Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-08 / 157. szám

szeged, 1916. julius 8. Ellenségeinknek keleten való támadása már néhány nap óta ,meghaladta a tetőpont­iát. A június 4-én megkezdett orosz offen­zívát mindenütt megállítottuk és egyes he­lyeken védekezésre és visszavonulásra kényszeritettük. A magyar miniszterelnök, Tisza gróf, kevés szóval találóan „múló epizódnak" nevezte. Az orosz támadási te­rület egyes szakaszain a következő kép adó­dik: Az orosz délnyugati hadsereg három hadsereget inditott Brody—Kolki területére, de ez már néhány nap óta minden haladás­ról kénytelen lemondani. Ezzel szemben Linsingen hadserege a Lipa torkolata és Sokul közt tekintélyes sikert ért el. Szövet­séges seregeink centruma a Dnyeszter és Tarnopol közti védelmi állásán rendiiletelniil kitart, inig Tlumacstól délre az ellenséget 20 kilométer szélességben visszaszorította. Bothmer gróf győztes hadseregének ez a hadművelete a legnagyobb fontossága és nem fogja eltéveszteni a hatását a Kolomea körül folyó harcokra. Lesitzky orosz tábor­nok hadserege arra kényszerült, hogy a Bukovinában elért frontját védelmezze. Püamer-fíaUin vezérezeredes hadseregének az ellenállása Jakobenitól északra megnöve­kedett erőben. Ez arra a helyzetre emlékez­tet, aminő már egyszer volt a (Bukoviná­ban, amikor az oroszokat a román határ mentén Kimpoliingon és Radeutzon át Boja­non tul kergették. Szövetségeseink hadsere­gének a vezetése ép itt van a legjobb kezek­ben. Svéd források szerint az oroszok számbeli fölénye hat­szoros volt. Azért a kellő helyen és időben keresztülvíít visszavonulás, amely épségben tartotta a hadsereg akcióképességét, szerfölött elisme­résre méltó teljesítés, főleg, ha olyan súlyos terepen játszódott le és mivel a román ha­• tár közelsége folytán bizonyos értelemben korlátolva is volt. Ezen alkalommal kifejezetten rá akarok mutatni arra, hogy nemcsak a semleges, hanem maga az orosz sajtó is elismerő szavakat talál az osztrák-magyar hadsereg­nek a sokmilliós orosz hadsereggel szemben való összteljesítményeire, a bolgár hadügyminisztérium lapja pedig külön méltatja azt, hogy dacára annak, hogy Ausztria-Magyarország hadserege a háború kezdetén a rettenetes orosz hadtömegek leg­súlyosabb csapásait volt kénytelen elviselni, még mindig képes arra, hogy szembe tud­jon szállani a legújabb orosz hullámverés­sel.. „Az osztrák-magyar csapatok e szellem­mel, kitűnő hadvezetésükkel és kiváló tüzér­ségükkel az oroszokat mihamarább vissza fogják kergetni oda, ahonnan jöttek." Belátó köröknek Ausztria-Magyaror­szágra vonatkozó egyértelmű ítélete külön­ben: Ausztria-Magyarország kimutatta azt a képességét, liogy rettenetes dolgok elvise­lésére és jelentékeny dolgok teljesítésére ké­bes, anélkül, hogy az Oroszország, Szerbia. Albánia és Olaszország ellen való harcai­ban győzelmi akarata megtört volna. Néhány nap óta orosz ellenségünk a fokittíói mocsaraktól északra is megmozdult « megtámadta a Baranovicsi—Minszk vas­úti vonal mindkét oldalán Lipót bajor herceg hadseregél. Az oroszok számbeli túlsúlya eleinte haladást tett. A terep itt a védelem szempontjából különösen nehéz. Itt tehetet­len a mocsaras és homokos terület miatt alapos és tartós fedezékeket építeni. Azon­ban a német és osztrák-magyar csapatokból hadsereg erőteljes ellentámadásokkal visszavetette az ellenséget. Ép ugy tekinté­lyes erőkkel támadták meg az oroszok Hin. denburg hadseregét is, főleg Smorgonnál éi Vismévnél. Eddig sikert nem, értek el, vesz­tesegeket azonban igen. Az oroszok ezen uj támadásait mind abból a szempontból kell megítélnünk, hogy keleti hadseregünket meg akarjak akadályozni abban, hogy a fenye­getett német nyugati seregeknek segítséget Vihessünk. Amit oly sokáig készítettek elő es amit Kitchener lordnak Oroszországban szándékolt jelenléte meg akart koronázni: a nyugaton és keleten vaJó egyidejű táma­dás, tehát megvalósult. De az északkeleif harcok kimenetele dolgában sem kell a ki­próbált vezetés és csapataink megbízható ereje folytán aggódnunk. ""•••••••••••••••••••••••••••••••Ofí HÍREK OOÜQ Kedves szerkesztő nr, én szintén egy bájos, fiatal uhileány vagyok, mint .Decr Márta, kedves lapjának munkatársa, miért is engedje meg nekem, hogy ezen a táblai nem szokatlan úton egy lkérdést intézzek (Márta kisasszony­hoz, aki az őrültekről irt cikkével bebizonyi­totta, hogy fontos kérdésekben is helyén van a sziveeskéje. iMindenekelőtt azt kérdezem őnag-ymégá­tól, (helyén valónak találja-e, hogy azok a fess és snájdig tüzértisztek, alléik a 'korzón szivetorzón lejtenek tova és ugy csörtetik a (kardjaikat, hogy egy magamfajta igényte­len kis széptség a szférák zenéjét hallja bclhó lelkének