Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-05 / 154. szám

2 DÉIiMAGYAíRORSZÁG Szeged, 1916. julius 5. zetét nem csak megtartani, hanem megjavi­" tani is kívánja, akkor a hatóság minden tagjának közelebbi kapcsolatot kell keresni az élettel, számolni kell a fejlődésnek azok­kal az uj föltételeivel, amelyeket a megvál­tozott körülmények vetettek felszínre és a közügyek minden munkásának emlékezni kell arra, hogy a közmegbizatás olyan nobile officium amelyet nemcsak kérni, ha­nem fáradságos és becsületes munka árán végezni is kell. Adassék végül a legteljesebb elismerés és a legmélyebb hódolat azoknak a vállala­toknak, iparosoknak és kereskedőknek, akik ismét áldozatkészen álltak a város fejlesz­tésének szolgálatába. Negyedmillió korona tekintélyes összeg abban a városban, amely­ben két év óta vagyont adott össze a pol­gárság, de különösen a kereskedő- és iparos­osztály a legkülönbözőbb hadsegélyezési cé­lokra. Lehetetlen, hogy ez a kulturszellem rövidesen ne találjon a legteljesebb meg­értésre és méltánylásra mindenhol ott, ahol eddig nem érdeme és értéke szerint Ítélték meg az ország, vagy egyes városok társa­dalmát. Az olaszok általános támadásai mindenütt kudarccal végződtek. Balkán-Akadémia. Hetek óta mindenki tud Szegeden arról a mozgalomról, amely egy Szegeden létesí­tendő Balkán-Akadémia fölállítása érdeké­ben indult. A mozgalom vezetői mégis ugy találták jónak, hogy a nyilvánosság az ak­cióról csak ma, a kereskedelmi és iparka­mara teljes ülésén nyerjen tájékoztatást. Az iigy sikerével indokolták meg ezt a vé­leményüket, amelyet tisztelni és honorálni kellett, mert balsiker esetén könnyen hárít­hatták volna ránk az odiumot. így ép cse­csemőkorában volt kénytelen nélkülözni az akció a sajtó hathatós támogatását, ami ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy ne szegőd­jünk teljes erővel és agilitással az ügy szol­gálatába most, amikor a pompás intézmény nagy érdekein kiviil a kezünket mi sem köti. Az a fejtegetés, amelyben a kamarai titkár a mozgalom eddigi méreteit és ered­ményeit, a Balkán-Akadémia célját, rendel­tetését és szervezetét, Szeged igényeit és az uj intézmény kereteit megrajzolta, amel­lett, hogy a mozgalom eddigi vezetőinek intencióit is megismertette, bőséges anya­got nyújt az elmélkedésre. Azt hisszük azonban, hogy az iskola szervezetét, taní­tási rendjét és anyagát a legfelsőbb köz­oktatásügyi fórum fogja a hozzá érkezett javaslatok alapján ' megállapítani. Mindaz tehát, amit ezekre nézve gondolnak el a mozgalom irányitói, kereskedelmi és köz­oktatásügyi szakkérdés, amit itt vita tár­gyává tenni, kiegészíteni, vagy bővitgetni — különösen most — elsietett, majdnem meddő dolog volna. Annál közelebbről érdekelnek bennün­ket az ügy szegedi vonatkozásai, amelyeket már is — bár egyelőre röviden — megvita­tás tárgyává kell tenni. A Szegeden felállí­tandó Balkán-Akadémia eszméjének egyé­ni ambíciók adtak életet, bár e mellett vi­tathatatlan, hogy minden szegedi emberben régtől fogva égett a főiskola után való jo­gos vágy. Ezt a vágyat nem tudta elaltatni az a kudarc, amely bennünket az uj egye­tgm^kért való versengésben ért. Büszkén hozzuk emlékezetbe most is, hogy Szeged­nek főiskolához való igényét nagy nemzeti érdekekre váló 'hivatkozással támogatta a tudományos és közéleti előkelőségek egész sora. A BalkánrAkadémia eszméjét befolyá­sos és buzgó emberek karolták fel. agilitá­suknak köszönhető, hogy a város társadal­ma csak ez ideig körülbelül negyedmillió koronát adakozott a főiskola céljaira. Tu­dott dolog, hogy Ígéretekben Rotschild min­den magyar város, amikor egy-egy uj in­tézményért futtatást rendeznek velünk. Min­denki; tudja., azt is, hogy Szeged hatalmas vágyon felett rendelkezik, társadalma pe­dig a negyedmillió korona önkéntes ren­delkezésre bocsáj.tásával a megértésnek és érettségnek olyan erejével és fölénvével lép fel, h'ogy^ bennünket ebben az esetben a leg­hatalmasabb prötektoru város javára sem leijei. kiuullázni, Tálcán ajánljuk fel az or­szagnak gazdasági és kulturális élete szá­mára az egyik u.i erőforrást, netn vonhatja meg annak közvetett áldásait tőlünk az ál­lam és, nem fega.dhat.ia meg azt az anyagi támogatást," amelyet országos érdekekre való hivatkozással nem ezeknek az érdekek­nek megfeleld arányban kérünk az uj intéz­ménynek. Az itgy bizönyáVá rövidesén a közgyű­lés elé