Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)
1916-07-06 / 155. szám
zék útját elvágja a korona elől. (Elénk he lyeslés.) A Ház a választ tudomásul veszi. Az ülés nyolc árakor ért véget. Balkán Kereskedelmi Akadémia Szegeden. — Donaveli János elaboratuma. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi iskolák igazgatósági tanácsának május 4-én megtartott ülésén Donaveli János, a városi felsőkereskedelmi iskola helyettes-igazgatója a Szegeden létesítendő Balkán-Akadémia felállításának szükségességét a következő .elaboratumban fejtette ki: — A haladás fokmérője: az idők megértése és a kor szelleméhez való alkalmazkodás. Ez a megalkuvást nem ismerő axióma a kiinduló pontja annak a gondolatmenetnek, amellyel egy Balkán Kereskedelmi Akadémia felállításának szükségességére konklndálok. Ha a világgazdaságot érintő átalakulások történetét vizsgáljuk, megtaláljuk e tétel igazságának a bizonyítékait. Valahányszor patakokban folyt az embervér, a politikai alakulatoknál sckkal jellegzetesebb gazdasági átalakulások jelezték a vihar tisztító hatásából fakadó uj életet. És ha vizsgálódásainkat kiterjesztjük amaz okozati összefüggések kimutatására, amelyek régi társadalmaknak az uj keretek közt való 'hanyatlására, illetve fellendülésére vezettek, tapasztalni fogjuk, hogy azok a társadalmak és államok virultak és fejlődtek, amelyek a térképformáló események idejében felismerték már a jövendő gazdasági változások irányait és ezek szerint rendezkedtek be. Róma katonailag meghódította ugyan Görögországot, de rabja lett a meghóditottnak. A görögök ugyanis ügyesen illeszkedtek bele a rómaiak terjeszkedési politikájába és az akkori fogalmak szerint vett világkereskedelmet magukhoz ragadták és ezzel í>ÉÍÍMöf AÉORíáli olyan egyetemes gazdagságra tettek szert, aminőt állami függetlenségük idejében sohasem értek el. Ekkor erősödött meg annyira a görög kereskedelem, hogy a római birodalom bukása után hazánkban is voltak görög kereskedők és a török hatalom idejében is az ő kezükben volt a később levanteinek nevezett kereskedelem, szintere, amelynek birtokában maradtak mind a mai napig. A Földközi-tenger keleti medencéjének a partjain, az angol, francia, olasz és német törekvések közepette még ma is a görög cégek azok, amelyekkel Egyiptomiban, Palesztinában, Kisázsiában, Törökország európai részében, Macedóniában, sőt Bulgáriában is találkozunk. Ismétlem: a jellemző vonás ebben az, hogy még a politikailag elnyomott nép is megvetheti anyagi függetlenségének az alapját, ha a véres történelmi színjátékok között a számára kínálkozó kedvező gazdasági politika fonalát meg tudja látni és a kor szelleméhez való alkalmazkodásával meg tudta találni gazdasági munkája számára a célra vezető eszközöket. iNem szorul bizonyításra, hogy a most folyó küzdelem gazdasági kulturánkat és tevékenységünket kiragadja eddigi viszonylataiból és uj relációk megállapítására kényszeríti. Rajtunk áll, hogy az idők megértésével jól helyezkedjünk el abban a versenyben, amely a Balkán és az ázsiai török részek kiaknázása érdekéből már is megindult. És ha azt kérdezzük, mik azok az eszL közök, amelyekkel legalább a minket megillető részt meg is szerezzük magunknak a balkán* teriiletekből, feleletért megint a történelem tanulságaihoz fordulhatunk. Nem kell a görög példa összes analóg eseteit felemlítenem, ezeket mindenki ismeri, de nyomatékkal kivánok rámutatni arra. hogv a legfontosabb eszköz a kultúra és ennek leghivatottabb terjesztő szerve: az iskola. A görögök magasabb műveltségükkel szerezték meg a rómaiak fölött való anyagi uralmukat. Quesnay, a fiziokratizmus megalapítója és Turgot, a fiziokratizmus gyakorlati képviselője mezőgazdasági szakiskolákat állítottak fel. Colbert, a merkantilizmus kifejlesztése céljából Törökország és Oroszország kivételével Európa minden államából hozott be iparosokat Franciaországba. akik a különböző iparágakban kiválók voltak és tanfolyamokon tanították a népet. Smith Ádám tanításai a munkára szoktató iskolarendszer segítségével váltak nemzeti kinccsé és csakis igy érthető meg, hogy Anglia élesen látó közgazdasági államférfiai megértő közszellemmel átitatott munkásai segítségével el tudták ihóditani a világkereskedelmet a szorgalmas, de iskolailag nem képzett hollandoktól. Az U. S. A. nagy szabadsága és közműveltsége, hatalmas könyvtárai és szabad versenyh iskolái és egyetemei utján néhány évtized alatt nemcsak biztosította a vérrel szerzett állami függetlenséget, hanem a világforgalom nélkülözhetetlen és vezető tényezőjévé fejlődött. A németek technikai, chemiai, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi iskoláinak sikerei mindnyájunkból kiváltották az elismerést és bámulatot; a Schulmeisterek érdemeinek elismerése a legilletékesebb helyről indult körútra és nálunk úgyszólván közhellyé vált, anélkül azonban, hogy kellő megértésre és méltánylásra talált volna. 