Délmagyarország, 1916. augusztus (5. évfolyam, 177-203. szám)

1916-08-15 / 189. szám

DÉTJMÁÍGY AJROÍRSZAG Szeged,, 3916. augusztus 15. osoo Talán méltóztattak róla hallani, hogy milyen ka­tasztrófa történt néhány nap előtt a Tisza­parton, ebben az arahyszükös világban. Egy valódi arany cigarettatárca hullott véletle­nül 11 vizbe. Egy arany aigarettatárca, ame­lyet nagyon szeretett, — sőt szeretné most is — a tulajdonosa. Az arany cigarettatárca beesett, nem is került elő mindeddig, hiába hivták, hívogatták, megfelebbezhetetlenül eltűnt a szőkéfodros Tisza, fenekén. Nem ke­rült elő, pedig bizott disznót tűzött ki jutal­mul a tárca tulajdonosa, aki még mindig nem tudja feledni, hogy milyen szép sárgán fénylett a tárcája, amelynek — most már be­vallhatjuk őszintén — olyan sok bámulója és még több irigye volt Szegeden. Az emberek gyorsan felednek, feledésbe ment volna talán a tárca is, ha egy nagyon tehetséges szegedi iparművész nem fetette volna, felszínre. Sajnos, nem a tárcát vetette felszínre, hanem „csak" egy eszméjét, amely­lyel a tárcát feltétlenül napvilágra lelhet hozni. Nem akarom az önök idegeit próbára tenni, azért sietek közölni az eszmét, amely nagyon egyszerű és amellyel komolyan fog­lalkozik az iparművész, számtalan gyönyörű dombormű alkotója. 'áz eszme, amely nagyon egyszerű és vi­lágos, a következő: iái "kell kérni a folyam­mérnökségtől a Tisza keresztmetszetének a térképét, azt tanulmányozni keli, ettől nem lehet a legjobb akarat mellett sem eltérni. Az után egy hosszú szalmaszálat kell szerezni, a melyen keresztül a vízben való tartózkodás id- je alatt a lélekzötvétel történik. Ami ez­után következik, már semmi, ugy,szólván já­ték, csak addig kell kibírni a viz alatt,, amig a tárca meg nincs. A szalmaszál sem aka­dály, hiszen alig tiz méter mély arrafelé a Tisza. (Ez az iparművész eszméje", amelyet a na­pokban fog kipróbálni. Ezek után igazán nincs joga senkinek gem csodálkozó pillantást vetni a művészre, ha a barátai búvár urnák szólítják. Megér­demli, hiszen a búvár is a vÍzben van elemé­ben, meg az iparmüvész-buvár is, aki a tárca felhozása által óhajt kiút lenni a vízből. (tamás.) — Magyar és osztrák minisztertanács. Budapestről telefonálja tudósítónk: Gróf Tisza István elnöklésével hétfőn délelőtt mi­nisztertanács volt. A tanácskozáson a kabi­net összes tagjai résztvettek. — Bécsből je­lentik: Hétfőn délelőtt és délután gróf Stürgkh Károly miniszterelnök elnöklésével minisztertanács volt. A tanácskozáson vala­mennyi miniszter megjelent. — Károly főherceg— lovassági tábornok. Károly Ferenc József főherceg, trónörökös, aki eddig altábornagy volt, már szombat óta, mint lovassági tábornok szerepel a hi­vatalos jelentésekben. A hadsereg Rendeleti Közlöny-t, — mint Bécsből jelentik, — közli, hogy a trónörököst lovassági tábornokká és tengernaggyá léptették elő. — Az osztrák miniszterelnök a királynál. Bécsből jelentik: ö felsége tegnap délután 1 hosszabb magánkihallgatáson fogadta gróf Stürgkh miniszterelnököt. — Személyi hír. Dr. Cicatricis Lajos főispán szerdán délben Szegedre érkezik. A főispán szerdán délután a közig-azgatási bizottság­ülésén fog elnökölni. — A bukovinai tartománygyülés Nagy­váradra költözik. Nagyváradról jelentik: Pon­tos értesülések és intézkedések érkeztek Nagyváradra a bukovinai letelepedésről. Il­letékes helyen erről a következő informá­ciókat adták: Most már pontos adatokkal szolgálhatunk arról, hogy milyen arányú lesz a bukovinai hatóságok beköltözése Nagy váradra. Ezek szerint a hivatalnokokkal és hozzátartozóikkal együtt összesen 459 sze­mély jön Nagyváradra. Ez a nagy tömeg nem a szoros értelemben vett kormányzó­ság, hanem) a különféle bukovinai állami hivatalok személyzete a biróság kivételével. Természetesen ezek a hivatalok irattárukat, könyveiket mind hozzák magukkal. Az első orosz invázió alkalmával a radautzi tör­vényszék tagjai Nagyváradon tartózkodtak, de működést nem fejtettek ki. Ellenben az állami hivatalok a Bukovinából elmenekült állampolgárok ügyeit intézik, akik a