Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-05 / 154. szám

MiMkiriÁmimXÉ Szeged , 1916: julius 5. intézetnél, hogy tanterve a tényleges viszonyoknak és a célnak megfelelően állittassék össze, épen annyira fontos, hogy az oktatás megfelelő tanerők kezébe legyen letéve. Épen azért ugy a kamara elnöksége, mint azok keretében, akik az akadémia létesítésének eszméjével 'foglalkoztak, kialakult az a felfogás, ihogy ebben az intézetben tanárokul csak olyan egyének lesznek meghívhatok. akik eddigi tudományos és gyakorlati működésűkkel jogcímet szereztek arra, hogy egy előkelő intézet élén álljanak és egyben biztosítékot nyújtanak, hogy a kitűzött célok az ő közreműködésükkel meg lesznek valósithatók. (Szeged igényei az akadémiára.j Ez általános szempontok előrebocsájtása után szükségesnek mutatkozik kidomborítani a speciálisan szegedi szempontokat is. Szeged ma Budapesttől eltekintve az országnak első (iskola-városa, melynek középiskolái szinte ontják a növendékeket, anéikül, hogy a középiskolai oktatás természetes folytatása gyanánt volna egy felsőbbfoku oktatási intézete. E szempontból Szeged mindig mostoha elbánásban részesül . Egyrészről ezt a hiányt kívánja a tervezeti intézet megszüntetni, másrészről az a körűirnény, hogy Szegednek más felső oktatási intézete nincs, valószínűvé teszi, hogy a kereskedelmi főiskolának már magának Szegednek középiskolát végzett ifjúsága is nagy létszámot fog biztosítani és az intézet épen Szeged speciális helyzeténél fogva, valósággal a. magyarságnak a kereskedelmi pályára való nevelését fogja szolgálni. Szegednek magyarsága viszont biztosítani fogja azt is, hogy azok a balkáni ifjak, akiknek kereskedelmi kiképzése és a magyar viszonyokkal való megismertetése az intézetnek egyil^ legfontosabb feladata |Iesz|, /Szeged levegőjében teljesen hozzásimulnak a magyarságihoz és akaratlanul is úttörői lesznek a magyarság keleti törekvéseinek. A még figyelembejövő szemipontok között megemlíthető a városnak földrajzi helyzete és a Balkán felé irányuló jó hajózási és vasúti összeköötetése is. Itt vetődik fel egyúttal a legnehezebb kérdés, hogy milyen eszközökkel és kiknek a hozzájárulásával valósittassék meg a tervezett Balkán-akadémia. Kétségtelenül egy ilyen kereskedelmi főiskolának a létesítése igen nagy összegekbe kerül, amelynél ugy az államnak, mint a városnak a hozzájárulása nélkülözhetetlen. E tekintetben a kezdeményező lépések már megtörténtek és az intézet létesítésének gondolata meleg fogadtatásra talált. Hogy azonban Szegednek erre az intézetre való speciális igénye biztosittassék, szú. . cg van az iskola felállításánál elsősorban az érdekelt kereskedő és iparosvilág áldozatkészségére is. Ez az áldozatkészség már eddig is a legszebb formában nyilatkozott meg. Az egész érdekeltség bevonása céljából kétféle gyűjtés indult meg, az egyik az intézetek, intézmények és vállalatok, a másik pedig magánosok körében. Csak tájékoztatásul említjük meg, hogy a nagyobb vállalatok közül eddig: a SzegedCsongrádi Takarékpénztár, a Szegedi Kenderfonógyár, Back Bernát és Fiai, a Magyar Kender- és Lenipar és a Kereskedelmi és Iparkamara 20—20,000, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank 10,000, a Szegedi Hitelbank és Holtzer S. és fiai 5—5000 koronával járultak a gyűjtésihez. Ezeken az adományokon kiviil még számos 1000 koronás tétel van. A gyűjtés, amelynek további részleteire még korai volna kiterjeszkedni, közel negyedmillió koronányi összeget eredményezett és remény van rá, hogy még magasabb összeget is el fog érni. Teljesen tisztában vannak vele ugy az alapítók, mint a kamara elnöksége, hogy bármilyen szép legyen is a gyűjtés további eredménye, az igy megteremtett alapitói tőke az intézet fenntartására nem lesz elegendő. Ez az összeg azonkiviil, hogy évente jelentős kamatjövedelmet fog nyújtani az intézmény fenntartására, főként azt a célt szolgálja, hogy az alapítók komoly .szándékát dokumentálja és hogy Szegednek ehhez az intézethez való jogát senkitől se engedje elvitatni. A további jövedelmeket más forrásokból kell megszerezni, melyre még lesz alkalom rámutatni. A Balkán kereskedelmi akadémia alapitói a legközelebbi napok folyamán meg fogják tartani szervezkedő gyűlésüket, a* melyből kifolyólag a tárgyalások ugy Szeged város törvényihatóságával, mint a vallás- és közoktatásügyi és kereskedelemügyi minisztériummal meginditandók