Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-02 / 152. szám

DÉLMAGYARÖ&SZIG Szegedről - Szegednek. — A kultúrpalota. — A város milleniiuni alkotásainak sorába tartozik a kultúrpalota. Néhai dr. Lázár György polgármesternek, — a fogadalmi templomon .kivül — a legbecézettebb alkotá­sa ez az épiilet, amely a Stefánia-sétánynak délifelé terjedő kibővített helyén, a Tisza-par­ton épült fel, homlokzatával a Rudolf-térre néz a közúti Tiszai hidíelé. Jól elgondolt, de rosszul és szerencsétle­nül kivitt épülete ez a közművelődésnek, amelyet mindig reparálni készült a néhai pol­gármester és egész élte végéig sohasem szűnt meg szorgalmazni a kormánynál, hogy a közművelődési palota kibővítéséhez az ál­lam a szükséges segélyt adja meg. Ez alatt a 18 évi szorgalmazási idő alatt nvert olyan ígéretet a kormánytól, hogy 4—500.000 ko­rona épitési segélyt kap Szeged városa, saj­nos ez az ígéret nem vált valóra, mert akkor kellett nagyon a pénz a lugosi oláh püspök­ség szemináriumának felépítéséhez. Dr. Lázár György még tiszti főügyész korában alapozta meg a kultúrpalota felépí­tését. Ugyanis midőn 1890-ben az államköl­csön nek konvertálása megtörtént, a leszámo­lás alkalmával kapott a város 480.000 korona készpénzt, amelynek meghatározott rendel­tetése nem volt. Ezt a nagy tőkét, az illeté­kes tényezők hozzájárulásával ugy kezeltet­te, hogy az a létesítendő kultúrpalota építé­sére tartassék fenn. 1891-ben helyettes pol­gármesterré választották meg Lázárt, aki ebben a minőségében kulturális ügyek elő­adója is lett. Ekkor legelső teendője volt, hogy a közművelődési palota felépíttessék, a pénz már előzőleg készen volt, a dolog ment gyorsan és simán és 1896-ban a milleniumi­emlék ünnepén az uj intézményt átadták ren­deltetésének. Azt hiszem, hogy Szegeden nincs ember, aki meg volna elégedve a kul­túrpalota épületével, érzi mindenki, hogy ezen az épületen valami uton-módon, miivé­szi hozzáértéssel változtatni kell. hogy nem szabad elejtenünk azt a nagyon helyes gon­dolatot, amelyet néhai Lázár György 18 éven át szorgalmazott, hogy államsegéllyel bővít­tessék ki a szegedi kultúrpalota és ez alka­lommal reparáltassék a mostani épület sze­rencsétlen kivitele. Jogunk van követelni e célra államsegélyt, mert már több város ka­pott csaknem teljes épitési segélyt közmű­velődési palotára, csak Szeged nem kapott semmit, és mert egy vidéki város sem áldoz oly nagy összeget költségvetésében közmiir velödési célokra, mint Szeged. A közművelődési palota azért épült fel ily szerencsétlen kivitelben, mert akkor az volt a divat, hogy minden tervet, amely Steinhard fis Lank, budapesti műépítészek keze alul kerül ki, behunyt szemmel, minden bírálat nélkül kell elfogadni. Jaj lett volna annak, aki ki merte volna mondani az iga­zat, hogy a Steinhard és Lang terve nem más, mint egy ízléstelen nagy granarium. Az azon időbeli művészeti főpap reá mondta a tervre, hogy „tabu", tehát ebez ihozzá szólni, vagy hozzá nyúlni egyenlő volt a halállal, a terv szent lett és sérthetetlen. Igy épült fel a mi kultúrpalotánk. Ha a könyvtár és múzeum érdemes igazgatója: Tömörkény István elmondaná a közművelő­désnek épített palota fogyatékosságait, nein hinné el senki, hogy ez az épületet műépítész tervezte. Valahányszor megnézem a közmű­velődési palotát és benne járok, mindig bizo­iryos fájdalmas érzés vesz rajtam erőt, hogy miért kellett nekünk több .mint félmilliót ái­dozni oly épület céljaira, aniely nem felel meg rendeltetésének. A legutóbbi időben azonban még fokozódott bennem ez a fájdal­mas érzés, mikor alkalmam volt mintegy három hónappal ezelőtt az aradi közműve­lődési p'alotát megtekintenem. Ha iól tudom* Arad városa 1913taan adta át rendeltetésé-, nek a közművelődési palotát. Most, hogy "ott jártam, szabad időmben az elsőutam a köz­művelődési palotába vitt. Az épületnek külső képe, stílusa felöl lőhetnek eltérők a vélemé­nyek, de az épületnek tartalma és kivitele oly szép, Oiogy afelett vita nem lelhet, mert bár­melyik világváros büszke lőhetne az ily épü­letre. Ugy értesültem, hogy az épület valami vei került többe egy millió koronánál, reám azt a hatást tette, hogy kétszer annyit ls mutat, mint amennyibe került. Nem üres cafrangok, mész-ihabares-diszek és pallér­diszitések, hanem kő és márvány, arányos méretek, impozáns lépcsőiház művészi ki­aHBBBaaaEBBaHgasfiaaBaaaBBBBBSBacaBBBBaaaBBaBaiBavBaai Sajtóhadiszállás, julius 1. Kolomeánál az ujabb orosz tömegtámadások következtében visszavontuk frontunkat a várostól nyugatra és délnyugatra, hogy kiegyenlítsük a Kolo­meálól délkeletre hat kilométernyire lévfl Pistin-nél elkövetkezett frontbenyomást. En­nek a mozdulatnak az volt a következménye, hogy Kolomeát zavartalanul kiüríthettük. Följebb északra egy orosz hovasihadosztály attakot intézett Obertin közelében lövész­árkaink ellen, de az a támadás tüzérségi és gyalogsági tüzelésünkben összeomlott. Egy másik divízió megkísérelte, hogy a felső Mol­dávától északra lévő állásainkba benyoimtl­jon. Egyes helyeken sikerült is ez az ellen­ségnek, azonban csakhamar véresen vissza­vertük az oroszokat. Volhiniában Linsingen német és magyar csapatai mindinkább tért nyernek. A német csapatok a Styr és a Stoohod közt lévő sza­kaszon, Linievkától keletre es Sokultól nyu­gatra ismét elfoglaltak több orosz állást. A német támadás irányai. Bern, julius 1. A Daily Telegraph irja: A németek három hadoszloppal operálnak az orosz, fronton: az egyik Kővel, a másik Vla­dimir-Volinszkij, a harmadik Szvinjuhi felé vonul. Ez az utóbbi város, amelynek nagyobb fontossága nincs, Vladimír Volinszkijtől hu­szonnégy mértföldnyire van. Az ellenség is­mét régi taktikájához folyamodik, tehát tö­mőit sorokban támad, amiből arra következ­tethetni, hogy rendkívül nagyszámú csapatai vannak. A Temps jelentése csapataink megerősítéséről. Genf, julius 1. A Temps irja: Az orosz fronton az-Oginszkij-csatorna mentén Lo­gischnitól nyugatra eső területen komoly Szeged, 1916. julius 1 képzéssel, diszterem, termek és minden szükséges mellékhelyiségekkel, számolva a fejlődésre ugy, hogy ma még a városi zene­iskola is helyiséget talált benne. !Nem tartom magamat idegen Isten imá­dójának, de igazságérzetem késztet annak kimondására, hogy Arad közművelődési épü­lete valóban temploma a magyar kulturának, mely a belépésnél már áhítatra ragadja az embert, mig a mienk egy befejezetlen és el­hanyagolt kőrakás, mely várja a hivatott műépítész kezét, hogy a kultúra templomává épitse át. Nemo. harcok folynak, melyeknek hullámai észak felé is terjednek. Bruszilov tábornok front­ján a küzdelem Radzivilovig terjed. Az orosz jelentések szerint az ellenség folyton ujabb erősítéseket kap, állítólag a francia és olasz frontokról. Ez a föltevé s alighanem téves, mert bár a francia fronton úgyszólván csak Verdunnél vannak harcok, egész biztosság­gal megállapíthatni, hogy egyetlen német hadtest sem hagyta el Franciaországot. A Balkánon változatlan a helyzet. BUDAPEST, julius 1. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) A délkeleti harctéren nem volt ujabb esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. a BERLIN, julius 1. A nagy főhadiszállás jeleníti: A balkáni harctéren semmi újság. LEGFŐBB ; HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A törökök ujabb győzelme — Hivatalos török jelentés. — A Magyar Távirati Iroda jelenti Kon­stantinápolyból A főhadiszállás jelenti junius 30-án: Irak-front: A helyzet változatlan. A perzsa határon a Kerinből elűzött orosz erők Kesrababadtól nyugatra, Kerin és Hannabad között a Kermansah felé vezető uton ellenállást kísérelt meg. Nyolc órai harc után, amelynél az oroszok nagy vesztesé­geket szenvedtek, Harunabad felé való mene­külésre kényszeritettük őket. Csapataink ül­dözik az ellenséget. Kaukázus-front; A jobbszárnyon "és a Az olaszok előretörései a Brenta és az Etsch völgyében meghiúsultak. BUDAPEST, julius 1. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) A doberdól fensiik északi szakaszán a heves harcok után, ame­lyekben csapataink összes állásaikat meg­tartották, a harci tevékenység lényegesen csökkent. A déli szakaszon ellenben az ola­szok támadásaikat és miután ezeket vissza­vertük, az igen élénk ágyutüzelést folytat­ták. Foglyokban 5 tisztet és 105 főnyi le­génységet szállítottunk el. A Karinthlai harcvonalon alpini csapatok a Seebach völgytől északra sikertelenül tá­madtak. A Brenta és az Etsch között az el­lenségnek a Ciina Dieci és a Monté Zebio te­rületén, továbbá a Monté Interrotto ellen, a Pasubion, a Brand völgyben s a Zúgna hegyháton állásaink ellen intézett előretöré­sei meghiúsultak. Arco olasz lövegek tüze­lése alatt állott. Tengeri repülőink San Canziano, Bes­trigna és Starancano helységeket, melyeket az ellenség megszállva tart, valamint az Adria-müveket bőségesen bombázták. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Kolomeától nyugatra feltartóztatjuk az oroszokat.

Next

/
Thumbnails
Contents