Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-08 / 183. szám

íSzeged, 1916. auguszkií, 8. A magyar gyárak emiatt egyáltalán, nem tudnak ciipőt készíteni. Ami készlet van, az Németországból kerül hozzánk. Egy régi cipőnek talpalása 20 koronába kerül. A gyapjú áremelkedését részben az idézte elö, hogy Románia körülbelül egy évvel ezelőtt Magyarországból és Ausztriából nagymenynyiségii gyapjút szerzett be, ami az árakat 80—100 százalékkal fölverte. A gyapjukiviteli tilalmat tehát kissé későn léptették életbe. Az Olaszországgal való hadiállapot is hozzájárult a kézmű- és divatárucikkek emelkedéséhez, mert még jobban megnehezítette az anyagok beszerzését. Magyarország nemzeti vagyona. Irta: Gál Miksa. Azt monda a Fellner idézett könyvében, amidőn a nemzeti vagyon mikéntjéről elmélkedik: „A nópvagyon (nemzeti vagyon) mindazon gazdasági javak ós értékek összessége, amelyek egy bizonyos időpontban egy államilag szervezett nép rendelkezésére állanak. A nép vagyon több,, mint az államhoz tartozó fizikai személyek vagyonának összege. Mert a. népvagyon nemcsak azokból a javaktól áll, amelyek az egyes fizikai személyek vagyonát képezik, hanem azon vagyontételekből is, a melyek a jogi személyek vagyonaként szerepelnek (társaságok, községek, törvényhatóságok, testületek, alapítványok, állam .stb.) A népvagyon a nép gazdasági erejének összességéből áll". Fellner dr. ezen elméletét, a nemzeti vagyon összetételének ezen elemezését és definícióját elfogadjuk. S mert elfogadjuk, az általa eszközölt számszerű egybeállítását, dacára már általunk 4. és 5. tétel alatt eszközölt pótlásnak, még mindig hiányosnak tartjuk. .Mert hiszen összeállításában csakis a fekvő, kézzel fogható, látható vagyont értékelte. Hát vájjon csak ezekből á tételekből áll a nép és a nemzet vagyona? Csak a tárgyi értékekből és osak a tárgyi értékekkel biró tételekből? S ha igen, akkor mikép egyezteti Fellner dr. ezt az általa is, de már előtte mások által is .felállított azon generális tételt, hogy a nép ós nemzet vagyona a nép) tehát a nemzet gazdasági erejének összességéből áll! Ez az erő, ez a népben,, illetve a nemzet minden egyes tényezőjében szunnyadó erő, az nem bir értékkel? Az talán értéktelen, avagy csak értékelhetie-n? Ha ma egy államot alkotnánk és oda mindazon javakat, amelyeket Fellner dr. értékelt, szóval a materiális vagyontételeket odaállítjuk, de magát a népet, a nemzetet, a fizikai személyeket vagy egyedül, vagy társaságokká szervezve kihagyjuk belőle,, birnak-e ezek a matériák értékkel? Lehet-e azokat egyáltalán értékelni? Ez az az erő, amelynek összességéből reknutálódik egy nép és egy nemzet és annak vagyona, ez az erő csak holt felszerelésben nyer kifejezést? A feldolgozó elme, a nyers erő, az amely életet, forgalmat, szóval értéket kölcsönöz ezeknek, — az nem-e éppoly kiegészítő része a nernzetivagyonnak, mint maga a tárgy? Annak a nagy családnak az egyesei, amelyet mi .államnak nevezünk, azok teljesen értéktelenek-e? Azok a miniszterek s államférfiak,, akiket a családfő, tehát az uralkodó a család kormányzásával megbiz, azok a törvényihozók, akiket a nemzet egyrészt, a korona másrészt választ és kinevez, azok a tanárok és tanítók, akik a népet és annak szaporulatát nevelik, tanítják, azok az orvosok, akik a közegészségügyre ügyelnek, hirák, jogászok,, mérnökök, építészek, irók, művészek, az ipari és kereskedelmi élet szellemi munkásai, vájjon azok a kézi mainkások, akik tudásuk s erejük felhasználóval a nemzeti vagyon gyarapítását az egyes fizikai vagy jogi személy vagyonának öregbítése által elősegítik, vájjon mindezek értéktelenek? Nem-e ép oly kiegészítő részei ezek a nemzetvagyonnek, mint holt tárgyak? Emezeknek reális, amazoknak ideális, intellektuális értékük, de értékük feltétlenül van. S ha van: heállitandó. Az bizonyos, 'hogy az évenkinti kivándorlás bármely nemzet vagyonára nézve veszteséget jelent,, kivéve ha a gyarmatosítás céljából vagy olyasmiért történik, melynek nyomán az erőszakos gyarmatosítás járhat. Valamely nemzet vagyona a nép gazdasági erejének összességéből áll. Ez az összesség erőre, az erő élő szellemi és kézi erőre, tehát munkára és holt erőre, tehát pénzre, anyagra eszük. Ha egy nemzet vagyonát