Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-06 / 155. szám

zék útját elvágja a korona elől. (Elénk he lyeslés.) A Ház a választ tudomásul veszi. Az ülés nyolc árakor ért véget. Balkán Kereskedelmi Akadémia Szegeden. — Donaveli János elaboratuma. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi iskolák igazgatósági tanácsának május 4-én megtar­tott ülésén Donaveli János, a városi felső­kereskedelmi iskola helyettes-igazgatója a Szegeden létesítendő Balkán-Akadémia fel­állításának szükségességét a következő .ela­boratumban fejtette ki: — A haladás fokmérője: az idők meg­értése és a kor szelleméhez való alkalmaz­kodás. Ez a megalkuvást nem ismerő axió­ma a kiinduló pontja annak a gondolatme­netnek, amellyel egy Balkán Kereskedelmi Akadémia felállításának szükségességére konklndálok. Ha a világgazdaságot érintő átalakulá­sok történetét vizsgáljuk, megtaláljuk e té­tel igazságának a bizonyítékait. Valahány­szor patakokban folyt az embervér, a poli­tikai alakulatoknál sckkal jellegzetesebb gazdasági átalakulások jelezték a vihar tisz­tító hatásából fakadó uj életet. És ha vizs­gálódásainkat kiterjesztjük amaz okozati összefüggések kimutatására, amelyek régi társadalmaknak az uj keretek közt való 'ha­nyatlására, illetve fellendülésére vezettek, tapasztalni fogjuk, hogy azok a társadalmak és államok virultak és fejlődtek, amelyek a térképformáló események idejében felis­merték már a jövendő gazdasági változások irányait és ezek szerint rendezkedtek be. Róma katonailag meghódította ugyan Görögországot, de rabja lett a meghóditott­nak. A görögök ugyanis ügyesen illeszked­tek bele a rómaiak terjeszkedési politikájá­ba és az akkori fogalmak szerint vett világ­kereskedelmet magukhoz ragadták és ezzel í>ÉÍÍMöf AÉORíáli olyan egyetemes gazdagságra tettek szert, aminőt állami függetlenségük idejében soha­sem értek el. Ekkor erősödött meg annyira a görög kereskedelem, hogy a római birodalom bu­kása után hazánkban is voltak görög keres­kedők és a török hatalom idejében is az ő ke­zükben volt a később levanteinek nevezett kereskedelem, szintere, amelynek birtoká­ban maradtak mind a mai napig. A Föld­közi-tenger keleti medencéjének a partjain, az angol, francia, olasz és német törekvések közepette még ma is a görög cégek azok, amelyekkel Egyiptomiban, Palesztinában, Kisázsiában, Törökország európai részében, Macedóniában, sőt Bulgáriában is találko­zunk. Ismétlem: a jellemző vonás ebben az, hogy még a politikailag elnyomott nép is megvetheti anyagi függetlenségének az alap­ját, ha a véres történelmi színjátékok között a számára kínálkozó kedvező gazdasági po­litika fonalát meg tudja látni és a kor szel­leméhez való alkalmazkodásával meg tudta találni gazdasági munkája számára a cél­ra vezető eszközöket. iNem szorul bizonyításra, hogy a most folyó küzdelem gazdasági kulturánkat és tevékenységünket kiragadja eddigi viszony­lataiból és uj relációk megállapítására kény­szeríti. Rajtunk áll, hogy az idők megértésé­vel jól helyezkedjünk el abban a verseny­ben, amely a Balkán és az ázsiai török ré­szek kiaknázása érdekéből már is megindult. És ha azt kérdezzük, mik azok az eszL közök, amelyekkel legalább a minket meg­illető részt meg is szerezzük magunknak a balkán* teriiletekből, feleletért megint a tör­ténelem tanulságaihoz fordulhatunk. Nem kell a görög példa összes analóg eseteit fel­említenem, ezeket mindenki ismeri, de nyo­matékkal kivánok rámutatni arra. hogv a legfontosabb eszköz a kultúra és ennek leg­hivatottabb terjesztő szerve: az iskola. A görögök magasabb műveltségükkel szerezték meg a rómaiak fölött való anyagi uralmukat. Quesnay, a fiziokratizmus meg­alapítója és Turgot, a fiziokratizmus gya­korlati képviselője mezőgazdasági szakisko­lákat állítottak fel. Colbert, a merkantiliz­mus kifejlesztése céljából Törökország és Oroszország kivételével Európa minden álla­mából hozott be iparosokat Franciaország­ba. akik a különböző iparágakban kiválók voltak és tanfolyamokon tanították a népet. Smith Ádám tanításai a munkára szoktató iskolarendszer segítségével váltak nemzeti kinccsé és csakis igy érthető meg, hogy Anglia élesen látó közgazdasági államférfiai megértő közszellemmel átitatott munkásai segítségével el tudták ihóditani a világkeres­kedelmet a szorgalmas, de iskolailag nem képzett hollandoktól. Az U. S. A. nagy sza­badsága és közműveltsége, hatalmas könyv­tárai és szabad versenyh iskolái és egyete­mei utján néhány évtized alatt nemcsak biztosította a vérrel szerzett állami függet­lenséget, hanem a világforgalom nélkülöz­hetetlen és vezető tényezőjévé fejlődött. A németek technikai, chemiai, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi iskoláinak sikerei mindnyájunkból kiváltották az elismerést és bámulatot; a Schulmeisterek érdemeinek el­ismerése a legilletékesebb helyről indult körútra és nálunk úgyszólván közhellyé vált, anélkül azonban, hogy kellő megértésre és méltánylásra talált volna. 