Délmagyarország, 1916. július (5. évfolyam, 151-176. szám)

1916-07-22 / 169. szám

Szegeá, 1916. július 22. Al A (1Y A 1ÍÖÍISÍ5 A G A közönség lisztelláfása. — Rendelet a maximális árakról. — A szegedi hatóság tervei és intézkedései. ­(Saját tudósítónktól.) A hiVatalos lap pénteki számában jelent 'meg a .kormány­rendelet a közfogyasztásra szánt buza- és rozsliszt előállításának és forgalombahoza­talárnak uj szabályozáséiról és a 'legmaga­sabb áraik megállapításáról. A rendelet főbb intézkedései a következők: A 2%i-nál nem több idegen keveréket tartalmazó, hektoliterenként 76 kg-os suly­minőségii búzáit az egynemű korpa és hulla­dék elvonása után annak figyelembevételé­vel, hogy takarmánylisztet előállítani til'os, 80%-ru kell kiőrölni és ebből legfeljebb a következő háromfajta lisztet szabad és pe­dig a Hadi Termény-részvénytársaság által meghatározott szabványos minőségben (tí­pus) előállítani: 1. finom, azaz a régi tipusu nullás liszt minőségének megfelelő tésztalisztet a meg­őrlés alá veit búzamennyiség összsúlyának legfeljebb 15%-a erejéig, amely lisztinennyi­ségbe beszáimiitandó a malom által' esetleg előállított dara is; 2. főzőlisztet, amely nem durvább a ré­gi tipusu 2. számmal jelzett lisztnél, a meg­őrlés alá vett búzamennyiség összsúlyának további 20%-a 'erejéig; 3. egyfajta kenyérlisztet olv mennyi­ségben, liogy az 1., 2. és 3. pontban meg­jelölt lisztfajták együttesen a megőrlés alá vett búzamennyiség összsúlyának 80%-át acliák. Egymiiiőségii lisztet (sima őrlésű) másnak, mint a vámőr 1 őmalmoknak előállb tani tilos. A rozsból, amelynek hektoliterenkinti sulya (minőségi sülya) 71 .kg, az egynemű korpa és hulladék elvonása után annak figye­lembevételével, hogy takarmánylisztet elő állítani tilos, a megőrölt mennyiség 82%-á­nak megfelelő egységes minőségű lisztet kelt előállítani. Aki a rendelet valamely rendelkezését megszegi, vagv megszegésénél bármily mó­don közreműködik, valamint aki a megálLa­pitott ellenőrzési intézkedéseket meg nem tartja, az, amennyiben cselekménye súlyo­sabb 'büntető rendelkezés alá nem eriik, ki­hágást követ el s hat hónapig terjedhető el­zárással és kétezer koronáig terjedhető pénz büntetéssel büntetendő. A vámkülföldről behozott buza- és rozs­lisztkészletek forgalomba hozatalára vonat­kozólag az eddigi rendelkezések irányadók. A búzalisztért és rozslisztért, valamint a buzakorpáért, rozskorpáért és árpakor­páért követelhető legmagasájrb árak Csángrádme­gyében és Szegeden: finom tésztaliszt és dara 100 kg-kint 95 ko­rona, fözőliszt 59 korona, kenyérliszt 40 ko­rona 75 fillér, rozsliszt 45 korona 24 fillér. A buzakorpáért, rozskorpáért, valamint az árpakorpáér.t — korpa alatt értve az em­iitett tgaibonanemüek minden egyéb őrlési hulladékát (konkoly stb.) is — a követel­hető legmagasabb ár a (magyar szent koro­na országainak egész .területére nézve 25 koronában állapittatik meg. A jelen rende­lettel a búzalisztre, rozslisztre, buzakorpára, rozskorpára, árpakorpára nézve 'megállapi­tott legmagasabb árakat, melyek magukban foglalják la rakodó állomáshoz való szállítás költségét is, métermázsánkint (100 kg) tisz­ta súlyra, zsák nélkül, az átvétel helyén és készpénzfizetés meíllett történt eladás ese­tere kell érteni. A legmagasabb ár zsák nél­kül levén értendő, az eladó a zsák súlyát az eladott liszt súlyába nem számithatja be. f.z,.e,a?°, az általa szolgáltatott zsák árát külön felszámíthatja. A zsákért felszám-it­üato legmagasabb árat a kereskedelemügyi miniszter rendeléttel szabályozhatja. A vételár hitelezése esetében a megál­lapított legmagasabb áron felül követelhető kamatnak kamatlába legfeljebb 2%-kal ha­ladhatja meg az Osztrák-Magyar Banknak az ügylet megkötésekor érvényben állott váltóleszámitolási kamatlábát, A jelen rendelettel megállapitott legma­gasabb árak 1916. évi julius hó 22. napján lépnek életbe. Aki a jelen rendelet hatálya aki eső cikkért a jelen rendelettel megállapitott leg­magasabb árnál magasabb árt, vagy a leg­magasabb áron felül a jelen rendelet sze­rint fel nem számiiihtó bármi íven mellék­szolgáltatást követel, elfogad, Ígértet vagy adat a maga vagy harmadik személy jaCo ra, úgyszintén az is, aki a jelen rendelet ellenére ily cikkekért a jelen: rendelettel meg állapi lőtt legmagasabb árnál magasabb árt, vagy a legmagasabb áron feliiI jelen rende­tet szerint fel nem számítható bármilyen m-el lékszolgáltatást igé-r vagy szolgáltat a? eladó vagy harmadik személv részére, az — /mennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esiik — kihágást követ •••'•! és hat hónapig terjedhető elzárás sál és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Érthető, hogy a közönség mohó kíván­csisággal lesi azokat az intézkedéseket, ' a melyekkel a hatóság a város jövő évi liszt­szükségletét biztosítani kívánja. Bár c te­kintetben nincsenek még kialakult vélemé­nyek a hatóság terveit illetőleg, Balogh Ká­roly tanácsostól kértünk információt, aki ezt az életbevágóan fontos dolgot is intézni fogja. A tanácsos ur a következőket mon­dotta: ; — Általában természetesen arra fogok törekedni, hogy a város Hsztszükségiete biz­tosittassék. Tévedés, liogy a város 'közvet­lenül vásárolhat a közönség részére búzát vagy lisztet a termelőtől, mert a hatóság csak a Haditermény utján szerezheti be szükségletét. A lakosság azonban jól teszi, na szükségletét a termelőktől' beszerzi, de hangsúlyozni kell, hogy a. közönség csak polgármesteri engedély alapján, és csupán a város területéhez! tartozó termelők utján láthatja el magát liszttel. A polgármester most készül kiadni a beszerzéshez szükséges utalványokat. Az ily utón Való beszerzés annál is inkább kívánatos, hogy kevesebb legyen az a mennyiség, amelyet a városnak a közellátás részére a Haditerménynél kell beszerezni. Minthogy a közönség nagy része a ga­bona- és lisztellátásra vonatkozó ju-lius 1-én megjelent miniszteri rendeletet nem ismeri tüzetesen, ami áldandó és folyton növekvő zavarokra fog okot szolgáltatni, a rendelet főbb intézkedéseit újból ismertetjük itt: — Vásárlásra jogosult termelő és nem termelő saját házi és gazdasági szükségle­tére búzát készáruvétel utján minden köz­vetítő kizárásával termelőtől! csakis a pol­gármester által részére kiállított vásárlási igazolvánnyal vásárolhat és pedig csak an­nak a községnek területén, amelynek elöl. jáwsága o vásárlási igazolványt kiállította, üietőleg azon községek területén, amelyek­re a