elképzelése által, .a strandon i'ürdö­kosztümbeu jelennek meg. Képzelje el ked­ves Márta, — engedje meg, hogy igy szólít­sam rokonlélekségem végett — egy tüzér­tiszt, aki-nek domború mellére csak ugy bo­rul, — irigylem is érte — a kávébarna blúz, minden rangjelzés nélkül, rövid trikóban ... Fi douge... (Hiszen ön is jól tudja, hegy a nők a katonákat csak az uniformis bájossá­ga révén részesitik előnyben, elképzel heti hát, milyen látvány érzékeny lelkemnek eg-y uniformis nélküli tiszt. Mit szólna ahhoz, kedves (Márta, — már fentebb megengedte, (hogy így szólítsam, hát igy szólítom — ha azt indítványoznám, hogy amennyiben a tisztek a strandra jár­nak, ne fürdőkosztümben, hanem uniformis­ban jelenjenek meg ott, fogékony leányai­mnak szép emlékeképen. Ha ez nem volna le­hetséges, ugy azt ajánlanám, hogy legalább kardot kössenek a straudtisztek, hiszen egy uniformis nélküli katona olyan, mint a nagy­nénim a szájpad'lásnéiküli fogai nélkül. Meg­jegyzem, az sem ártana, ha a rangjelzések valami módon feltüntetve lennének. Akár a homlokom akár más módon, — de minden­esetre feltűnően — nehogy az euil>er zász­lóst véletlenül főihadnagy urnáik szólítson és ezáltal zavarba jőve legyen. metamorfózisomról, amelyet eddig titokban tartottam még jó anyám előtt is, pedig ő a meszalliancokat kivéve mindenről tud, ami tizenhét esztendős hányatott életemben elő­fordult. Még azt is tudja, hogy elolvastam a Vengerkákat, egyszer meg rajtacsípett, hogy a Figárót. nézegettem, de egy pofonon kivül akkor női becsületemen egyéb csorba sem esett. Ne haragudjon édes barátnőm, — meg­engedi, hogy igy szólítsam — hogy zavar tam, de nagyon szeretném, ha válaszolna erre a fontos kérdésre, amely annyi álmatlan éj­szakát szerzett nekem. Ugy-e válaszol? Kedves szerkesztő bácsinak készséges barátnője: T. Rózsiba. U. i. Ugy-e-válaszol álmatlan éjszakáim el ker ülése céljából ?! — Miniszteri biztos az aratásnál. A bel­ügyminiszter Győr, Komárom és Esztergom vármegyék területére az aratási munkálatok biztosítására kiküldte dr. Kautz Gyulát mi­niszteri biztosi minőségben. — Negyvenkét fok hőség Fiúméban. Fiaméból jelentik: 'Hosszú évek óta tegnap volt a legnagyobb hőség Fiúméban: délután két órakor a hőmérők negyvenkét fok Cel­siust mutattak. A hőség az esti órákban is keveset enyhült, mert hét órakor a városban árnyékos helyen még mindig harminckét fok volt a meleg. A levegő sirokkós párákkal volt tele, ami közeli időváltozást jelent és a ba rométer állandó sülyedést mutat. — Kitüntetés. Zomborból jelentik: Őfelsége dr. Benedikt Vilmost. Zonihor katonai egész­ségügyi főnökét I. oszt. főtörzs orvossá ne­vezte ki. Dr. (Benedikt a világháború kezdete óta orvosfőnöke a zombori gamizonnak és ez idő alatt a királyi kegy harmadszor ft r­dul feléje. A főtörzsorvosnak hervadhatja u érdeméi vannak a katonai egészségügy kö­rül, 'a kolera és más háborús epidemiák el­nyomására tett sikeres intézkedései folytán egész Délmagyarország .polgári egészség­ügye jótevőjének tekintik. — Valótlan híresztelés német-magyar­osztrák titkos szerződésről. Budapestről telefonálja tudósítónk: A Magyar Távirati irodát felhatalmazták illetékes helyről an­nak a megcáfolására, hogy a Timesben meg­jelent, állítólag budapesti távirati értesítés alapján közölt azon hir, mintha Ausztria­Magyarország és Németország között titkos szerződés jött volna létre katonai és külügyi egységes vezetésre nézve, valótlan. Ezt a hir: már német részről is visszautasították. — Tlz vaggon ujabb liszt és a szegedi hetivásárok. Dr. Somogyi Szilveszter polgár­mester, — mint azt már jelentettük — Buda­pesten járt, ahol a minisztériumokban a vá­ros fiiggő ügyeinek elintézését szorgalmazta. Utjának eredményéről a következőket mond­ta a polgármester: — A hetivásárok korlá­tozása tárgyában kibocsájtott miniszteri rendeletnek a szegedi speciális viszonyokra való tekintettel városunk területére (leendő módosítása tárgyában a főispán úrral együtt eljártunk a kereskedelmi minisztériumban, a hol az ügy referense a legjobb indulattal kezeli az ügyet, de írásbeli felterjesztésünk­re adandó végleges válasz előtt kéri a vá­sározó iparosok statisztikájának beterjeszté­sét. Ez a mai napon megtörtént. — A város lisztelUítása kérdésében eljártam a belügy­minisztérium közélelmezési ügyosztályában, a'hol a város indokait méltányolva, 10 vag­gon lisztnek a soronkiviili kiutalása nyom­ban megtörtént. A Haditerménv a lisztet helybeli malomiból utalta ki. ez aUkalonwnal Legyen szíves édes Márta, és válaszoljon js felhívta a miniszter ur a város közönségé­lekem, hogy mi a véleménye ezen katonai nek figyelmét a liszttel való köteles haza-

Next

/
Thumbnails
Contents