'Nyilvánvaló tehát, hogy nemzeti gazda­ságunk alapjainak csirái az iskolákban ke­resendők, különösen pedig a szakiskolák­ban. Ezen a téren épen ma a legsürgősebb munkálatokat kell elvégeznünk. Ha nem tu­dunk az előbb vagy utóbb várható béke nap­jaira elméletileg és iskolai stúdiumokkal gyakorlatilag jól képzett generációkat adni az életnek, elvesztettük önálló gazdasági berendezkedésünk, ma különösen problema­tikussá váló, lehetőségeit. Szeged, Í916: julius 6. A szakirányú nevelés természetesen annyi irányú, ahány ágazata van a közgaz­dasági tevékenységnek. Annak az illusztrá­lására, mikép külföldön a szakoktatás mi­lyen rendkívüli méreteket öltött, tisztán de­monstratív célból, megemlítem, hogy pl. Olaszországban „csomagoló iskolák" is van­nak. Ha ezen a téren a legkompetensebb helyen, Németországban széjjelnóziink, azt tapasztaljuk, bogy a különböző szakisko­láknál a legnagyobb feplettséget a kereske­delmi főiskolák érték el. És ez könnyen ért­hető. A kereskedelem ugyanis a közgazda­ságnak az a szerve, amely nélkül sem az őstermelés, mezőgazdaság és gyáripar nem tud modern méreteket ölteni. A nemzet szempontjából nem elég az, ha a mezőgaz­daság és az ipar kiváló termékeket produ­kál, hanem magával a termeléssel egyenlő rangú, elsőrendű érdek, hogy a kereskedelem fokozza e produktumok értékét. Közhelyek ezek a megállapítások is, de a gondolatmenet logikai sorrendje 'hozza magával, hogy rá­juk mutassunk, amikor arról van szó, mi­képen illeszkedjünk bele a reánk köszöntő uj gazdasági viszonyok közé, amikor arról van szó, hogy milyen eszközöket és ezeket milyen sorrendben vegyük igénybe. Hogy közéletünk vezérei helyes érzék­ke! ismerték fel a kereskedelmi iskolák je­lentőségét, igazolja ezeknek az iskoláknak a fejlődése. Annak a felismerése, hogy elmé­letileg képzett és szakismeretekkel biró egyénekre is van szüksége az országnak, vezetett a 4 kereskedelmi főiskolánk felállí­tására. Ezek közül a budapesti és kolozsvári Kereskedelmi Akadémia szervezete meg­egyező. Céljuk: „oly ifjakat, kik felső ke­reskedelmi iskolai vagy középiskolai érett­ségi vizsgálatot tettek, a kereskedői hivatás­ra alaposabban kiképezni, ezeknek módot és alkalmat nyújtani, hogy ismereteiket az összes keresk. tudományokra kiterjedő elő­adások hallgatása által kiegészítsék, a köz­gazdaság egész körében mélyebbre ható kiképzést s a kereskedelem jelentőségének megfelelő szakbeli műveltséget szerezzenek." (Folytatása következik.) A németek ellentámadása nyugaton. Berlin, julius 5. A Berliner Tageblatt­naki jelentik a nyugati főhadiszállásról': Az ellenség már megérezhette a németek ellen­támadását és a Sommetól északra vívott harcok a tervszerű gyors előretörés kilátá­sait lényegesen megzavarták. A liáboru döntö fázisa. Lugano, julius 5. A Secolo londoni tu­dósítója ezeket jelenti a nagy angol offen­zíva hatnapos és száz kilométer szélességre kiterjedő tüzérségi előkészítéséről: — Az újságírók, akiknek módjukban volt, hogy ezt a grandiózus színjátékot vé­gignézzék, az angol ágyútűz hatását egye­nesen megsemmisítőnek mondják. A néme­teknek olyan gránátzivatarban kellett meg­állaniok, amely erdőket dönthetett volna le, falvakat söpörhetett volna el és egész vidé­keket szánthatott volna föl. Szakaszonkint szisztematikusan temették be a németek lö­vészárkainak első vonalát. Az angolok fojtó gázokat is siiriin használtak. Hogy mi kö­vetkezik a tüzérségi előkészítés után, azt még nem lehet tudni, de a négyesszövetség­nek minden oka megvan arra, hogy ezt a rendszeres akciót a legjobb reményekkel kisérje. A Előleges jelentés! Rózsa S. Lajos Serák Márta a magy. kir. Operaház ki.uíu művészei és Kurocz János zongora művész. Egyetlen hangversenyük innii Julius tO-én hétfőn este 9 órakor. Jegyek sí *e válthatók a pénztárnál. Helyárak: Páholy vagy zsölye 3 kor. I hely 2-40 korona, II. hely 160 korona, í. hely 1 kor. — •

Next

/
Thumbnails
Contents