Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-30 / 176. szám

Szeged, 1916. julius 30. DÉLMAGYARORSZAG 3 Szegeden is legyen Haditermény kirendeltség. — Egy óra alatt véget ért a rendkivüli közgyűlés. — (Saját tudósítónktól.) Aránylag kevés szánra városatya érdeklődött a szombati rendkivüli közgyűlés iránt. A közgyűlés ez alkalommal minden egyes tanácsi előter­jesztést egyhangúlag elfogadott. A tanács javaslatára elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy feliratot intéz a kormányihoz a Haditermény r. t. szentesi kirendeltségé nek Szegedre /helyezése iránt. Teljesítette a •közgyűlés Pillich Gyula tb. városi főszám­vevő és társai kérelmét és megadta a kért háborús-segélyt. A polgármesteri előterjesz­tések során dr. Virágh Mária orvostudori •oklevelét hirdették ki. A rendkívüli közgyű­lésről tudósitónk a következőkben szá­mol be: Dr. Cicatricis Lajos elnök négv órakor, megnyitja a közgyűlést és üdvözli a tör­vényihatósági bizottság megjelent tagjait és megnyitja a tanácskozást. Balogh Károly pénzügyi tanácsos is­merteti a Wimmer Fülöp és társai által a főispánhoz intézett beadványt, amelyben az aláírók rendkívüli közgyűlés összehivásak kériik és indítványozzák, hogy a közgyűlés intézzen feliratot a Kormányhoz aziránt, hogy a Haditermény szentesi kirendeltsége Szegedre helyeztessék. A tanács foglalkozott a beadvánnyal és a következő javaslattal terjeszti azt a köz­gyűlés .elé: Mondja ki ezt az ügyet sürgős­nek a közgyűlés és intézzen sürgős feliratot a kormányhoz amiatt, hogy a Haditermény kirendeltsége Csanád- és Csongrád-megyé­re Szegeden legyen. A referens isimerteti a felirat indokolá­sát, amely szerint általános gazdasági és; kereskedelmi érdekek követelik, hogy a ki­rendeltség székhelye Szeged legyen. Kéri a közgyűlést, fogadja el a város tanácsának előterjesztését. Tonelli Sándor megindokolja az indít­ványt és felsorolja azokat az indokokat, a melyek azt követelik, hogy Szegeden legyen a kirendeltség. Azt is le alkarja szögezni, hogy ez az akció nem irányul Szentes ellen és csak azt akarják elérni, hogy ne az eh avult politikai beosztás szerint helyezzenek] el egy ilyen nagyfontosságú intézményt, hanem a gazdasági viszonyoknak megfele­lően. (Szeged felirata a kormányhoz.) A város a következő feliratot intézi a kormányhoz: Nagyméltóságú Miniszter Ur! Szeged szab. kir. város törvényhatósági bi­zottságának mai napon tartott rendkívüli köz­gyűlésének határozatából kifolyólag a követ­kező tiszteletteljes felterjesztést van szeren­csénk intézni Nagy méltóságodhoz: lA magy. kir. kormánynak igen üdvös és helyes intézkedése szerint a Haditermény rész­vénytársaság ellátási működése decentralizál­tatott. Az erre vonatkozó híradást városunk közönsége örömmel vette tudomásul, mert re­mélte, hogy azok a nehézségek, amelyek a tel­jes központosítással jártak, meg fognak szűn­ni. Megdöbbenéssel értesült azonban egyidejű­leg Szeged városa arról, bogy a Csongrád és Csanád megyékre kiterjedő körzet kirendelt­ségi székhelye Szentesre helyeztetett és az ügyek vezetésével egy ottani pénzintézet, a Szentesi Takarékpénztár r.-t. bízatott, meg. Szeged szab. kir. város törvényhatósági bi­zottságának felfogása szerint a lisztellátás kör­zetenkint való eszközlésének más célja nem /ebet, minthogy a kezelés egyszeriisitessék és megkönnyittessék. Városunk szempontjából azonban ennek az ellenkezője és a mai hely­zetnél is rosszabb állapot következik be, ha a kirendeltség az eddigi intézkedés .szerint Szen­tesre kerül, amely várossal akár táviró-, akár távbeszélő-, akár pedig vasúti összekötteté­sünk és levélpostai forgalmunk sokkal rosz­szabb, mint a fővárossal. Anélkül, hogy részletes számszerű adatok­ra utalnánk, osak arra hivatkozunk, hogy Szegednek egymagánaik legalább mégeg:, szer akkora, liszttel ellátandó közönsége van, mint Szentes városnak és Csongrád vármegyének együttvéve s igy az élet természetes érdeke parancsolólag követeli, bogy a kirendeltség ott helyeztessék el, ahol arra tényleg legna­gyobb szükség van s ahonnan az ellátás leg­könnyebben eszközölhető. A körzetben egyesi­tett két vármegyének csaknem egész teljesitő­képes malomipara Szegeden és közvetlen kör­nyékén (Hódmezővásárhely', Doroasma stb.) koncentrálódik és a kirendeltségnek Szentesen való elhelyezése esetén az ellátást természet­szerűleg eszközlő nagymalmok nem esnének össze a kirendeltség székhelyével. Indokolja a kirendeltségnek Szegedre való helyezését még az a körülmény is, hogy Sze­ged két vasúti fővonal kereszteződésénél, ha­józható viziut partján, megfelelő gazdasági be­rendezéseivel, nagy lélekszámával természetes gazdasági központja a körzethez tartozó két vármegyénél is jóval nagyobb vidéknek. Sem Szeged városát, sem ezt a vidéket nem lehet egy i'orgalnűlag és gazdaságilag egyaránt félreeső várostól éppen ilyen fontos kérdés­ben függésbe hozni, anélkül, bogy a gazdasági életen erőszakot ne követnénk el. Tudjuk, bogy az összes többi kirendeltségi körzetek székhelyei egybeesnek egyik vagy másik megyének székhelyével. Látszólag, A csakis látszólag ez azt indokolná, bogy a többi kirendeltségek mintájára, a Osongrád-osaná'di kirendeltség székhelye is Szentesen legyem Ámde ezzel szemben számos .megyei székhelyen nincs kirendeltség, ahol pedig kirendeltség van, ott ez összeesik a tényleges gazdasági központtal is. Az, bogy Csongrád vármegye székhelye egy fennálló közigazgatási anakro­nizmus folytán, amelyre Szeged szab. kir. vá­ros törvényhatóságának már számos esetben alkalma volt rámutatni, — nem esik össze a gazdasági és kulturális központtal, nem lehet ok arra, bogy egy, a mostanihoz hasonló fon­tosságú kérdés evidensen a közérdek hátrá­nyára intéztessék el. Ahol a közigazgatás üt­közik össze az élettel, a megoldás csakis az utóbbinak javára képzelhető el. Midőn még osak arra az önmagában lehe­tetlen körülményre mutatunk rá, hogy a mai beosztás fentartása esetén épen az ország má­sodik városa marad ki egy országos fontos­ságú szervezetből és egy vele semmiképen ösz­sze nem hasonlítható kis középvárostól kerül függésbe, tisztelettel kérjük Nagyméltóságo­dat, bogy e sérelmes intézkedés megváltozta­tását és a beosztásnak olyformán Szeged ja­ára való kijavítását elrendelni méltóztassék, bogy a szentesi kirendeltség a földrajzi és gazdasági viszonyoknak, valamint a tényleges szükségletnek megfelelően Szegedre helyeztes­sék át. "" íj • j Dr. Cicatricis Lajos megállapítja, hogy a közgyűlés a tanás javaslatát egyhangúlag magáévá tette. Kijelenti a főispán, hogy Szeged igényét illetékes helyen bejelentette és azt nyomatékosan figyelemre ajánlotta. (A fizetésrendezés.) Taschler Endre főjegyző bemutatja a közgyűlésnek ia belügyiminiszter rendeletét a városi tisztviselők fizetésrendezése tár­gyában. A rendeletet a Délmagyarország­ban részletesen ismertettük. Vázolja Baloglh azokat az észrevételeket, amelyeket a mi­niszter tett és a módosításokat, amelyeket a miniszter kiván. A közgyűlés a bejelentést egyhangúlag tudomásul vette. \ Balogh Károly Pillich Gvula tb. városi főszámvevő és társai kérelmét referálja, akik rendkívüli segélyért folyamodtak. A belügyminiszter rendelete értelmében ugyan, is a folyamodó tisztviselők fizetése és lak­bére csökkent*. Kérik, hogy addig is, amig a tanács a közgyűlésnek megfelelő előterjesz­tést tesz a fizetés leszállításának orvoslását kérve, egészítse k;i a város a fizetésüket az. eredeti fizetésre rendkivüli segély cimén. Javasolja, mondja1 ki a közigyülés, hogy a kért segélyt megadja. A segélyek, — a kor­mány jóváhagyása esetén — augusztus el­sejétől lesznek folyósítva havi előleges rész­ietekben. A kérelmezők a segélyben mind­addig részesülnek, amig fizetésük annyival, nemi emelkedik, mint amennyit a segély ös­szege kitesz. Amennyivel a fizetés emelke­dik, annyival csökken a segély. A közgyűlés a segélyt bármikor megvonhatja. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Végül Taschler Endre a napidijakra vo­natkozó s módosított szabályrendeletet is­merteti. A belügyminiszter a napi- és élel­mezési dijakat 25%-kal felemelte és a sza­bályrendelet módosítását eszerint kívánja. A törvényihatósági bizottság a bejelen­tést tudomásul vette, mire a rendkivüli köz­gyűlés öt órakor véget ért. Gáztámadásunk megtizedelt egy olasz ezredet. Lugano, julius 29. Az olasz hadvezető­ség nemrég azt a jelentést adta ki, hogy az osztrákok a Karszt-fronton hatástalan és1 kudarccal végződő gáztániaidást intéztek az olasz állások ellen. Cadornának erre a je­lentésére hamarosan rácáfoltak az olasz lapok, amelyekben egy tucat olyan gyász­jelentés látott napvilágot, inely arról szól, hogy az elhunyt tiszt az osztrákok gáztd­madásának áldozata lett. Még alaposabban rácáfolt Cadornára a turini Stampa, amely egyik minapi számában egy olasz tiszt a többi közt a következőket irta: — Az osztrákok rpérges gázokkal tá­madták meg vonalainkat. Sajnos, nagyon sokan áldozatai lettek ennek a támadásnak, ugy, hogy ezredemnek, melyet meglepett és megtizedelt a gáztámadás, ki kellett üriteni állásait. A növekvő olasz államadósság Bern, julius 29. A folyó költségek fe­dezésére az olasz költségvetésbe további négyszázmilliót vettek be. (M. T. I.) A németalföldi kamara elnapolta üléseit. Hága, julius 29. A második kamara törvényjavaslatot fogadott el az élelmiszer elosztása dolgában és húszmilliós hitelt sza­vazott meg az emiitett célra. A kamara továbbá egyes hadikiadásokra vonatkozó fii­teleket szavazott meg és azután elnapolta üléseit. (M. T. I.)

Next

/
Thumbnails
Contents