Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-11 / 137. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Szeged, 1916. janúus 11. Szegedről - Szegednek. — A fogadalmi templom. — A nagy árviz emlékére Szeged tör­vényhatósága 1880-ban azt a fogadalmat tette, ihogy egy nagyszabású fogadalmi templomot épit. Akkor a templomi építési költséjgeit 1-200.000 koronában állapították meg. Három évtizednél több idő telt el, mig a templom építése kivitel alá került. Sok ellentétes határozat és egyéb akadályok le­küzdése után végre dr. Lázár György pol­gármester, Jászai Géza c. püspök és dr. Ivánkovics Sándor ny. főügyész fáradiiatlan munkássága révén 1913-iban megkezdték az építkezést, a Sűhulek-íéle híres tervek sze­rint és 1914. júniusában Glattíelder Gyula csanádi püspök fényes segédlete mellett az alapkövet elhelyezték. Ez az ünnepély volt a beteg Lázár György polgármesternek leg­nagyobb öröme. Néhány hét múlva kitört a háború és a fogadalmi templom építését be­szüntették. Azoknak lett igazuk, akik aggo­dalmaskodtajv amiatt, hogy az építkezésihez hozzá fogott a város, mielőtt a fogadalmi templom építéséhez szükséges tőke a maga egészéiben rendelkezésre állott volna- Az építkezés megszűntéig kifizetett a város a vállalkozóknak mintegy 700.000 koronát, ez idő szerint a templom építési alapjának van körülbelül egymillió korona tőkéje, amely­ből a város ideiglenes kölcsön gyanánt igénybe vett 500.000, takarékbetétként ke­zel 500.000 koronát. A mai nyomasztó gaz­dasági viszonyok között a templom építé­sének folytatásához hozzáfogni igen nagy áldozatta! jár, mégis mielőbb napirendre kell -hozni a kérdést és a lőhető leghelyesebb mederbe terelni, mert a további elodázás véleményem szerint rnég nagyobb kárt je­lent a v'áros közönségére. Azt látom ugyanis, hogy a tetővel nem védett falak, boltozatok, faragott kövek, anyagok és leginkább a fenyőfa állványozás az idő viszontagságainak nagyon ki van­nak téve, igen rongálódnak, pusztulnak. A pusztulásnak csak ugy vethetjük elejét, ha a fogadalmi templomot legalább is tető alá hozzuk, még pedig mentől előbb. Nem tar­toztam azok közé, akik a templom építésé­nek megkezdése mellett voltak 1913-bau, mégis ma a megkezdett nagy mii érdekében felemelem szavamat ezen a helyen és kérve kérem a város közönségét, abban a közélet­nek minden tényezőjét, hogy a fogadalmi templom eddig elvégzett munkáját ne en­gedjék a pusztulásnak kitenni, mielőbb ke­ressenek megoldást, hogy a templom tető alá kerüljön, inert ellenkező esetben napról­napra nagyobb áldozatot fog követelni ez az ügy a város közönségétől. Az egész város közönsége, felekezeti különbség nélkül tette a fogadalmat, bár a templom a rom. katlh. vallás templomának épül, mégis az egész szegedi közönségnek fogadalmi temploma lesz, mert az épitési költséget az eddigi határozatok szerint a város egész közönsége adja­A város háztartása azonban ina oly súlyos terheket kénytelen viselni, hogy azok mellett nem lehet a költségvetésbe még a templom hiányzó építkezési költségéit is be­illeszteni, ezért gondoskodni kellene olyan módokról, amelyek mellett, a szükséges épitési költség biztosítva lenne anélkül, hogy a város 'háztartására ujabb teher há­ruljon. Egyetlen kivihető és biztos útnak ita­lálom azt, ha Szeged népe maga nyújtja a városnak a szükséges összeget olyformán, hogy minden adózó polgár, — elsősorban a római katolikus vallásúak — egv évi adó­juknak megfelelő összeget kölcsön ad a vá­rosnak, amely kölcsönt 20 év alatt sorsolás utján, minden kamat nélkül fizetne vissza a közönségnek. Ily módon kapna a város 2 millió korona épitési kamatmentes kölcsönt, kamatmentes