lesznek. Biztos remény van reá, hogy különösen Szeged városa, amely mindig nagy megértést tanúsított az ilyen kulturális és gazdasági kérdésekkel szemben és amelyre nézve ez az intézmény számokban ki nem fejezhető hasznot jelent, az uj alakulást a legmelegebben fogja támogatni. í»»BB»«H«Blt)euat5aESaaaiBBQ»IS91IBSBRB2nBS8&nHXaiCBHIHlHlflRSRU»Ó» A képviselőház ülése. (Budapesti tudósítónktól.) Kedden kezdte meg a képviselőház az uj adójavaslatok tárgyalását. Ezek megkezdése előtt a közlisztviselők háborús segélye foglalkoztatta a Házat. \ A tisztviselők segélyével szólásra iratkoztak fel a többi közt gróf Batthyány Tivadar, Sághy Gyula, Bakonyi Samu, Ráth Endre, Bródy Ernő, Molnár János és Vázsonyi Vilmos. Az ülés megkezdése előtt az ellenzék vezérférfiai, gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula, gróf Zichy János, Rakovszky István, Tóth János és Molnár János megbeszélést tartottak a kupolacsarnokban a naptrendre tűzött hadinyereségadó dolgában. Az uj adójavaslatok ügyében a felfogások még nem tisztázódtak, ugy hogy ismételt megbeszélésre lesz szükség. Gróf Esterházy Móric az ellenzék tegnapi értekezletén szóbahozta a hadiszállítások ügyét és a párt hozzájárult ahoz, hogy ebben a dologban interpellációt intézzen a kormányhoz. Gróf Esterházy Móric délelőtt tárgyalt is ebben a kérdésben Beöthy Pál •elnökkel s gróf Tisza István miniszterelnökkel, azonban még nem határoztak arról, hogy milyen formában viszik a Ház elé ezt az ügyet. Az ülés előtt megállapodás jött létre a Ház nyári munkarendjére nézve, különös tekintettel azokra a képviselőkre, akik gazdálkodnak. Eszerint szombaton és hétfőn nem tartanak ülést, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken pedig két örai megszakítással délelőtt 8 órától este 8 óráig üléseznek. Lehetséges azonban az Is, hogy heten-kint csak három napon át tart ülést a képviselőház. Beöthy Pál elnök háromnegyed 11 órakor nyitja meg az ülést. Melegen elparentálja báró Wesselényi Miklós koronaőrt. Az elnöki jelentés után Antal Géza előadó ismertette a tisztviselők háborús segélyéről szóló jelentést. Utána Teleszky János pénzügyminiszter szólalt föl és fölsorolta azokat az okokat, amelyek arra késztették, hogy a tisztviselők nehéz helyzetén segitsen. A pénzügyminiszter hangsúlyozza, hogy örömmel járul hozzá a háborús segély tervezett mérvének kibővítéséihez és előterjeszti azokat a módosításokat! amelyekre nézve megállapodás jött létre. Utána gróf Batthyány Tivadar kijelenti, hogy lojális kötelessége megállapítani azt, hogy a pénzügyminiszter részéről teljes előzékenységre talált. Hangsúlyozza, hogy az ország más munkaadóktól is hasonló magatartást vár, mint az államtól. Ezután Molnár János, majd 'Bródy Ernő szólal föl. Bródy megszakította beszédét, mivel az elnök elrendelte a déli szünetet. A szünet után. délután négy órakor Bródy folytatta beszédét. A köztisztviselők háborús segélyéről szóló törvényjavaslatot elfogadja. Sághy Gyula a birói kar helyzetét ismerteti, majd általában a tisztviselők sorsát vázolja. Végül felolvasta az ellenzék ismert határozati javaslatát. Rakovszky István nem tudja megállapítani a javaslatból, hogy az államira nézve milyen ujabb megterhelíetést ro az összes köztisztviselők helyzetének megjavítása. Kifogásolja a hajós társaságoknak adott nagy szubvenciót. Ráth Endre szükségesnek tartja a tisztviselők hélyzeiének megjavítását; a hadi felszerelési gyárak ;súlyos megadóztatását is e célra kellene fordítani. Bakonyi Samu szerint a tisztviselők helyzetét a háború után egész más módon kellene megjavítani, mint azt a mostani törvényjavaslat tervezi. Gedeon Aladár a kormánypárt nevében elfogadja a javaslatot. Ábrahám Dezső a szubvenciók felfüggesztését javasolja; a javaslatot elfogadja. Este 8 órakor áttért a Ház a szerdai . napirend megállapítására. Az elnök indítványozta, hogy szerdán is a tisztviselők háborús segélyét, továbbá a hadi nyereségadóról szóló törvényjavaslatot tárgyalják ég. • este 6 órakor térjenek át az interpellációkra. Sághy Gyula azt indítványozza, hogy az interpellációkat már délután 5 órakor kezdjék tárgyalni. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. Az ellenzék részéről erre többen közbekiáltanak: — Olyan időket éliink, hogy ilyen stikliket lehet csinálni? — Több méltánylást vártunk! A Ház végül is elfogadta az elnök javaslatát, mire az ülés este 9 órakor véget éri,