'Nyilvánvaló tehát, hogy nemzeti gazdaságunk alapjainak csirái az iskolákban keresendők, különösen pedig a szakiskolákban. Ezen a téren épen ma a legsürgősebb munkálatokat kell elvégeznünk. Ha nem tudunk az előbb vagy utóbb várható béke napjaira elméletileg és iskolai stúdiumokkal gyakorlatilag jól képzett generációkat adni az életnek, elvesztettük önálló gazdasági berendezkedésünk, ma különösen problematikussá váló, lehetőségeit. Szeged, Í916: julius 6. A szakirányú nevelés természetesen annyi irányú, ahány ágazata van a közgazdasági tevékenységnek. Annak az illusztrálására, mikép külföldön a szakoktatás milyen rendkívüli méreteket öltött, tisztán demonstratív célból, megemlítem, hogy pl. Olaszországban „csomagoló iskolák" is vannak. Ha ezen a téren a legkompetensebb helyen, Németországban széjjelnóziink, azt tapasztaljuk, bogy a különböző szakiskoláknál a legnagyobb feplettséget a kereskedelmi főiskolák érték el. És ez könnyen érthető. A kereskedelem ugyanis a közgazdaságnak az a szerve, amely nélkül sem az őstermelés, mezőgazdaság és gyáripar nem tud modern méreteket ölteni. A nemzet szempontjából nem elég az, ha a mezőgazdaság és az ipar kiváló termékeket produkál, hanem magával a termeléssel egyenlő rangú, elsőrendű érdek, hogy a kereskedelem fokozza e produktumok értékét. Közhelyek ezek a megállapítások is, de a gondolatmenet logikai sorrendje 'hozza magával, hogy rájuk mutassunk, amikor arról van szó, miképen illeszkedjünk bele a reánk köszöntő uj gazdasági viszonyok közé, amikor arról van szó, hogy milyen eszközöket és ezeket milyen sorrendben vegyük igénybe. Hogy közéletünk vezérei helyes érzékke! ismerték fel a kereskedelmi iskolák jelentőségét, igazolja ezeknek az iskoláknak a fejlődése. Annak a felismerése, hogy elméletileg képzett és szakismeretekkel biró egyénekre is van szüksége az országnak, vezetett a 4 kereskedelmi főiskolánk felállítására. Ezek közül a budapesti és kolozsvári Kereskedelmi Akadémia szervezete megegyező. Céljuk: „oly ifjakat, kik felső kereskedelmi iskolai vagy középiskolai érettségi vizsgálatot tettek, a kereskedői hivatásra alaposabban kiképezni, ezeknek módot és alkalmat nyújtani, hogy ismereteiket az összes keresk. tudományokra kiterjedő előadások hallgatása által kiegészítsék, a közgazdaság egész körében mélyebbre ható kiképzést s a kereskedelem jelentőségének megfelelő szakbeli műveltséget szerezzenek." (Folytatása következik.) A németek ellentámadása nyugaton. Berlin, julius 5. A Berliner Tageblattnaki jelentik a nyugati főhadiszállásról': Az ellenség már megérezhette a németek ellentámadását és a Sommetól északra vívott harcok a tervszerű gyors előretörés kilátásait lényegesen megzavarták. A liáboru döntö fázisa. Lugano, julius 5. A Secolo londoni tudósítója ezeket jelenti a nagy angol offenzíva hatnapos és száz kilométer szélességre kiterjedő tüzérségi előkészítéséről: — Az újságírók, akiknek módjukban volt, hogy ezt a grandiózus színjátékot végignézzék, az angol ágyútűz hatását egyenesen megsemmisítőnek mondják. A németeknek olyan gránátzivatarban kellett megállaniok, amely erdőket dönthetett volna le, falvakat söpörhetett volna el és egész vidékeket szánthatott volna föl. Szakaszonkint szisztematikusan temették be a németek lövészárkainak első vonalát. Az angolok fojtó gázokat is siiriin használtak. Hogy mi következik a tüzérségi előkészítés után, azt még nem lehet tudni, de a négyesszövetségnek minden oka megvan arra, hogy ezt a rendszeres akciót a legjobb reményekkel kisérje. A Előleges jelentés! Rózsa S. Lajos Serák Márta a magy. kir. Operaház ki.uíu művészei és Kurocz János zongora művész. Egyetlen hangversenyük innii Julius tO-én hétfőn este 9 órakor. Jegyek sí *e válthatók a pénztárnál. Helyárak: Páholy vagy zsölye 3 kor. I hely 2-40 korona, II. hely 160 korona, í. hely 1 kor. — •