kölcsönnel pedig ma is szabad a fogaialmi templom építését befejezni. Nerri kell messzire menni szép és ne- szegedi katolikus közönség összefog, min­mes példáért a templomépítés ügyében, ide- den lényegesebb erőfeszítés nélkül fehudja haza maradhatunk Szegeden. Nézzük meg a építeni a fogadalmi templomot. Mii tő ; ten­zsidótemplom építését. Azt felépítette a 6000 nek tetsző és nemes cselekedetet végezne lelket számláló szegedi hazafias 'és áldozat- ezzel a szegedi katolikus közönség, kész zsidóság. Ha a 100.000 lelket számláló Nemo. BagtasEaEtfaasessBsasiíBSBaai^íCEsm-sBaaii^ Tttt-tL Tv/ív;- TX" ÚJA, •.*! » »t—V ,,*<#r/M <'%e\lullÁ sJ&J** / d>; V MÁ'.'jr • ' V'V.teC ÜC/iociteticaore!^ aK&'jBUWffii), m ® űs&fu/' UíeMA.­-GMmmatz yifii'ometer. s^y.J'nvAM: „»• a. ' / .,/'-/ nu t7. az Szófia, junius 10. Az athéni Szkrip je­lenti, hogy a szalonikii anfarat-hadvezetö­ség egész Thesszáliára ki fogja terjeszteni a Szalonikira és környékére kihirdetett hadiállapot oL Genf, junius 10. A lyoni és párisi ban­kok szerda óta semmiféle pénzbeli átuta­lást nem fogadnak el Görögországból és Görögországba. Botrány az olasz Az uj német front, Verdun körül. okoztak kárt. Eredménytelenül bambázták Urgandzseli és Nikolics helységeket is. Védőiiiegeipk tűzetése visszavonulásra kényszerit,átte az ellenséges repülőket. Ugyanezen napon egyik bolgár őrjárat Doirantól délre egy francia tiszti patrüllra bukkant, amelynek valamennyi emberét si­került elfogni. Lugano, junius 10. Az olasz kamarkt büfféjébm Massoni szocialisht képviselő ar­culverte Bisone I nacUmaMsta képviselőt, mert a Gazetta del Popoloban ama szoci­alis'hi képviselőkét, akik ia Szibériába depor­tált dumat\agak szabadó,nbocsájtását köve­telték, Németíbszág 1 fizetett ügynökeinek nevezte. A verekedőket szétválasztották. Soiraíl nem akar offenzívát kezdeni. Zürich, junius 10. Szalomkiból jelentik: Az ellenséges hadseregek állásai közel vannak egymáshoz. A bolgároknak meg­lepő előnyomalásukkal sikerült olyan pozí­ciókra szert tenni, amelyek nemcsak az offenzívába, hanem a defenzivába is ked­vezők. Sarr'Ml, mint beavatott körökben ál­lítják, határozott parancsot kapott az offen- \ zivára. Ha még eddig nem indult meg az offenziva, ez arra vezéthetö vissza, hogy Sarrail habozik a támadásban és ennek ki­fejezést is adott illetékes helyen. Szófia, junius 10- A Ka inban a jelenti: Doirau fölött ellenséges repülők jelentek meg és bombákat vetettek a városra, azon­ban sem anyagban, se'nt emberéletben nem Német hadihajók dán vizeken Bem, junius 10. Londonból jelenti az Information, hogy a Citybein az a hir ter­jedt el, hogy nyolc német hadihajó a ska­kerraki ütközet után a dán vizekre ment s mivel az ott engedett tartózkodási idő le­járt, a dán miniszter fölszólította a német parancsnokokat, hogy hagyják el a dán vi­zeket, mert különben kénytelen lesz a ha­llókat internálni- Ezzel sziemben a Temps 'tengerészeti kritikusa azt írja, hogy kü­ilömfoöző forrásokból az az értesítés került hozzá, hogy néhány német hadihajó az üt­közet után észrevétlenül elvonult észak felé azzal a célzattal, hogy még életjelt adjon magáról. Két kellemetlen interpelláció Genf, junius 10. A kamara tegnapi /ülésének elején keit uj jnterpetllalciót nyúj­tottak be. Az egyik a Verdiiméi történt 1eseményekről szól, a másik, amelyet Ma­sinát terjesztett elő, azt a kérdést foglalja magában, hogy milyen intézkedéseket szán­dékozik a kormány tenni, hogy a győzelmet biztosítsa. Mindkét interpellációt valószínű­leg Favre interpellációjával együtt junius 16-án titkos ülésen fogják tárgyaink 8 HMM ín Mii juttassanak vateipH a rokkant hősöknek

Next

/
Thumbnails
Contents