük öt tisztet elfogtak. Az oroszok négyszer kísérelték meg; hogy az osztrák és magyar csapatok állásaihoz közeledjenek, (le mindannyiszor óriási veszteséggel verték őket vissza. A Szuesavába érkező sebesültek jelentették az orosz főtiszteknek, hogy a hegyeken való átmenőiéit Erdélybe kikényszeríteni a lehetetlenségek közé tartozik. Az orosz tisztek erre azzal a kéréssel fordultak a főparancsnoksághoz, hogy erről az akcióról mondjon le. A főparancsnok elutasító válasza igy hangzott: — Minden árán be kell nyomulnunk Erdélybe, mivel Oroszország és szövetségeséinek sorsa attól függ. Az orosz csapatok hangulata nyomott, mivel látják, bogy itt minden áldozat hiábavaló. mikor az olyan drága, mint most a kérdéses külföldi szén. Kizárólag az a kérdés, hogy i.a lelkiismeretes kereskedő köteles gondossága mellett juthat-e idejében elég szénhez a légszeszgyár, vagy se. Az nem vis imaior, hogy a szén drága. Tessék drágán beszerezni. Ha e miatt kívánsága van a légszeszgyárnak, ismételten jöhet hozzánk. De ne fenyegessen, ne rémítgessen, ne hivatkozzék olyan jogokra, , amelyek meg nem illetik és tartsa be azt a stilust, aimély ezzel a várossal és hatóságával szemben mindenkire kötelező. A tanács nagyon helyesen határozott ugy, hogy az ügyet még egyszer tárgyalás alá véteti és alaposan megvizsgáltatja. Bizonyos, hogy azt a bizottságot, amelyre ez a munka vár, nemi fogja befolyásolni a légszeszgyár beadványának stílusa és furcsa logikája. A város nobilis és igazságos lesz. Csak azt ne kívánja senki tőlünk, hogy a közönség érdekeinek rovására álljunk velünk szerződéses viszonyban levő vállalatok jogosulatlan és méltánytalan kérésének szolgálatába. sal bombákat dobtak. Egy tucat tűzvészt idéztek elő; ezek között két igen nagy terjedelműt a gyapotgyárbaji és a városban. Ezt az utóbbi két tűzvészt 25 mértföldnyi távolságra is lehetett látni. A védőütegek tüzelése teljesen hatástalan volt. Az összes repülöjáriniivek sértetlenül vonultak be. HAJÖHADPARANCSNOKSÁG. —r—* Járványok pusztítanak az orosz seregken. — A katonák panaszainak elnémitása. — , Stockholm, augusztus 10. Péter vári magánjelentések rettenetes leírásokról adnak hirt, melyek a frontról visszatért katonáknak hozzátartozóik előtt tett közlései alapján készültek. Ecsetelik a borzalmas, mértéktelen veszteségeket, az emberélet értékének teljesen figyelmen -kivül hagyását a német ágyuk -pokoli torka ellen intézett esztelen támadásoknál. Járványok pusztítanak az arcvonal minden részén, különösen a délnyugati arcvonalon. Ehhez járul a rettenetes éhínség. Ezekkel az állapotokkal magyarázható egy rendelet is, amelyet most minden kórházhoz intéztek, amely az összes sebesülteknek a legszigorúbb büntetés terhe mellett lelkére köti, hogy felgyógyulásuk után semmiféle magánszem élg éknek, legközelebbi hozzátartozó iknak sem beszeljenek a fronton uralkodó állapotokról, az orosz veszteségekről, az élelmezésről és a míuuiiüiószállitásró.1, az egészségügyi helyzetről, valamint bármely olyan dologról sem, amely az ellenségnek hasznára válhatna. Az egészségügyi személyzetet kötelezték, hogy e rendelet ellen vétőket jelentse föl. A sebesültek ilyetén elnémitása is mutatja a fronton uralkodó vigasztalan állapotokat. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305, Kiadóhivatal 81, Repülőink Velencére negyedfél tonna súlyban bombákat dobtak. — A bombák" hatalmas tűzvészeket idéztek eiő. —