monar­chia különböző vidékein laknak. Nagyvára­don a következő államlhivatalok lesznek: Landesregierung, Finanzdirektion, Finanz­prokurator, Güterdirektion, Postdirektion, Polizeidirektiori. Ezeken kivül szó van arról is, hogy a bukovinai tartománygyülés tagjai is Nagyváradba jönnek és a tartománygyü­lés itt Nagyváradon permanenciában lesz. íz azonban még nemi eldöntött dolog; lelhet, hogy még ujabb intézkedéssel a bukovinai parlamentet Bécsbe dirigálják. Ha azonban ez nem következik be, ugy a tartománygyü­lés tagjai csaknem teljes létszámmal Nagy­váradra költöznek. A bukovinai hivatalok szerdán érkeznek Nagyváradra. — Kinevezés. A Rendeleti Közlöny közli, hogy Balassa József 5. honvédpótzászlóaljbeli hadapródot, dr. Balassa Ármin fiát a király hadnaggyá nevezte" ki. — Szegedi tisztek kitüntetése. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy Dörnhoffer Lajos és Sehamer Imre 46. gyalogezredben tartalékos hadnagyokat az ellenséggel szem­ben tanúsított vitéz magatartásuk elismeré­séül a király a Signum Landisszal tüntet­te ki. •—• A Fémközpont műszaki képviselete. A Magyar Szent Korona Országainak Fém­központja az ország több gócpontjában kerü­leti műszaki képviselőket nevezett ki, akik­nek feladata az üzemi berendezések fölösle­ges, nélkülözhető, vagy pótolható fém anya­gainak hadicélokra való megszerzése. Eddig a következő kerületeket állították föl: Arad, Pozsony, 'Selmecbánya, Kassa, Debrecen, Nagyvárad, Kolozsvár, Brassó ós végül Szé­kesfehérvár. Szegednek két versenytársa is akadt, Szabadka s Temesvár. Miután sikerült a szegedi kerület műszaki képviselőjéül Winkler Imre mérnököt megnyerni, íSzegeü is kerületi székhely lett. — Áz uj egyetemek. Részletesen ismer­tet l.e a Dél magyar ország azokat a nehézsége­ket, amelyekkel Debrecenben az egyetem cél­jaira felajánlott nyolc millió korona előte­remtése jár. A helyzet teljes megvilágításá­hoz tartozik az a kommentár, amelyet az esethez az egyetemet nyert másik szerencsés város Pozsony egyik lapja a következőkben fiiz: — ITogy Debrecen város honnét fogja az egyetemi célokra annak idején megszavazott nyolc millió koronát előteremteni, az nem u mi gondunk arra a különbségre azonban,, mely Pozsony és Debrécen között az egyete­mi kérdés tekintetében fennáll, nem lesz ér­dektelen újból rámutatni. Pozsony városa már 1912 október 12-én beszolgáltatta a ba­rom, millió koronát községi kötvényekben a m. kir. állampénztárba és azóta fizeti is a ka­matokat a kötvények után. Az egyetemi épít­kezés ennek ellenére máig sem kezdődött Po­zsonyban, de az építkezés ügye általában még oly kezdetleges állapotban van, hogy a legközelebbi jövőben seml ehet még szó épí­tésről, ugy, hogy — az orvosi fakultásnak az 1917. év őszére tervezett megnyithatáaa érde­kéim — az állami (egyetemi) kórházihoz tol­daléké !.iilctei kell majd létesíteni. Debrecen város ezzel szemben eddig még egy fillért sem adott az államnak a nyolc milliós hozzájárulásból, de olt mégis már 1914-ben megkezdték, sőt legközelebb tető alá hozzák az építkezést, — nem is szólva arról, bogy a debreceni egyetem már 1.914-ben tör­tént megnyitása óta három fakultással, a po­zsonyi egyetem pedig csak egy karral mű­ködik. Baltazár püspöknek az a szemrehá­nyása, hogy Debrecen nagyobb áldozatokat hozott, kissé felületes, különösen ha tekintetbe vesszük, liogy Pozsonynál már két évvel aa egyetem megnyitása előtt tényleg meghozott áldozatról van szó, mig Debrecen csak most, — két évvel az egyetem megnyitása után — töri a fejét, hogy miként fizesse majd meg a megszavazott hozzájárulást. Arról is megfe­A Szegedi Kereskedelmi és lő bizottsága és tisztviselői kara egyik legkiválóbb tisztviselőjük, illetve Iparbank igazgatósága, felíigye- | mély megilletődéssel jelenti, hogy legjobb kartársuk 9 m| sw | katonai szolgálat közben szerzett hosszú, kínos betegség után folyó hó 13-án elhunyt. Az intézet egyik legderekabb munkását vesztette el benne, kinek emlékét mindenkor kegyelettel fogjuk megőrizni., Áldás és béke hamvaira!

Next

/
Thumbnails
Contents