Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-04 / 180. szám

2 MmíÁGYAftöBSBM Szeged, 1916. augusztus 4. értsék, (hatáskörüket túllépjék, 'hatalmaskod­janak, zavarokat, vagy 'botrányokat rendez­zenek. Ki lelhetne például mondani, hogy a polgári piacbiztos hatásköre csak arra ter­jedhet ki, hogy egy-egy esetnél a személyi adatokat összegyűjtse és a kihágási bíró­ságnak jelentést tegyen. Elég szűkre sza­bott hatáskör, de 'tessék elképzelni, mit je­lent az is a kofára, iha tudja, 'hogy minden pillanatban kéznél van a piadbiztos, aki ha­ladéktalanul segédkezet nyújt a'hoz, hogy merénylete megtorlásban részesüljön. .'lasa.B.aiB.BBBBaa.aBBBaaBBagMB.BeaaEBBOxaDaasaa.BiiaiiiiSBBBCaaB asjaasssaaH Az oroszok a harmadik nagy lembergi csatára készülnek. Bakarest, augusztus 3. A La Indepen­dance Roumaine katonai szakértője a brodyi front helyzetét ugy fogja fel, hogy a terület rendkivül kedvezőtlen volta miatt az osz­trák-magyar csapatok a Brody—Lemberg kilencven kilométeres utón nem fognak dön­tő csatába ereszkedni, hanem inkább ke­mény utóvédharcokkal 'fogják lehetővé tenni hadseregünknek a Lemberg előtti fronton való felvonulását és ott fogják a rudat az oroszok ellen fordítani, megvédve Lember­get az inváziótól. Az adott körülmények kö­zött az oroszok naponta átlag négy kilómé tért juthatnak előre, tehát augusztus 20-a táján várható a harmadik nagy lembergi csata. A harctéri eseményeket nem sokáig fogják az oroszok irányítani. \S\ajfőhadiszállás, augusztus 8. 'A jha di­pól itikai helyzet arra kényszeríti az oroszo­kat, hogy harci tevékenységüket teljesen' ki­fejlesszék. Bruszilov tábornok azt a paran­csolt kapta, hogy az áldozatok nagyságára való minden tekintet nélkül nagy eredmé­nyeket kell kikényszeritenie. lEz a felsőbb parancs vezérli az ellenséges haderők táma­dásait. (Megnyugvással állapithatjuk meg, hogy a központi hatalmak teljes nyugalommal fo­gadják az oroszok rengeteg erőfeszítéseit. Anélkül, hogy le akarnók beesülni az ellen­ség nyolchetes offenzi váljanak eredményeit, emlékeztetnünk kell arra, hogy csak az vúób­bi napokban is micspda óriási áron kellett megvásárolnia az ellenségnek minden legki­sebb sikert. Közel fekvő dolog, hogy az ilyen módon való hadviselés, amilyet az oroszok gyakorol­nak, mert gyakorcániok kell, hatással van vállalkozásuk további sorsára. Nem akarunk az ellenségnek tanácsokat osztogatni, annyit azonban merünk állítani, hogy megtaláltuk az eszközt és az utat arra, hogy az oroszok reménységeit tönkre tegyük. Nekünk csak várnunk kelti és türelemmel kell rendelkez­nünk. Most ugyan még az ellenség a támadó fél és naigyobb támadásai még talán előké­születben vannak, azonban ütni fog a mi óránk is, amidőn a harctéri események irá­nyítása tőlünk fog függáni. A Styrtől nyugatra, Volhyniában az el­lenség napról-napra vérzik egy olyan nagy szakaszon, amely az egész délkeleti front fe­lét alkotja. Bereszteckótól Besszarábiáig az oroszok esak Brodynál értek el sikert, azon­ban ezért, olyan árat fizetett, amelylyel meg lehetünk elégedve. Orosz hivatalos jelentés. Stockholm, augusztus 3. Pétervárról je­lentik hivatalosan: 12 német repülőből álló légiraj átrepült Diinaburgon és negyven