Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-22 / 169. szám

'Szeged, 1916. julius 22. ^ A város köszönete a 46-osoknak. (Saját tudósátónktól.) A városi tanács julius 21-én tartott ülésén egyhangúlag el­határozta, hogy a 46. gyalogezred parancs­nokká gárfak a város köszönetét és háláját fejezi ki abból az alkalomból, bogy a san­mar-tinói történelmi becsű fatörzset Szeged város múzeumának ajándékozták. Az átirat, amelyet Zeiss Oszkár 'alezredesihez, a 46. gyalogezred parancsnokához intézett a ta­nács, a következő: Mély en tisztelt Alezredes Ezred­parancsnok Ur! Báró Hazai Samu m. kir. bonvédel­mi .miniszter ur nevét viselő császári és királyi 46. gyalogezred különítményétől Szeged sz. kir. város közönsége nevé­ben a város, polgármestere 1916. julius hó 16-án sok ezernyi hallgatóság jelen­létében átvette azt a fatörzset, amely ómig az -ellenséges tűz el nem pusztítot­ta, a doberdói fensikon a san-martinoi teiniplomt-lhegyen tanúja volt -az ezred küzdelmeinek. A fatörzset, mint a világot rengető titáni harcok tűzzel és vérrel felavatott magasztos emlékét muzeumunkban he­lyeztük cl, bogy az idők végéig hirdesse nemzedékiünknek és az eljövendőknek a császári és királyi 46. gyalogezred s abban Szeged város hazaszeretettől, a király és a haza iránti hűségtől lelkes fiainak katonai erényeit, harckészségét és ezrek vére hullásáivá!; megpecsételt el nem évülő harci dicsőségét. De ia midőn megemlékezni kiván­tunk ez alkalomból azokról, akik becsü­letet szereztek Szegednek és a magyar névnek, a város közönsége nevében me­leg elismeréssel fejezzük ki köszönetün­ket az ezred tisztikarának és annak élén elsősorban az ezredparancsnok Alezre­des urnák, azért a háború zajában sok­szorosan értékes, atyai jóakaratért, a mivel a nehéz idők viszontagságai kö­zepette is gyermekdnkről gondoskodni kegyeskedik,' amelyről mindazok, kik-, nek hag.ja eljutott hozzánk, a hála és ragaszkodás szavaival emlékeztek meg, ami a vérzivatar borzalmaiban az egyet lert megnyugtató az itthon aggódókra és aminek bizonyítéka a küldött és ne­künk oly .igen értékes emlék. Fogadja az ezredparancsnok Alez­redes ur igaz nagyrabecsülésünk és őszinte tiszteletünk kifejezését. Szeged szab. kir. város tanácsának 1916. évi ju­lius hó 21-én tartott üléséből. Dr. So­mogyi Szilveszter polgármester. Szombaton kerülnek forgalomba azok a képeslevelezöktipok, amelyeket a Délmagyar­ország készíttetett a 46-osok fájáról. Három féle képeslap készült: a 46-osok fájának fel­szentelése a harctéren, József fölherceg és kisérete a fánál, József főherceg aSan-mar­tinoi fa felszentelési ünnepélyén a hős 46­osokat vitézségi éremmel tünteti ki. A levelezőlapok a polgármesteri hiva­tal pecsétjével ellátva kerülnek forgalomba és igy csakis azok a lapok szolgálják a jó­tékonycélt, amelyeken a pecsét rajta van. Az átirattal egyidejűleg ezer koronát küldött a hatóság a 46-osoknak, hogy abból szivart, cigarettát és dohányt szerezzenek be maguknak. L íjfeLMAflfÁÉoMÉÁg HÍREK ÖOOO Ezelőtt egy liéttol izzadtságban és uszodában füröd­tek az emberek, ma. pedig, a korai őszi idő beálltával, ismét a kávéháza-tóban ülnek és verik a blattot olyan buzgalommal, mintha ebbeli működésűktől függne a Balkán Aka­démia felállítása. Összeülnek az emberek és lórmnoznak, közben aztán beszélgetnek és egy-egy elejtett szóból egyik-másik szellemes partner éleeket kovácsol. Ilyen kártyázás közben kijegecescdett szellemi .röppentyűket jegyeztünk le és adjuk itt, amint követke­zik: — Vigyázzon, már három felsője van. — Inkább egy rendes alsója lenne. — Ne élcelődjünk uraim, a frász törje ki, mert még összeszedi a négy felsőt. — És ha megpukkadnak, akkor is össze szedem. — Szegény, nagyzási mániában szenved. — Hopp, már meg is van. — Ott gyüjjön ki, ahol bement. — Fogalmuk sincs a játékról. — Hogy állunk, hogy állunk piros kirú­]> öcska dolgoeská já ban § — Maga kapja, kis undok! — Csak ugasson fiam... — Összes piros következik. — Kont István következik. — Nekem idézhet Jókaiiból... — Maga duvad, Kont