kereskedelmi miniszter a vásárlási iga­zolvány hatályát esetleg kiterjeszti. A fél a vásárlási igazolvány kiállítását 1916. augusztus 16-ikától 1917. augusztus 15-ikéig terjedő időre számított szükséglet egész mennyiségére, vagy meghatározott, de 100 kilogramnál' néni kisebb részletekben való megvásárlására kérheti. A termelő csak, abban az esetben kaphat vásárlási igazol­ványt, ha kellően igazolja, hogy saját ter­mése nem fedezi a házi és gazdasági szük­ségletét. A vásárlási igazolvány át nem ru­házható. Amennyiben a terménvek a -vásárlási igazolványban feltüntetett mennyiségben nem szerezhetők be, azok, akik az igazol-, ványokat az elöljáróságnak legkésőbb 1916." október 15-ikéig visszaszolgáltatták, a ha­tásági ellátásban részesülök jegyzékébe vé­tetnek föl. Aki vásárlási igazolványt nem kapott, nöteles szükségletét 1916. szeptember 'l5-éig u polgárin est értnél irástmn vagy szóval a kel­ni adatd}i igazolása mellett bejelenteni. Azok, akik az 1916. október 15-ik nap­óm a hatósági ellátásban részesitendők jegyzékében szerepelnek, a bejelentett liszt-, iiennyiségek rendelkezésre bocsátását más­ént, mint a hatóság által megállapitott idő­: en, mennyiségben és minőségben nem igé­nyelhetik és lisztet csak készpénzfizetés el­enóben kapnak. A polgármester a bejelentett mennyisé­cet jegyzékbe foglalja, a jegyzéket lezárja, cs öt nap alatt kellő 'felülbírálás után fő ér­te-szti a beiíiigj'miniszterhez, aki a kereske­delemügyi- és íöldrnivelésügyi miniszterrel gyet-értőleg gondoskodik a város lisztella­fásáról. A polgármester julius 1-én nyomban ké­rtemmel fordult a belügyminiszterhez, hogy engedje meg, hogy a város necsak a tör­vényihatóság területén szerezhesse be szük­cgletét, mert a törvényihatóság területén . ásároiható készletek a szükségletek fede­zésére. nem elegendők. A belügylminiszter a ..érdemihez nem járult hozzá. A Deutschland visszatérése. Részletek az amerikai kormány határozatáról. Kopenhága, julius 21. A Washingtonból Parisba érkezett híreik ma részleteket közöl­nek arról, liogy az amerikai kormány mi­képpen jelentette ki a Deutschlandot keres­kedelmi hajónak. Az amerikai kormány er­re Vonatkozó jelentése hét pontból áll, ebből öt pont arról emlékezik meg, hogy a Deutschland semmivel sem sértette meg az Unió semlegességét és hogy az sem ellenke­zik a semlegességgel, hogy a buvárnaszád árut rak ki és árut vesz föl az amerikai par­tom. A hatodik pont arról szól, Ihogy az Egyesült-ÁUamoitefi nem lehet felelősségre vonni még abban az esetben sem, ha a Deutschípnd, miután elhagyja az amerikai vizeket, hadihajóvá alakul út, (mert akkoi| ugyanazt az eljárást követné, mint amidőn a kereskedelmi gőzösök segédcirkálókká változnak át. , , Lugftno; julius 21. Az olasz lapoknak jelentik Washingtonból, hogy az amerikai tengerészeti szakértők szerint a „Deutsch­land"'- ot hazafelé való útjában erősen fe­nyegeti az a veszedelem, hogy megsemmi­sítők. A kereskedelmi buvárhajónak legalább tíz méter mélységre van szüksége, hogy le­merülhessen a viz alá anélkül, hogy nyoma is lássék, a Kap-Virginánál azonban a viz ennél sekélyebb, ugy, hogy a buvárnaszád még a semleges zónán kivül se|mvbukhatik a viz alá.

Next

/
Thumbnails
Contents