bombát dobott le. 12 repülőnk fölvette velük a harcot és elűzte őket. Ezután repülőrajunk bombákat dobott Jelowka pályaudvarára. Kővel—Brody irányában és a ünyesztertöl délre csapataink uj előhaladást tettek és üldözték az ellenséget. A Stocihod-menti harcok ránk nézve kedvezően folytak. A Stoohod egyik mellék­folyójánál elfogtuk az egész 31 -ik honvéd­gyalogezredet parancsnokával és az ezred törzskarával együtt. A Stochodnál 21 tisztet és 940 főnyi legénységet elfogtunk. Kővel irányában a harcok elkeseredet­ten folynak. A rosice—koveli vasútvonaltól délre csapataink áttörték az ellenséges fron­tot és tovább előrenyomultak. 19 német tisztet és 300 főnyi legénységet fogtunk el. A piac. Égetőbbnél égetőbb Ihelvi kérdések ke­rülnek nap-nap után napirendre. Azt gondol­ná az ember, hogy a piac rendezése ma már nem' 'tartozik ezek közé a megoldást váró égető kérdések közé, hiszen a piac-ügy mindjárt a háboru kitörése után aktuálissá vált azok miatt a merényletek miatt, ame­lyekkel megkezdődött a közönség zsebe és a kisegzisztenciák megélhetése ellen intézett hadjáratok hosszú sora> A háboru két éve alatt mennyi visszaélés burjánzóit föl a front mögötti polgári élletlben, mennyi Ítélettel kellett lesújtani a ibiróságoknak a bűnösök­re, milyen önmérsékletre, belátásra és tapin ­tatta volt szüksége a kormánynak, mennyi jogosulatlan magánérdeket kellett vissza­szorítani a hatóságoknak lés mégis mennyit kellett tűrni a közönségnek. Aligha van ember ebben az országban, aki az eddigi tapasztalatok után se lenne .„tisztában azzal, hogy a háboru mindnyájunkra ró terheket ést kötelességeket, (hogy haindeni helyzetet, nélkülözést és szükséget tűrnünk kell, ha a hadi helyzet, vagy annak a célnak megköze­lítése teremtette, amelyért tízezrek vére hull. A többi között a piaci anarchia sem „uríozik azok közé a csapások közé, amelye­ket alázkodóan meghajtott fővel, zúgolódás nélkül kell elviselnünk. Ép azért a 'közönség minden jogos érdekének éber szolgálatában tisztelettel irányitjuk ismét a hatóság figyel­mét a piacra, bár jól tudjuk, hogy ma pél­dául a lisztellátás, a cukorról és zsírról való gondoskodás a hatóság legsürgősebb teen­dője. De nem tehetünk róla, 'hogy a vesze­delmes piaci betyárkodás nem akar alább­hagyni, sőt a piac kiskirályai ép az utóbbi hetekben garázdálkodnak egyre elifajultab­ban és elszántabban. Nincs olyan maximális ár, amelyet tisz­teletben tartanának. Nincs olyan hatósági intézkedés, amely előtt deíerálnának. És csodájára lehetne járni annak a vásárlónak, akit meg nem zsarolnak. Egy liter kukorica hetven krajcár, egy öklömnyi dinnye nyolc­van krajcár és egy kukacos körte 28 fillér. Mind olyan ár, amelynek csak a törvény szándékos megszegése lés a háborús időkkel való becstelen uzsoráskodás adhatott életet. Nem indokolja ezt a helyzetet semmiféle igazság, amelyet a tudomány állapított meg, mert a törvényt és a rendeletet a paraszt­nak és a kofának is tiszteletben kell tartani, a kereslet és kínálat megbillent viszonyába pedig erős hatósági kézzel 'kell szabályozó­lag belenyúlni. A vásárlók — sajnos — teljesen szer­vezetlenek. Egyébként is nap-nap után te­remtené a legáldatlanabb lés legvisszásabb helyzeteket, ha a vevő akarna nyomban a helyszínén igazságot szolgáltatni. Rendőr nem állhat minden árusítónál, köztudomásu, hogy kevés a rendőrünk és ezekre is száz­ezer feladat elvégzésének emberfeletti mun­kája vár. Arról sem lehet tehát beszélni, hogy a piacokon állandóan itiz-tizenöt rend­őr cirkáljon, akik nyomban intézkedni tud­janak, ha a közbelépés szüksége előáll. A hatóság (és a polgárság együttes mun­kája verheti csak vissza a megszűnni nem akaró csúf piaci rohamokat. Másutt is meg­csinálták már, lehetetlenség, hogy a főkapi­tány ur erélye ne tudná megszervezni ön­ként jelentkező polgárokból a piaci rendőr­séget. Az, Ihogy másutt már megcsinálták, nem ok arra, hogy mi most meg ne csinál­juk. A polgárság nem lehet annyira indolens elsőrendű érdekeivel szemben, hogy ne akad­jon elég jelentkező. Tudjuk, hogy az ilyen polgári piacrendészet kissé labilis alapon működik, tagjai nem felelős köztisztviselők, mig a főkapitány az. A nehézségeket mégis a legkisebbre lehet tomipitani a működési kör ügyes megjelölésével és ha intelligens em­berek vállalkoznak a piacbiztosi teendőkre, eU'képzelihetetilén, ho;gy (feladatukat meg ne Romániára a német figyeímezfetés hatott. — Elmúlt a feszültség. — Bukarest, augusztus 3. A Minerva, amely a román belpolitikai helyzetről jól van in­formálva, a román külpolitikai helyzetről a következőket irja: A junius 4-én megkezdett orosz offen­zíva ideiglenes sikerei után a bukaresti uni­onisták és f üde rali is't'ák Románia akcióba lé­pésed követelték. Amikor pedig Bukovinát az orosz hadsereg az osztrák és magyar cYa­patok önkéntes átadása folytán megszállotta, Bratiianu'tól azt követelték, hogy Románia azonnal lépjen akcióba a monarkia ellen. .Né­metország elleni háborúról azonban nem beszélitek. Az orosz és a francia követség munkája ekkor kezdődött meg és eleinte ugy látszott, hogy sikerül akciójuk. Számításuk­ból azonban kifelejtették a királyt és a kor­mányt. A nagy politikai kavarodásban, amelyé ekkor-erőt vett csaknem az egész or­szágon, a felületes szemlélő ,azt hihette, hogy a russzofilek, angüotfilek ós frankofilek győz­nek. Hoigy mi történt a kulisszák mögött, az­zal nem akarunk hosszasan foglalkozni, de rámutatunk arra, hogy a német figyelmez­tetés nem maradt el és Román iá'ban rövide­sen tisztában voltak azzal, hogy egy román és magyar és osztrák háboru esetén csapa­taink találkozni fognak majd a német kato­nákkal is. Királyunk bölesesége, nagy poli­tikai tudása és Bm\l\ianu miniszterelnök te­hetsége, mind a kettőjük hazaszeretete meg­mentette Romániát egy kilátástalan és véres háborútól. Frankfurt, augusztus 3. A Frankfurter Zeitung jelenti Konstantinápolyból: Jó for­rásból származó értesülés szerint Románia diplomáciai helyzetében, amely szombaton érte el a feszültség tetőpontját, kétségtelen megkönnyebbülés állott be. Lugano, augusztus 3. A Romániából ér­kező hirék ma (jóval szkeptikusabbak. A Cor­riere della Sera panaszkodik a miatt az állí­tólagos nyomás miatt, amelyet a középponti hatalmak Bukarestben okoznak. A iSecolo­nak jelentik Zürikből, hogy a svájci Balkán­politikusok nem hiszik, hogy Románia bele fog avatkozni a háborúba.

Next

/
Thumbnails
Contents