Istvánt nem Jókai irta... — Hát akkor Mikszáth... — Az már más ... — Hallja., nyolc hatost adok a lórumjá­ért. — Fogalmuk sincs a játékról! — Megkezdem. — Kezdje meg. — Nyolcvanöt. — Megkezdem! — Inkább fejezze be! — Király kezd. — És maga bánja. — Hej, ha még egy felsőm volna. — Hej, ha a nénim fiu volna. — Hogy érti ezt? — Hát ha a nénim fiu volna, akkor bá­csim volma. — Elég a szellemidézésből! Gyerünk! — Magának három zárólapja vau? — Van annak, aki meg nem issza! —- Mi az, hogy issza? Ezt vegye vissza, nem pásszol ide. — Ja, tévedtem. — (Pofonüti.) — Mi az? — Ja, pofoztam. — Ezt a lórumifiigurát nem ismerem. — Majd magának is bemutatom. — Fogalmuk sincs a játékról. — Soha többé le nem ülők magukkal. — Hát állva akar játszani? — Itt sülyedjek el, ha még egyszer le­ülök. — Ugy kell magának, miért ül le olyan emberekkel lórumozni, akik magával leülnek. (Másnap.) Személyek ugyanazok. ' — Na mi az, lesz lórum, vagy nem? — Minisztertanács. Budapestről telefonálja tudósi tónk: Péntek délután gróf Tisza István elnöklésével minisztertanács volt. — Az ellenzéki politikusok befeje ték bécsi tanácskozásaikat. Bécsből jelentik: Gróf Apponyi iAlbert, gróf Andrássy Gyula, és Rakovszky István tegnap délután Krobatin közös hadügyminiszterrel folytatták tanács­kozásaikat, azután a külügyminisztériumban tettek látogatás't gróf Forgách János osz­tály főnöknél. Andrássy és Rakovszky este visszautaztak Budapestre. Itt az ellenzéki pártokkal majd megbeszélik értesüléseiket és benyomásaikat és aztán fogják eldönteni, kogy jelentkezzenek-e őfelségénél kihallga­tásra. 'i — Német szocialista képvi elő a német békeföltételekről. Dr. Heine német szocialista képviselő Antonio Muncznak, a madridi He­rald o szerkesztőjének nyilatkozott a német békefeltételekről. A kétségtelenül érdekes nyilatkozatban Heine a többi között ezeket mondta: — Sok szó esett az utolsó időben Bel­giumról. Fölvetették azt a kérdést is, hogy megíartsuik-e a Liittioh-, Namur-, Gharleroi­vonaíat esetleges angol támadások ellen va­ló védelemül? Fn azonban azt hiszem — természetesen tisztára csak a magam meg­győződését fejtegetem itt, — hogyha ga­ranciát kapunk arra nézve, liogy a belga katonai intézkedésekre befolyásunk lesz, vissza lehetne nekik adni régi területeiket. Azt hiszem, hogy Oroszország meghódított teriületeinek legnagyobb részét meg fogjuk tartani, de Lengyelország speciális előjogo­kat élvez. Szerbia dolgáról a monarchia fog határozni. Ilyen hosszú háború után semmi esetre sem lesz hadisarc. A Frandaországgal való jövő viszonyunk alapját a 'fegyverek­nek kell megvetniük. Az igaz, hogy mi küz­döttünk a katonai kaszt előjogai ellen, de ez egy belső kérdés. Azzal mi, a szocialis­ták is, tisztában vagyunk, hogy minden né­met kormánynak erös hadsereg fölött kell rendelkeznie, hogy a haza biztonságát meg­őrizze. Németország negyvennégy éven ke­resztül békében maradt, bár lakosságának szaporodása és ipari fejlődése érthetővé tel te volna, ha gyarmatbirodalmat akar sze­rezni. Elzász-Lotharingiát a német szociá­listák sohasem fogják föladni. Készek va gyunlk minden eszközzel támogatni "a béke tervét, ha ellenségeink a hóditásnak még a gondolatáról is lemondanak. Mi megvéd tűk é's meg fogjug védeni határainkat, de meg fogjuk tartani az oly nagy fáradsággai megszerzett területeket is. Még a gondolái is méltatlan, hogy bármiről lemondjunk. — A gazdasági tárgyalások. Bécsből táv­iratozzák a Budapesti Tudájstóó-irak: Grót Stiirgkh Károly osztrák miniszterelnök az osztrák kormány aima tagjaival, akik a bu dapesti tanácskozáson részt vettek, ma reg gel Bécsbe érkezett. A tárgyalást terv sze­rint julius 26-áni Bécsben folytatják, ami­korra a magyar minisztereket az osztrák fővárosba várják. - Állandó dunai bizottság Budapesten. A dunai kongresszus megtartása most má kétségtelenné vált és valószínű az is, hog> szeptember 10-ike és 15-ike közt lesz. A koi: gresszuson meg fogják alakítani az állaadó dunai bizottságot Budapest székhellyel .Ezt

Next

/
Thumbnails
Contents