Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-15 / 139. szám

Szeged, 1910. junius IS. í)ÉL<MiAGYAR()RSSZÁ(Í Tisza és Bunán a helyzetről. — A képviselőház ülése. — (Buéapérti tudósít ónktól.) A képviselő­ház szerdai iilése imár délelőtt tiz órától 2 óráig, azután pedig délután négy órától 8 óráig tartett és csak azután került .a sor az interpellációkra. Délelőtt Hegedűs Lóránt terjesztette elő a pénzügyi bizottságnak az incieinnitásra vonatkozó jelentését. A tör­vényjavaslatok beterjesztése után gróf Ti­sza István (miniszterelnök nyilatkozott a harctéri helyzetről. A miniszterelnök nagy­fontosságú nyilatkozatát feszült figyelem­mel ,hallgatták a képviselők. Az ülés megkezdése előtt Beöthy Pál elnök szobájában gróf Apponyi Albert és gróf Andrássy Gyula hosszabb megbeszélést •folytatott gróf Tisza István miniszterelnök­kel. Ennek során közölték Tiszával, hogy nz ellenzék nem vész réSzt az udóhnasMok aá kde bizetikúgdbun. Hír szerint szóba ke­riilv a mrgbe.:. élévín a harctéri helyzet is. Beöthy Pál elnök az ülést háromne­gyed II után nyitotta meg.-Meleg szavak­ka; parentálta el gróf Szőgy-én-Mari-ch László volt berlini nagykövetet. Ezután be­mutatta a német birodalmi gyűlés elnöké­nek s'zivélyes hangú választáviratát. Téleszky János pénzügyminiszter a kö­vetkező kilenc törvényjavaslatot terjesztet­te be: 1. A Juidinyereség-adóról, 2. A jövedelmi adók részleges életbe­léptetéséről. 3. A vagyoni adói ól. 4. A III. osztálya kereseti adó fenntar­tásáról. 5. A nyilvános szúrnád ásna kötelezett vállalatok kereseli adójúnak ételbAléptetésé­ről. 6. A szeszadó módosításáról• 7. Bélyeg és illetékek iiiegésziiéséröl. 8. Az osztálysorsjáték kOrtcéssziójáiidk ideiglenes meghosszabbításáról. Jüjdíovich Béla kultuszminiszter két jelentésének beterjesztése után Hegedűs Ló­ránt a pénzügyi bizottság előadója terjesz­tette be az indemnitásról szóló jelentési. Hivatkozott arra, Ihogy ez már a harmadik jelentés, amelyet a háború folyamán előter­jeszt és a rendkívüli körülmények indolkol­ják ezt a rendkívüli formát. (A miniszterelnök a harctéri helyzetről.) Hegedűs Ltsvéde után nagy figyelem között szólásra emelkedett gróf Tisza Ist­ván miniszterelnök és a következőket mon­dotta: — KiMeseéy'et inuteszlunék, ha fel ik'm használnám m alkalmát, hogy a harctéri (keményekről tájékozhtsmm a Házal. Ez év elejére ti a bukovinai és besszarábiai ortosz támadás. A verduni éfeményéji hozzájárulnak majd a helyzet megérteléséhez. Közvétlrtnil a\z ország­gyűlés mosMni megnyitása előtt indult meg offehzivánk Olaszország ellen, oly dicső eredményekkel és fegyvertények­kel, amelyekről ma még nem nyílul kőz­hették, mebj nem vághatok eléje az esemé­nyeknek. Most kezdődött meg tíz orápz offenzíva is, A nyilvános jelentések be­számolnUk nAról, hogy az oroszok két helyéi 'értek 4 sikert: Bukovinában a túl­erőben lévő eltm$ég: elől háti\ább vontuk cSOpaiyinkaí, Volhiniában küzdő egyik hadseregünk pedig az egész freént széles­sé gébek hátmnyómatatt. Ny Után és tíz igazságnjfijk megfelelő komolysággal tá­rom fel a helyzetet, ment megsérteném a mégydr nemzetet, ha téves és helyén mim lévő kíméletből hallgatni akarnék. Nőm kicsinyelhetem az esemény eket, de >a teljes őszinteség kötelezettsége mellett és szavaim felelősségének teljes tiuleitá­bdjii kijálMlMm, hogy a harcvonal leg­nagyobb része ma is bírt tikunkban vem, cSak muló epizód az egész és tartós be­folyással a helyzetbe nem lesz- A harcok változatlan értövéi és kitartással toyább­íiúyrtlk tíz eredeti éllásefclMi ési megtör­tentek már )(i szükséges rendszabályok. — Ha meggondoljuk, hogy amikor a lídz a háború alatt először ült össze, Ga­lícia tei'idgyofob része ovpsz kézen volt és az árész hadrtreg már Németországot frtyegeiie és hu meggondoljuk, hogy a második ülésszak alatt már á Kárpátokban állott és az ofmz hadüzenet megtörténi, tík'kór, agt hiszem, hogy az eddig elért eredmények iránti háláéul és<a jövőbe ve­Wt bimidmmal tékint-héfürik az esemé­nyek elé. (A külügyminiszteri Juhiért.) A miniszterelnök ezután bemutatta a Háznak báró Burján István külügyminiszter közlését a külügyi helyzetről. A külügymi­niszter többek közt ezt mondja: — Harcunk célja a diadalmas béke mentől előbb való biztosítása. Szarajevó nem volt véletlen szikra, mely lángra lob­bantotta a félvilágot, ihanem /fáklya, mely va­kitó (fénnyel világitott abba a sötétbe, mely­ben. rendszeresen készítették elő Magyaror­szág megtámadását. Szerbia közvetlen esz­köze volt az orosz kormánynak, amely on­nan intézte támadásait ellenünk. Szerbia a balkáni háborúban elért sikerétől elvakitva, már-már a mi területeinkre lépett és mikor erélyes visszautasításra talált, akkor Orosz­ország még nem volt kész, bár katonai elő­készületei óriási mértékben (folytak. Mikor Magyarország és Ausztria ellen az alatto­mos aknamunka befejeződött, akkor Orosz­ország ugy határozott, hogy kilép a küzdő­térre. Meddő volna most azt fürkészni mos­tan, hogy a háborúiért kiit terhel a felelős­ség, de ránk nézve az akták már le vannak zárva. — Az angol külügyi államtitkár azt mondta, hogy meg lehetett volna akadá­lyozni a háború kitörését, ha a konferencia egybeliivását a 'központi hatalmaik elfogad ták volna. Erre már Németország megadta a választ- Ma már nem kell vitatkozni a vi lágtháboniif okairól, hanem az \a fantOs, hogy ki felelősi a tdvúbbi folyatásáért. Grey azt mondja, hogy a központi hatalmak, mert az antantot legyőződnek tartják, holott nincs legyőzve. Ha az antant azt tartja, hogy nincs legyőzve, a központi hatalmak ról ezt még kevésbé állithatja. Egy tekin­tet, amelyet a haditérképre vetünk, elárulja, hogy melyik részről van a győzelem. Hadi célunk: az erős és tartós biztosítása az ilyén •táinctdások ellen. Ellenségeink még csak az együttes működéstől várják a sikert, de ezúttal is csalódni fognak. A halogatás csak több szánvédést Okoz az emberiségnek, de a végzetét kém tartóztatja fel. A külügyiminiszter közlésének bemuta­ása után gróf Tisza István miniszterelnök megjegyezte, hogy a nemzetközi helyzetről való kérdezősködésére, íentartja magának a válaszadás jogát. (Ellenzéki szónokok.) Gróf Károlyi Mihály: Az indemnitást nem fogadja el. Magyarország igéinyeit na­yon könnyen ki tehet elégiteni, mivel azok löm területi igények, hanem belső ügyekre vonatkoznak: ugy politikailag, mint gazda­ságilag. Amilyen szerényeik ezek az igé­nyek, épen olyan elementáris erővel fogja övetelni a nemzet a háború után ezeknek tz igényeknek a teljesítését. A kvótát Ma­gyOpoAszág jáváiid le kell szállitani 2%-kai, Szükség van radikális mezőgazdasági- és üldbhtok-politikára. Követeli a demokrati­kus választójog legszélesebb kiterjesztését. A következő kérdéseket intézi a kormány­íoz: Mi a iháboru végcélja? Mi az előfelté­tele a békének és mik azok a minimális bé­keföltételek, amelyeket elfogadunk? Mi a tervük Lengyelországgal? Mi történik Szér­iával és Montenegróval? Gróf Andrássy Gyula: -Helyesli, hogy a miniszterelnök őszintén nyilatkozott a harctéri helyzetről. Egyes pontokon nem akadályozhattuk meg az oroszokat, hogy sikert ne érjenek el, de viszont a miniszter­elnök megnyugtat bennünket, hogy a siker­telenségből katasztrófa nem lesz. A lengyel kérdéssel bőven foglalkozik. A kor.mánj' mélységesen hallgat mindig erről, pedig nyíltan kellene állástfoglalnia -Lengyelor­szág felosztása ellen. Magyarország részé­ről a legnagyobb vakság lenne, ha nem kö­vetelné Lengyelország felszabadítását. Az indemnitást nem fogadja el. (A délutáni ülés.) Szabó István (felszólalása után, aki a Prohászka püspök által felvetett birtok-re­form eszméjével foglalkozott, az elnök bere­kesztette az- ülést, amelyet (délután negyed­ölkor folytattak. A délutáni ülésen Szász Károly elnökölt. Az első felszólaló Sághy Gyula jvolt. Osztja a lengyel-kérdésben gróf Andrássy Gyula veteményét. Az indemni­tási javaslatot nem fogadja el. Gróf Apponyi Albert: Elismeréssel nyi­latkozik gróf Tisza István miniszterelnök beszédéről, mert teljesen őszintén beszélt a helyzetről; tudja, ihogy a magyar nemzet férfiasan viselkedik és el tud viselni minden hirt. A jelek szerint az oroszok Gorliee után zására törekszenek, de csak helyi sikereket érhetnek el. Követeli a katonák részére a -vá­lasztói jogot és Ihogy a háború után Német­országgal szoros nekszust tartsunk fenn. Návay Lajos: Örömmel hallotta a mi­niszterelnök azon megnyugtató kijelentését, hogy az ellenrendszabályok foganatosíttat­tak már. Az oroszok várható kudarca után közelebb jutunk a békéhez, fontos azonban a kitartás. Az indemnitási javaslatot elfo­gadja- Sztepényi József a Iháboru utáni ke­reskedelemről 'beszélt, amelyet sötét színek­kel ecsetelt. A Ház ezután áttért az interpellációk tárgyalására. Gróf Eszterházf Móric a hadi­munkák kiadására vonatkozólag, Pozsgay Miklós a katonai szabadságolásokról inter­pellált. A honvédelmi miniszter megnyug­tató kijelentései után az iilés este fél 10 órakor véget ért. ,

Next

/
Thumbnails
Contents