kerül. Azt el- sem tudjuk képzelni, hogy a hatóság, vagy a közgyűlés ne a leg­méltóbban fogadná. A kezdeményezés ugyan kívülről történt, éz azonban a tanácsnak még azt: a tagját sem befolyásolhatja, aki­től hivatali beosztásánál fogva várhat el a közönség ilyén Gépéske'te Bennünket az egész mozgalom annyiban igazol, hogy a reformot első sorban a város közéletében sürgettük mindig. A régi sablonok teljesen lejárták magúkat és ha Szeged eddigi hely­it UDAPEST, julius 4. (Közli a mi- | mszterelnöki sajtóosztály.) A tenger és a j Monté dei sei Busi közti harcvonalunk teg­nap este és egész éjjel a legerősebb tüzér­ségi tüz alatt állt. Az olaszok ellenünk sza­kadatlanul támadásokat intéztek; az ellen ség leghevesebb erőfeszítései ezúttal a Monfaleonétől keletre fekvő hegyhát ellen Irányultak, melyeket derék népfelkelő csa­pataink minden támadás ellen teljesen meg­védtek. Az olaszoknak Bagninál, a Monté CG sieton és Selztöl keletre levő hadállásaink ellen irányuló előretöréseit, szintén részben Zürich, julius 4. A „Schmeizerische Te­Icgiiafen-lnformation" stockholmi távimta szerint Brusszilov offenzivájánaik lefolyása Pétervárott némi nyugtalanságot kelt. Kato­nai körökben ugy vélik, hogy az elért ered­mény a hozott áldozatokhoz képest csekély. I.insingen ellenoffenziváját Luck körül nagy aggodalommal kisérik. A közvéleményben igen nagy a csalódás, hogy ilyenformán ala­kul Brusszilov masirozása Lemberg felé. (Bud. Tud.) Az oroszok vissza akarják fog­lalni a lengyelországi várakat. Stockholm, julius 4. Mihajlovszky ez­redes a Ruszkoje Szlovoban kifejti, hogy az orosz offenzíva elérte volna végcélját, ha még az oroszok kezében volnának a lengyel Berlin, julius 4. A Berliner Lokalánzei­ger haditudósítója a következőket jelenti lapjának a nyugáti .frontról a francia-angol offenzíva első napjáról: A félév óta készüílö francia-angol offen­zíva tegnap reggel fél nyolc órakor kezdő­dött. A tüzérségi előkészítés hét teljes na­pig tartott. Hét nap és hót éjszaka szaka­datlanul ontották a- tüzet az ellenséges lö­vegeik, amelyekben minden kaliber együtt volt a tábori ágyultói kezdve a hajóág.yuig. Közben ismételten érkeztek a német állá sok felé a mérges gázok felhői. Olyan löve­dékeket is használtak az ellenség részéröi, amelyek maró és kábító savakat tartálmaz­ttfcpplte qiio!im?G oh olmbB j.^ü.'m ailal | kézitusában visszavertük. A Monté san Mi­j chele előtt már tüzérségünk tüzelése meg­hiúsította az ellenség gyalogságának elö­nyomulását. A Sugana-völgytöl északra a Maso-pa­tak felső folyásánál levő hadállásaink el­tem támadások meghiúsultak. A Felső Po­sitia völgytől északra Is visszaverték csa pataiak az ellenség erős támadását. Teg­nap egyszázhetvenhét olaszt fogtunk el. Folnt János főhadnagy a harmadik el­lenséges repülőgépet lőtte le. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. erődök, amelyeket a gorlicei áttörés után fel kellett adni. A földrajzi helyzetnél fogva Galíciában tartós sikert elérni nem lehet addig, mig az oroszok hátát a lengyelor­szági erődök fenyegetik. Az ezredes beje­lenti, hogy az orosz vezérkar elhatározta az egész német front megtámadását. Hogy a lengyel várak visszahóditása nem lesz könnyű feladat, előrelátható, mert majdnem egy évi munkát fordítottak erre a németek. Angol és kanadai auto-csapatok az orosz fronton Kopenhága, julius 4. Pétervári jelentés szerint az angol és kanadai automobil-csa­patok Locker-Lamson ezredes vezetése alatt az arehangelski táborból elindultak az orosz frontra. Az Ypern és Roye között lévő terület valóságos pokollá változott. A franciák midit évi ehampagnei nagy offenzíváját csak féfaininyi ideig tairtó tüzérségi előkészítés előzte meg, mint a mostanit. A tüzelés oly­kor szüneteit egy-egy negyedórára csak azért, hogy a patruiilök tájékozódhassanak, vájjon lehetséges-e már a rohamtámadás. Legkülső állásaink az acélnak eme zápora alatt szinte betemetödtek, ugy hogy rész­ben ki kellett ürítenünk az embereik kímélé­se miatt. Megkönnyebbülés volt ránk .néz­ve, amidőn végre tegnap' reggel megindult az ellenség rohama. Nem támadtak az egész fronton, 'hanem csakis a Somme mindikíét oldatán széles sávban, aztán az Encre-pa­Orosz katonai körök aggódnak az offenziva ellanghulása miatt. Német haditudósitás az angol-francia offenziva megindulásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents