Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-23 / 170. szám

Szeged, 1916. julius 27. DffiTiMAG Y ARÖRSZ ÁG HÍREK a oooo Mostanában a szentimentális, elmélkedő cikkek divatosak. Nehogy azt higfyje vaaki, hogy mi nem értünk az ilyesmihez, a következőkben vagyunk bátrak egy érzelgős szerelmi történette] szolgálni. Tessék parancsolni: Együtt rótták az élet tövises útjait, a meg nem értő, durva lel kii emberek zúzmarás (kedélyvilágától borongós lélekkel, kart a karba öltve, egymáshoz simulva, behunyt szemmel, nehogy lelki diszharmóniájukat ködbe borítsák azok a meglátások, amelyek két tuifinomutl lény idegeire szeizmográíszeriien Ihatnak. A férfi költő volt, a nő is eleget költött. A költő imádta az ő szép, babaarcú asszonyát, a nő tudta ezt, érezte, látta, kitalálta, sejtette, bár az ifjú élőszóval sohasem közölte ezt vele. Az iífju a tettek embere volt, a nő meg az ifjúé. Esténkint, amikor a holdvilág sárgás, diszkrét fénye beömlött a kis Szobáiba, ahol a költő és az ő csudaszép aszszonya álmodozva álmodtak gyönyörű álmokat, a költő lelkét édes borzongás reszkettette meg és versekét irt. A bájos asszony, ez a félig gyerek, háromnegyedrészben női hölgy, nehogy a költőt munkájában zavarja, ilyenkor harisnyát stoppolt. A költő harisnyáját . . . Egyszerre lettek készen: a költő a versseb a nő a harisnyával. A költő felhúzta a harisnyát, (egy pár volt ndkit) magához vette a költeményt meg a nőt és csendben, szépen, lassan, andalítóan, elegyesen, tárnám, lesétáltak a Tiszapartra. Megálltak ott, ahol a szennyvíz levezető csatorna siet beléje, összefonták a karjaikat és elmerengve bámultak bele a vízbe. Aztán a költő felolvasta legújabb elme termékét, és arra gondolt, milyen nagy sikere lesz ezzel a verssel. A nő is 'gondolt, liol a költőre, hol egy utászifőhadnagyra, a vasikereszttel. A költő szavalt, minden sori lánglel1 kének húsos, vérző paránya volt, kiszakítva énén lelkéből: Te nő, szőke csuda, álom . . . Szemeidben égni, az életem látom . . . Zsámolyodnál ülök, kezed a kezemben, Bár lennék teveled egy setét veremben, Elzárkózva a rut világ zajától, Es kapnék csókot százat, csókos kicsi szádtól, Melynek remegése reszketteti lelkem, Adj egy csókot kérlek, édes kicsi lelkem . . . • . . Mennyivel szebb vagy te, mint volt babám Mári, De menjünk, késő van, s jő a Temesváry . . . — Személyi hlr. Dr. Cicatricis Lajos főispán Szentesre utazott. — A polgármester kitüntetése. A hivatalos lap mai száma közli: Ferenc Satvatior főherceg, az osztrák-magyar Vörös Kereszt Egyleteinek .védnök-helyettese, a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül, dr. Somogyi Szilveszternek, Szeged város polgármesterének, a Vörös Kereszt hadiékitményeB II. oszt. díszjelvényét • díjmentesen adományozta. — Küldöttség az alsótanyai vasút ügyében ozerdárr délben nyolcvan alsőtanyai gazda Kereste fel MMöttségüeg dr. Cicatricis L&los forspánt. A küldöttséget Alsótanyaí nyolc Kerületéből állították össze ugy, hogy minőén k^^ tte vezető gazda volt jelen. A küldöttség szónoka Ördög Vince volt, aki a következőket mondta a főispánnak: — Szeged-alsőtanya összpolgársága nevében jelentünk] meg' méltóságod előtt, hogy kifejezzük köszönetünket az alsótanyai vasul/ ügyében eszközöit nagybecsű munkásságáért. Husz éve vajúdik már .az az ügy s csak most lett helyes irányba terelve. Mi, az érdekelt alsótanyai polgárok mindig a rendes nyomtávolságú vasút hívei voltunk, mert csakis ez elégítheti ki Alsótanya óriási anyag- és személyforgalmát, ez biztosit megfelelő kapcsot a várossal s csak e mellett lesz fejlődésképes a tanva. Kérjük továbbra is iigybuzgó működésiét s reméljük, rövidesen valóra válik ez oly régi közszükséglet. Dr. Cicatricis Lajos főispán a küldöttségnek részletesen ismertette a vasutügyet. Eiiztositotta a gazdákat, liogv tőle telhetőleg mindent el fog követni, hogy a rendes nyomtávolságú vasút mielőbb kiépüljön. Csakis éttől lehet várni a tanyavilág és a város együttes rohamos fellendülését. Ezután a főispán a küldöttségnek előadta a nagy vasút melletti szóló érveket, melyeknek előadását a küllöttség tagjai minduntalan' zajos helyesléssel szakították közbe. A főispán lelkes szavaira a küldöttség tagjai kijelentették, hogy e k rdésben, Alsótanya polgárai hunt egy ember fognak talpra állni és a rendes nyomtávolságú vasút mellett. A további halogatást nem tűrik, mert mezőgazdasági fejlődésüket akasztja meg é kérdés huzavanása. — Kitüntetések. Ferenc Salvator főherceg, a Vörös Kereszt védnökihelyettese, urai Xjray Zoltán szegedi máv. üzletvezetőnek, Trípamnter József, Jtadíslovits Lajos, Hadári Károly, Findewen László máv, főfelügyelőknek és Nagy Endre szegedi máv. főellenőrnek, a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemeik elismeréseid a Vörös Kereszt hadiiékitményes II. oszt. díszjelvényét díjmentesen adományozta. — Mire kell a húszmilliós kölcsön. A Város pénzügyi hivatala összeállította azoknak a munkáknak a jegyzékét, amelyek a város beruházási programja szerint a Legsürgősebbek. A juniusi közgyűlés ugyanis, íelhatalmazta a tanácsot, hogy a husz ImiiV liós beruházási kölcsön felvétele ügyében, tárgyalásokat folytasson. Ezzel kapcsolatban a tanács a pénzügyi osztállyal elkészíttette azoknak a munkálatoknak a lajstromát, amelyek régóta megvalósulásra várnak. Ez a jegyzék, amelyet szombaton dr. Tóth Béla jegyző ismertetett a városi tanácscsal, a következő: Első és főfeladata a városnak a csatornázás kiépítése, nem hét milliónyi költséggel, mint eredetileg számították, hanem Éz» milliós költséggel. Ezzel kapcsolatos a& egész városra kiterjedő vízvezeték kiépítése. Erre öt millió korona előirányzása szükséges Az utcaburkolatok folytatólagos kiépítése szlintén összefügg ezekkel a munkákkal, legalább is a Nagy-köruton, a sugárutakon,, •'•továbbá azj elsjörendü főforgalmi utakon. Ebhez szintén öt millió korona lenne szükséges. Megoldásra vár még ezenkívül a tüzérlaktanya három milliós, a tanyai vasut 2.800,000, a vásárcsarnok és az al városháza. másfél-másfél milliós építési költséggel. A csatornázás és a burkolat ía mai viszonyok között a város háztartására nézve nem közvetfenül jövedelmező befektetés, ezért el kell határoznia a közönségnek, hogy vájjon az általános csatornázás kiépítésekor a város lakossága egészben vagy részben járul-e hozzá a végleges csatornázás költségeshez, vagy pedig a mostani szabályrendelet alapián a számot nem tevő csatornázási hozzájárulási költség marad-e meg, továbbá, hogy a burkolási szabályrendeletet kiván.ja-e a város életbeléptetni, amelynek alapján jövőre az utcák burkolata is <hozZijárü-> lási költséggel építtetnék. Amennyiben ugyanis a mai állapotot kivánnák fontai tani. a csatornázás és burkolásnak 15 milliós költsége minden ellenszolgáltatás nélkül költségvetési terhet jelentene, ami mintegy 900,000 koronával terhelné meg a város háztartását évenkint. A vízvezetékre számított 5 millió korona a vízdíjakkal meghozná a maga törlesztési hányadát és igv köliségvetési terhet .nem jelent. A tanács elhatározta, hogy az előterjesztés szerint a csatornázás, vízvezeték és burkolatok kiépítésén kivül más beruházás eszközlését nem javasolja, az erre a célra szükséges 20 millió koronára nézve pedig kölcsönajánlatekat kér a Magyar Jelzálog Hitelbank, a Festi Hazai Első Takarékpénztár, a Pesíó .Magyar Kereskedelmi Bank, Leszámítoló és, Pénzváltóbank és Magyar Bank Kereskedelmi Részvénytársaságtól. Fö|hivja még a tanács a mérnöki hivatalt, hogy a csatornázásra, az egész városra kiterjedő vízvezetékre és az ezzel kapcsolatos burkolatokra nézve hozzávetőleges számitást késitseri és azt a tanácsnak 30 nap alatt bemutass'a. — Arany vitézségi érem egy szegedi zászlósnak. Az ellenség előtt tanusilott kiváló, vitéz magatartása miatt Bibó Dénes 3-ik huszár ezredbeli zászlóst az arany vitézségi éremmel tüntették ki. — Áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr. Szapár József pécsi főügyészhelyettest volt szegedi ügyészt, a pozsonyi főügyézsséghez helyezte át. — A városok lisztellátása. A belügyminisztériumban tanácskozás volt a lisztellátás körül felmerült sürgősebb teendőkről. A tanácskozáson a főváros meghízottam kivül résztvett több vidéki város polgármestere, valamint a Jiadtfölszerelési gyárak és a Haditermény képviselői. A vidéki városokkal való tanácskozás során a miniszter ismételten hangoztatta a szigorú takarékosságot és a kenyérjegy-rendszer pontos megtartását. Lehetséges, hogy a. mai lisztadagok bizonyos revízió alá kerülnek, erről azonban csak ké, sőbb történik közlés. — A gabona és liszt felhasználása az ipari üzemekben. A hivatalos lap szombati tszálmában kormányrendelet jelent meg a 'gabonának és lisztnek ipari célokra való felhasználásáról. A rendelet szerint a sörfőzők laz 1916—17. évi termelési időszak alatt sörIgyártás céljára .összesen) mintegy 800,000 mázsa árpát szerelhetnek be, az engedelmeizett mennyiségnek azonban további rendelkezésig egyelőre csak felerészét dolgozhatják föl malatává. Minden sörfőző a részévre (megállapított árpamennyáséget kizáróan a iHaditerménytől vásárolhatja. A sörfőzők, tírpáijukat malátáivá önálló malátagyárakban külön engedelem nélkül is földolgozhatják. Az árpának nnaJátázása után visszamaradt Imalátacsara kizárójtn sajtolt élesztő gyár,Jósának céljára használható fel és a malátafcsira a késjőbb megállapítandó! maximális, áron kizárólag a Haditerménv utján hozható forgalomba. A szeszfőzők a szeszgyártás •céljára összesen mintegy 10,000 métermázsa 1 rozsát és 400,000 métermázsa árvát tarthatnak vissza, illetően szerezhetnek be. Egy hektoliter alkohol tertmelvénvire legföljebb 30 kiló, amennyiben pedig cukortartalmú; •anyagokat dolgoznak fel, egy hektoliter al(kdhoKarmetvényre legföljebb Í5 kiló irpdi Vehet visszatartani. A nem kizáróan saját 'sörgyári üzem részére dolgozó fiíalátagyá«rak a maláta gyártásnak céljára az 1916—< '17. évi termelési időszak alatt összesen 240,000 métermázsa árpát szerezhetnek be* fcz engedelmezett mennyiségnek azonban kováiibi rehdelkezjésig csak feferészét dolgozhatják fel. A pótkávé-gyárak pótkávé gyártás céljára a Haditertméarv utján összesen 40.000 métermázsa rozsot és IOJOOQ mi'