akarjuk összeállítani, nemcsak a holt erőket kell számításba vennünk, hanem az élő erőt is, különben néni értékeltük az egész vagyont, hanem annak csak egy részét, annak csak a reális értékkel biró részét, de az intellektuális értékkel rendelkezőt figyelmen kivül hagytuk. Fellner dr. összeállításából ez az erő, ennek értékelése hiányzik; mi azt nem hagyhatjuk ki. Elébb a szellemi erő értékelését fogjuk' megkísérelni ós {pedig szintén a jövedelem alapján, amelytói fogjuk annak tőkeértékét fejleszteni. (Vége következik.) SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo Jótékonycélu előadás. A Korzó-mozi nyári helyisége mia este teljesen megtelt közönséggel, amelyet ezúttal nem kizárólag a szórakozási törekvése, hanem az érző szive is vitt az ismert Jókaiitásba. Szenzációs film nem került vetitésre, revelációt előidéző művészetet sem hirdettek a plakátok, csak arról értesítették a közönséget, hogy a Korzó-mozi igazgatósága ma kezdi meg azt a jótékouyságu-ciklust, ami a szegedi rokkant katonák javát kívánja szolgálni. Nemesebb, emberségesebb törekvést nem ismerünk ma, mint segíteni azokon a rokkant hősökön, akik vérük hullása árán védték meg az országot az ellenség beözönlésótől. . A közönség megérezte ennek a jótékonysági akciónak a jelentőségét és élni tudott az alkalommal. Egy kissé zavarban is vagyunk, hogy kalapemelve kit is köszöntsüuk elsősorban: a közönséget-e, mely meghozta a szivek áldozatát, vagy a Korzó-mozi igazgatóságát, amely a saját áldozata mellett alkalmat adott a legszebb áJdoztra? Mindkét faktornak az érzése kielégülést találhat abban az anyagi sikerben, ami a mai — kezdő — előadást nyomon kisérte. Nemcsak anyagi részében, de belső tartalmában is sikerült az előadás. A közreműködők: jobbára a szegedi színtársulat tagjai, minden elismerésre érdemes készséggel álltak a szent cél szolgálatába és mindent elkövetlek, bogy a közönséget egy pá? órán keresztül kellemesen elszórakoztassák. Törekvésük elismerő tapsokkal találkozott. Ez volt a kizárólagos honoráriumuk Az estély műsorát a honvédzenekar játéka vezette be. A derék zenekar, Fichtner Sándor vezénylete mellett a Szép Galathea 'nyitányát adta elő. Majd énekszámok, apró tréfák előadása következett. Déri Rózsi vidáman, jSiziien kupiét adott elő, Hilbert Janka, a Pillangó kisasszony nagy áriáját, Erkel „A mlagyar nemzet" cimü dalát énekelte, pihent, esengő hangon, Pintér Böske két kabaré-nótát énekelt hangulatosan, majd Bende. Lászlóval együtt táncolt, aki szintén kabaré-dalokat énekelt. És a. műsorban szerepelt Mihó László is, a színtársulatnak volt tagja, aki majdnem két évig küzdött a harctéren és most, (liogy szabadságol kapott, hazajött, bogy a bajtársak javára az előadásban közreműködjék. Bakanótákat adott elő, pompásan, hangulatosan, sok közvetlenséggel. Három kabaré-tréfa- is szinre került és pedig: a Kérek cukrot, amelyet Szegő Endre és Ferenczy Frigyes adott elő, a Hátha dominóznánk?, amelyet Tamás Rezső, a Délmagyarország munkatársa irt és amelyben Szegő Endre, Körmendy Kálmán, Ferenczy Frigyes és Bende László szerepeltek és végül a Sárga, vagy görög?, amelyet Déri Rózsi és Körmendy Kálmán szólaltatott meg. Az apró tréfák tetszettek a közönségnek, nemkülönben a szereplők játéka is. Hilbert Jankát Fleischer. Antal, az Operaház tagja, mig Bende Lászlót Sauerwáld, Géza kisérte zongorán. A konferáló tisztét Tamás Rezső, a „Délmagyarország" munkatársa töltötte he. Elmés volt, ötletes és mindvégig mulattató. Ami ebben a városban kinövés, ferdeség, konferálásába beleszőtte és pompásan szatirizálta. Szatírájának noha tompított az éle, de elevenbe vágó, amellett a jó ízlés határait tul nem lépő. A közönségnek igen tetszett mindaz, amit mondott és ahogyan mondta. Nem Nagy EndrJ utánzat volt a konferálása, hanem sajátosan egyéni és ebben is rejlett sikerének titka, lA közönség szívesen hallgatta, humorát élvezte és tapssal adózott a nyújtott élvezetért. Az est jövedelme méltó a célhoz. Krémer H. férfi- és női ruha-üzlete Kossuth Lajos-sugarut . Mérsékelt árak. — Pontos kiszolgálás. — Férfi- fiu és leángka-kalapok. Telefon 773. Telefon 773. P Várnay £. iiönyíifcmlidfcélNtt, Szegeden. Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők be. III